Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-08-15 / 13. szám

A mult szazad vegen, ponto­­sabban a milleniumi iinnepsegek alkalmaval, a megmaradt kroni­­kak es fenykepek szerint Hont megye ezredevi banderiumanak tagjai is kitettek magukert. Idez­­ziik a korabeli kronikast: „Hont megye diszbanderiumanak ma­­sodik csoportja, amelyet itt be­­mutatunk, szepseges tundokles dolgaban nem allt mdgotte az egesz hodolo diszfelvonulas fe­­nyeneksem. A kepen megdrokit­­ve ott latjuk Somogyi Bela me­­gyei aljegyzot vords nadragban, tengerzold atillaban es moha­­zold menteben, Santha Bela ar­­vaszeki ulndk, helyettes elnokdt, akinek ruhazata a kdvetkezokbol allt: vords nadrag, gydngyszur­­ke atilla es kek mente, ott van to­­vabba baro Nyary Alfons foszol­­gabird, vords nadragban, feher atillaban es vords menteben. Dalias csoport ez is, egyike azoknak, amelyeka bajnok idok legszebb es leghosiesebb kora­­ra emlekeztetnek. Minden egyes alak, minden egyes rnhazat, fegyver es szerszam karakterisztikuma es emlekezte­­toje a letiint idoknek, de emlekez­­tetoje a nemzeti nagysagnak is. “ A kronikas tehat a harom fo ruhadarabot: a nadragot, atillat es a mentet jegyezte fel, a fegy­­verekre es nyilvan a loszerszam­­ra is utal. De koztudott, hogy a diszmagyar tobb reszbol all, kii­­ldnosen ha a holgyek diszoltd­­zetet is tekintetbe vesszuk. A Magyar ertelmezo keziszotar ugyan szukszavuan, de abraval is szemlelteti a diszmagyar tar­­tozekait, amely tizenharom da­­rabbol all egyiittveve. A noi diszruhaazalabbiakbol all: ing­­vall, mente, pruszlik, koteny es az uszaly. A ferfi oltozek felso­­rolasat a forgoval kezdjiik, amely a foveget disziti, majd a mente, a dolmany, a csizmanadrag, a diszkard es a ramas csizma ko­­vetkezik... A diszmagyarnak is megvan a maga tortenete. A kutatok sze­rint a tbrok, a magyar, a lengyel es az orosz diszdltony egy torol fakad: a perzsa udvari viselet az, amelybol a diszmagyar szar­­maztathato. Am Szent Istvan uralkodasa alatt - mint az osi po­­ganysagra emlekezteto ruhaz­­kodast - iildoztek, alaposan & iii^magpar Minden hdtso gondolat nelkul: arra a diszoltozetre gondolok, amelyet a nemesseg viselt iinnepelyes al­­kalmakkor, osszejoveteleken, de csalddi iinnepse­­geken, mondjuk lakodalmak alkalmaval is. megnyirbaltak es kiirtottak. Ev­­szazadokig kellett varni, a kun­­tbrok nep betelepedesevel ujra divat a magyar gunya, de aztan jonnek a korok: az Anjou a fran­­ciat kedveli, a Hunyadiak az olaszban erzik jol magukat, es termeszetesen a Habsburgok a nemet divatnak hodoltak. Megsem tunt el teljesen a fe­­ledes homalyaban a magyar di­Hont megye banderiuma. Fentrol lefele: Somogyi Bela, Santha Bela, Nyary Alfons (Archiv felvetelek) vat, ha rossz idok is jartak ra. A nagynevu osztrak szobrasz, Georg Rafael Donner 1730-ban a pozsonyi nagytemplom sza­­mara a pannonhalmi szent Mar­ton lovasszobrat- marmint szent Marton alakjat - „magyarban“ mintazta meg. De jott egy uj piispok a mult szazad derekan, Heiller Karoly, aki a szentet le­­parancsolta a fooltarrol, sot meg a szuret is kitette a templombol, a templom mogdtt allitattak fel azzal az indokkal, hogy a piis­­pokatya nem nezheti az oltaron a magyarruhas lovast. Meg valami: Szirmai Antal szerint a „bajorok meg 1741- ben is magyar diszruhaban abra­­zoltak az 6rdbgdt!“ Nagyon sokat lehetne meg meselni a diszmagyarrol, na­gyon sok tortenet, anekdota fu­­zodik hozza. De az is erdekes, hogy ki mindenki viselt disz­­magyart. Peldaul maga Metternich herceg is, aki a Kostyal keszitette „magyar ruhaban“ jelent meg V. Ferdi­nand magyar kiraly koronazasi tinnepsegen. Apropo! A trencseni sziilete­­su Kostyal Adam pesti szabo­­mester volt az, aki - ugy szaz­­hatvan esztendovel ezelott - megkerte az egyik legjobb ifju piktort, Barabas Miklost, hogy regi festmenyek, rajzok es met­­szetek alapjan keszitsen kepeket a magyar diszruhakrol, ame­­lyek aztan az akkori ujsagok mellekleteikent jelentek meg es nagy-nagy tetszest keltettek. A vegeredmeny az lett, hogy Kostyal szabomesternek beva­­gott az iizlet, mert rohamosan kiapadhatatlan erdeklodes ta­­madt a „diszmagyar“ irant. A szabomester nem a zsugori mesterek fajtajabol valo volt: a Nemzeti Szinhaz megalapita­­sakor 6 latta el a szinhaz ruha­­tarat - a sajat zsebebol. De ke­­sobb is tamogatta a magyar te­­atristakat, peldaul a Szigetvari vertanuk cimu eloadas szama­­ra is nala kesziiltek a kosztti­­mok, termeszetesen a „Zrinyi­­diszmagyar“ sikeredett a leg­­szebbre. Azt mondjak, a Zrinyi-ruha oly nagy tetszes­­nek orvendezett, hogy ez te­­kintheto az osszes - azutan kb­­vetkezd - „diszmagyar“ elodje­­nek... LJgy tunik, a diszmagyar ma sem ment ki teljesen a divatbol. Kisse visszafogott - nines ekko­­ves mentekdto, forgoboglar, labhoz simulo vords nadrag, ra­­mascsizma, sarkantyu es „ose­­ink veres kardja“ nagyon iz­­leses valtozatait lathatjuk vi­­szont.-ArBo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom