Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-30 / 14. szám
Megkozeliteni Beszelgetes Fiilop Antal iroval — Elso novellaskiiteted megjelenesekor az akkori kritika szerint mar az iroi elmenyanyag, a mestersegbeli ismeretek es az egyedi vildg- es eletszemlelet birtokdban voltdl. Megis mi kenyszeritett ilyen hosszu hallgatdsra? — Nem ert semmifele diszkriminacid vagy hatranyos megkiildnbdztetes, ha erre gondolsz. Az embernel ez elsosorban alkati kerdes. A nyolcvanas evek elejen a vilagirodalom akkor magyar nyelven megjelent remekeinek biivoleteben eltem, kiserleteztem. Ugy erzem, hogy a szemleletmddom es latasmodom bar kifinomultabb lett, l'roi eszkoztaram valahol lemaradt, a ketto nem fejlodott egyiitt. Rengeteg keziratot orokre elnyelt a papirkosar. Akkoriban a Fekete szel cimu prozaantologiaban szereplo irok koziil tobben is hosszu idore elhallgattak. Ennek mar bizonyara voltak tarsadalmi vonatkozasai is. Az irodalmarok ket dolog koziil valaszthattak: vagy megtagadjak onmagukat — ami egyben az irdi-alkotoi halalukat jclentette volna—, vagy elhallgatnak. De ne felejtsiik el, hogy kozben Grendel Lajos nagyszeru dolgokat irt, tehat letezett mas alternativa is. — Tehat az 1989-es valtozasoknak is koszbnheto, hogy kozel masfel evtizedes hallgatds utdn uj kiitettel jelentkeztel... — Egeszen biztos. En is meglepddtem, hogy meg tudtam formalni nehany olyan dolgot, amit korabban nem. A nyolcvanas evek vegen rovid ido leforgasa alatt harom reszletet is kozoltem a kesobbi Piszkos ember cimu regenybol, am nem eskiidnek meg ra, hogy folytattam volna, ha nem jonnek ezek a valtozasok. Lelkileg folszabaditottak az embert, oriasi lendiilet volt mindenkiben. Persze a forradalom utani elso eveket a kultura is megsinylette, szinte valamennyi alkotobenne voltapolitikaban. Enegy evig lapot szerkesztettem, majd 1991 -ben kezdtem el ujra irni. Akkor aztan be is fejeztem a regenyt. Vegre mcgszunt a Madach Konyvkiado monopolhelyzete, uj kiadok alakultak Pozsonyban, Dunaszerdahelyen... Ez is osztonzest adott. Vegiil ket kiado — a Nap es a Kalligram — kozosen vallalta fel konyvem kiadasat. — Regenyed 1993-ban jelent meg. Nagy on eros volt a ntezony, a birdlo bizottsdgban pedig meg csak vita sent alakult ki afelol, melyik muvet jutalmazzdk Maddch-dljjal. Ndlunk ez a legrangosabb irodalmi dij. Nem befolyasolja ez a szerzot? Nem benitja le a kesobbiekben ? — Bevallom, nem figyelek oda az elvarasokra. Egy belso igeny, egy elozetes elkepzeles kell, amit megprobalok aztan megvaldsitani. Iras kozben az ember nyilvan nem gondol ilyesmire, ha teheti, csak a temara osszpontosit. — Cuth Janos a felelosseg niinden odiumdt vdllalva jelentette ki a „Piszkos ember“rel kapcsolatban, hogy megirodott a „szlovdkiai magyar regeny“... — Nem tudom, hogy mikor irodott meg a szlovakiai magyar regeny. Ilyen szempontbol en inkabb nem mindsitenem, kiildndsen nem a sajat konyvemet. Ez nem is lehet szempont. Ha valaki azzal a szandckkal til le irni, hogy most megirja a „szlovakiai magyar regenyt“, ez eleve tudatzavarnak mindsul. Nem tartom szerencsesnek ilyen jelzokkel ellatni a muvet. Ez nem lehet merce. Olyasmit nem tudok elkepzelni, hogy valami szlovakiai magyar keretek kozott meg irodalom, de egy szelesebb keret kozt mar elveszti ervenyet. Ez onbutitashoz, onamitashoz vezet. Anomalia, mely oriasi lehetosegeket nyitott a dilettantizmus elott. Az embernek az egyetemeset kell megkozelitenie. — Ha jol tudom, jelenleg egy ujabb keziraton dolgozol... Elarulnal rola valamit? — Ez is egy regeny lesz, s remelem, elobb vagy utobb megerlelodik majd. Hogy miben fog kiildnbdzni az eldzoktol? Nem titok. A „Piszkos ember“-nek kicsit sotetebb volt az alaptonusa, amit most probalok, az a tema egeszen masfajtamegkdzelitese. Uj regenyemben megkiserlem a grotcszk es abszurd elemek lelhasznalasat a teljes komolysag megtartasa mellett, sot egeszen a burleszkig szandekozom elmenni. Az eletiinknck is szamos groteszk es abszurd eleme van, burleszkbe il 16 dolgok, amelyek viszont verescn komollya valhatnak — a kovetkezmenyeikben. Nagyon elvezem az irasat, hiszen ez menet kozben is egy folyamatos kiserlet. Nem tudhatom elore, hogy egy esztetikailag hiteles dolog kerekedik-e ki a kezeim alatt. Meg sohasem vart ennyi kaland es felfedezes iras kozben... — Milyen iddbeosztdssal irsz? Kepes vagye hatdridore, szerzodesre dolgozni? — Sajnos nem. Ez nyilvanvaloan azzal fiigg ossze, hogy iras kozben egyaltalan nem fontos, hogy azt minel hamarabb, vagy egy adott idopontra befejezzem. Menet kozben ugyanis problemak meriilhetnek fel, s ezek adott esetben megvaltoztathatjak az addig megirtak egesz menetet. Elofordul, hogy tiz gepelt oldalt csak azert eldobok, mert egy sokkal fontosabb motivurn egyszer csak kovetelni kezdi sajat fejlodeset, szelesebb teret ker. Ha egy latszolag jelentektelcn mellekag fejlodesnek indul — hagyni kell. Ha ezt nem teszem meg, tulajdonkeppen megnyomoritom a sajat muvemet. Ha egy latszolag jelentektelen mellekag fejlodesnek indul — hagyni kell, hiszen gyakran atveszi a fo motivum szerepet. Nos, ezek a dolgok szamomra szinte lehetetlenne teszik, hogy megadott idore dolgozzam. A mu nem csak a megjelenes utan el onalld eletet, hanem iras kozben is. Bar egy elozetes elkepzelese van azert az embernek — peldaul neha vazlatot ir, tomondatokban. Haazanyagi helyzetem megengedne, akkor nem is folyamodnek olyan dolgokhoz, hogy elore szerzodest kossek valamelyik kiadoval. — A novelldknak veglel hdtat forditottdl? — Alkat kerdese, hogy kinek melyik miilaj megy jobban. Most azt is mondhatnam, hogy a novellaird benne van a regenyben, de inkabb igy valaszolom meg ezt a kerdest — jelenleg a regeny all hozzam kozelebb. A tobbit majd meglatjuk. Talan lesz meg ra kedvezo pillanat... Z. NEMETH ISTVAN M. Nagy Ldszld felvetele