Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-08-30 / 14. szám

Kertesznaptar I. Szeptember mar az igazi osz be­­koszontesenekhonapjaa zoldseges­­kertben is. A honap elejen tobb zold­­segfele keriil betakarftasra es taro­­lasra. Ehheza tdroldhelyisegeket eld kell kesziteni. Erre a celra foleg a pinceket, vermeket es a kamrakat hasznosithatjuk. Az otthoni tarolas fo problemaja a homerseklet, a leve­go paratartalmanak es a tisztasaga­­nak a fenntartasa. Mieiott a tarolas­­ra sor keriilne, a helyisegeket es azok berendezeseit fertotlenitjuk. A feluleti mikroflorat melegvizes le­­mosassal, mechanikusan vagy termi­­kusutonis csokkenthetjuk. A vegy­­szerek koziil a natriumlug erosen bakteriocid hatasu vegyszer: 1 %-os oldata foleg a tarolok fabol kesziilt reszeinek es berendezeseinek lemo­­sasara alkalmas. A natriumkarbondt hatasa mersekeltebb mint az elob­­bie, ezert ennek 1—3 %-os forro ol­­datat ajanljuk. A mesztej kozismert es igen hatasos fertotlenitoszer. Ez­­zel foleg a falakat, a padlot es a mennyezetet lehet fertotleniteni. A mesztej hatasat 5 %-os rezgalic hoz­­zaadasaval fokozhatjuk. A novenyapoldst foleg a talajla­­zitasra, gyomok irtasara es a no­­venyvedclemre osszpontosithatjuk. Foleg a kaposztafeleket ovjuk a hernyoktol (Biobit FC, Blobit WP, Dimecron 50 SCW), molytetuktol (Actellic 50 EC, Basudin 60 EC, Diazinon 60 EC) es a Ieveltetvektol (Hostaquick 50 EC, Bi 58 EC,,, Sumialpha 5 EC). Azontozest alta­laban csokkenteni kell. A talaj gyors es jelentos merteku viztartalom-in­­gadozasa altalaban a kaposztafclek, a cekla- es a sdrgarepagydkerek re­­pedesevel jar. A paprikat es a pa­­radicsomot mar tobbnyire nem sziik­­seges ontozni, mert gyokereik na­­gyobb melysegbol veszik fel a vizet. A sok ontozes ezeknel a novenyek­­nel — az ercs folyaman — esokken­­ti a termes minoseget. Szeptembcri vetesbol a spend ton es a soskdn ki-Szeptember kozepeig viil sikeresen attelel a petrezselyem es a sargarepa is. Ultethetjuk az dszi fokhagymdt, salat ahagymdt, toosztassal a metelohagymdt es a re­­barbarat. II. A honap elejen az almafakat a gyiimolcs hejat hamozgato sodro­­moly hernyoi ellen permetezhetjiik. Az altaluk ejtett sebeken keresztiil ugyanis a gyiimdlcsosbe nagyon konnyen bejuthat a rothadast okozo Monolia gomba. A hernyok ellen Decemtiont vagy Actellic 50 EC-t hasznalunk, de iigyeljiink a keszitme­­nyek elelmezes-egeszsegiigyi vara­­kozasi idejenek betartasara. Ez mindegyik vegyszer eseteben 21 nap. A szeptember elso heteben ero 1. H. Halle es az Elbera oszibarackbol — kesernyes mandulaize kapcsan — van a legizletesebb kompot. Az oszi­barack sztiretelese utan hozzafogj­­hatunk a fak hajtdsrdviditd metszese­­hez. A mar korabban (augusztusban) megritkitott fakon az un. hosszu­­vesszoket szeptember elso feleben 35—45 cm-re visszametssziik. (A termokorban levo fakon mintegy 100—150 ilyen hosszuvesszot kell meghagyni.) A zoldmetszes alkalma­­val ejtett sebek gyorsan es maradek­­talanul beforrnak, nines sziikseg a se­bek vegyszeres kezelesere, s aki ezt a metszest szakszeruen elvegzi, annak sokkal kevesebb gondja lesz a fas­­(termore) metszessel. A teli alma sztiretelese altalaban szeptember 10—15-kevel kezdodik. Sorrendben a Jonathant, Starkingot, Starkrimsont, Ontariot, s legvegiil a Golden Delicioust sziireteljiik. Az almanak legyen meg az alap-, s leg­­alabb reszben a fedoszine (legyen kipirosodva), s legyen a magja bar­­na. Reszesitsiik elonybe az un. szin­­eloszedest, masneven korszedest, mert a fa koronajaban a gyiimolcs nem egyszerre erik. Ez a szines lajtakta vonatkozik, a Golden Deliciousnal viszont nagysag szerint sziireteljiink. III. Csapadekos idojaras eseten szeptember elso feleben meg indokolt lehet az oktober masodik feleben ero szolofajtdk (az Olasz rizling, Rajnai rizling, Andre, Gural Kara) permetezese a sziirke­­rothadas, valamint a bagolylepke es a szolomolyok hernyoinak kar­­tetele ellen. (Ne feledkezziink meg az elelmezes-egeszsegiigyi varakozasi ido betartasarol!) Megkezdhetjuk a korai es a ko­­zepkorai borszolofajtak — Irsai Oliver, a Korai piros veltelini, a Mopr, a Rizlingszilvani, az Ottonel muskotaly, a Tramini, a Leanyka es a Szentlorinci — sziireteleset. CSIBA LASZLO MttIk is tajwaAs A szakirodalom sokszor megemllti egy pszicholo­­gus azon mondasat, mely szerint a gyermek hateves koraig tiibb ismeretet szerez, mint egy diak egesz egye­­temi tanulmdnyai alatt. A gyermek, amig eljut az iskoldba lepesig, nagyon sok es nagy valtozason megy keresztiil. Eleri azt az ertelmi es testi fejlettsegi szintet, ami lehetdve teszi szamaraaz iskolaba lepest. Meg kell lanulniadnallo­­nak lenni, ami ‘fontos feltetele annak, bogy meg tud­­jon birkozni az iskola kovetelmenyeivel. Minel tobb uj dolgot fedez fel es tanul meg, ezaltal az 6 magikus vilaga fokozatosan atalakul valosabba es ertelmeseb­­be. Kiilonbseget tud tenni elo es elettelen dolgok ko­­zotl, kezdi erleni a termeszeti jelensegeket, az embe­­rek kOzdtti kapcsolatokat. Es nem utolso sorban mas­­kepp latja dnmagat a kozosseggel szemben. Magunk is megfigyelhettiik, hogy a gyermek kezdetben a jd­­tek soran mindent ondlloan csindl. Kesobb kialakul egy ugynevezett munkamegosztas, ami lehetove teszi az onos erdekek mellett a masok erdekeinek figyelem­­bevetelet is. Mar nem eleg az ok, de annak kovetkezmenye is fontos. Erre a korrajellemzdanagyfokutapasztalatszer­­zes. Ez nemcsakaztjelenti, hogy a gyermek elraklaroz­­za az uj ismereteket, de ezeket Ossze kell hasonlitania, meg kell hogy erlse, atelje. 6s mindezek a tevekenyse­­gekajatek soran fejlodnek ki. Azovoddskorugyermek legtobb idejet jatekkal tolli cl. Ebbcn tud igazan erveny­­re jutni, kifejezni almait, sziiksegleteit. Az iskolaba le­­pessel ez a tevekenyseg hatterbe szorul, mas dolgok ke­­riilnek eldterbe. Napjanak nagyobb reszet az iskolaban tolti, ahol mar megkezdodik a tanulas, mar nem annak szentelheti idejet, amire neki van sziiksege, de eleget kell tennie bizonyos kotelezettsegeknek. Es mint tud­juk, eza folyamat nem mindig problemamentes. Eppen ezert nagyon meggondolando, hogy' gyermekiinket be­­irassuk-e az iskolaba csak azert, hogy mar elerte a hat evet. A legtobb szakember azt vallja, hogy nem kell a dolgokat elsietniink. Ha ugy latjuk, vagy az ovodaban azt javasoljak, hogy' mcgegy evet vajjunk, nem kell pa­­nikba esniink, azt feltetelezniink, hogy gyermeklink eset­leg visszamaradott, hatranyba keriil. Az alatt az egy cv alatt nagyon sokat fejlodik, nem kell oket megfoszta­­nunk atlol, amit ez az ev adhatna szamara. Mint mar emlitettem, iskolaba lepesig a gyermek sokatjatszik. A jatek soran alakul ki mindaz, amire a kesdbbiek folya­man epithet. A valosag erthetdbbe valik, jobban urai leszneka helyzetnek. Az ovodaskor vegere a gyermek szdkincse kb. hd­­romczer szoval gyarapodik. Ninesolyan nap, hogy ne tanulna meg uj szotes ezaltal egy uj fogalmat, ami gaz­­dagitja gondolkodasat, latdkoret. Sokat kerdeznek, be­­szelnek, mindent tudni akarnak. A sziiloknek tiirelem­­mel kell lenniiik hozzajuk, hiszen a leglobbet a csa­­ldd tudja nyujtani szamukra. A sziilok ismerik legjobban gyermekiikel, ok tudjak segiteni oket abban, hogy fejlodesiik a megfeleld iranyba vezessen. Nehany utmutato, amelycket jo, ha ludunk, mieiott gyermekilnk iskolaba lep. A testi es ertelmi fejlettseg a korhoz merten, fontos alapfeltetel a beiratasnal. A gyermeknek tudnia kell megkUlonbdztetni a szineket, tajekozodnia idoben es lerben, ismerni nehany geomet­­riai format, elszarnolni legalabb huszig. A sziiloknek a tovabbiakban is fontos szerepiik lesz, de tudatositanunk kell, hogy elvesztik a „gyereket‘\ s helyetle egy „iskolast” kapnak. KOLES ELEONORA pszichologus Elberta; szeptember elso feleben ero, sarga liusu oszibarackfajta Popcy — kora oszi es kora tavaszi vetesre alkalmas spenotfajta

Next

/
Oldalképek
Tartalom