Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-08-15 / 13. szám

Erdekesnek es egyben elgon­­dolkodtatonak talaltam az „Eletiink“ 5. szamaban a Lavotta temperamentuma cimu cikket. A hanyatott sorsu tehet­­seges hegedus es komponista eleterol nem tul sokat tudunk, leginkabb csak egy-egy korabe­­li kusza leveltari feljegyzesbol vagy legendabol. Ime: „ Tultesz minden ciganyon. Ugy rikatni senki sem tudja a hegedut, mint o. Amikor a tiszafuredi ciga­­nyok meghalljak, hogy mi min­dent tud kicsalni a »szaraz fabol«, osszetorik a hegeduket. Lavotta utan az 6 muzsikajukra ugysem kivancsi senki. “ Ennyi a legenda es most lassuk, mikent ertekeli a nagy magyar zenetu­­dos, Szabolcsi Bence a verbun­kos „triasz“ tortenelmi munkas­­sagat: „...Amikor 1800 tajan Bi­hari Janos, Lavotta Janos es Csermak Antal veszik at az uj tanczene mozgalmanak vezeto szerepet, abban csakhamar olyan sokretu melodikus formai gazdagodas mutatkozik, amely a verbunkos zenet a magyar zenei romantika hivatott nyelveve avatja, sot enneljoval tobbre: a tizenkilencedik szazadi magyar­­sag reprezentans muveszetenek, a nemzeti muzsikanak szerepe­­re jeloli ki... “ Ez a zene erosen ranyomta hatasat a kovetkezo zeneszerzo-nemzedekre, Erkel­­re, Lisztre, Brahmsra (!), Bar­­tokra, Kodalyra es masokra. Lavotta mint komponista mar ciklikus, sorozatos poemakkal is probalkozik a Szigetvar ostroma cimu munkajaban. Sajnos, mu­­vei kozul csak ritkan hallhatunk egyet-egyet, de jo tudni, hogy neki tulajdonitjak a Cserebo­­gar, sarga cserebogar... cimu dalt, egyik verbunkosaban pedig felismerhetd a Ritka buza, ritka arpa dallama, Kossovits Jozsef egyik dalat pedig diadalra vitte Lavotta elso szerelme cimen. Es most lassuk ennek a komak es a „triasznak“ - a cigany-zse­­ni Bihari Janosnak, a maga ko­ra magyar Orpheuszanak, Lavotta Janosnak es a bohem cseh Csermak Antalnak (An­tonin Cermak) egy mas szem­­szogbol torteno honi „melta­­tasat“ dr. Ladislav Mokry, CSc. tollabol: ,,A verbunkos stilus ki­­alakulasa Szlovakia teriileten az itteni nem magyar, azaz ne­­met, cseh es szlovak zeneszerzok munkassagavaljott letre, akik a szelesebb szlovak es morva folk­­lor, hatasa alatt — a kor tanciz­­leset es foleg a ciganyzeneka­­rok eloadasi stilusanak hatasat tiikrozve — alkottak. Az 1780- 1810-es evekben fokepp a bratislavai Franz Tost, a Spisska Nova Ves-i Samuel Balvansky es a kosicei Jozef Kossowits kom­­ponaltak magyar tancokat. Szlo­­vakiabol szarmaztak, vagy hosszabb ideig itt tevekenyked­­tek az uj tancstilus tovabbi kep­­viseloi is: Jan Bihari (1764-1827), Jan Lavotta (1764-1820) es Anton Cermak (17747-1822)...“ Igy is lehet „tbrtenelmet“ ir­­ni, anno domini MCMLXXI! O Jo erzessel tolti el az embert, hogy „...az utokor Tally an - ahol orok almat alussza a zak­­latott eletii zseni — tisztelettel es melton gondol a hires hegedusre... “ Mit szolnak ehhez a hazai ma­gyar kultura kepviseloi (Cse­­madok, Szlovakiai Magyar Pe­­dagogusszovetseg es a mellette mukodo zenei szekcio)? Igaz, hogy nines kerek evforduld, megis, nem kellene Pusztafo­­demesen - Lavotta sziilohelyen - elhelyezni egy emlektablat, amely szerenyen adozna a nagy muzsikiis emlekenek? Netan Galantan, vagy a jaras mas koz­­segeiben utcat vagy iskolat elne­­vezni rola? Nekiink kellene cse­­lekedniink annak erdekeben, hogy Lavotta Janos neve ne me­­ruljon feledesbe! TUSKES KORN EL 1996. jdlius 26-a 6s 28-a kdzott Apacaszakallas elso irasos emli­­tesenek 775. evforduloja alkal­­m6bdl haromnapos unnepseg­­sorozatot rendeztek a kozseg­­ben. Ekecs-Apacaszakallas polg6rmestere, Lakatos Vendel avatta fel a kitelepitettek emleke­­re kesziilt emlektablat, majd a helyi kisegitd iskola udvarSn tar­­tott nagy kozonseg elott tortenel­­mi visszaemlekezest a falu szti­­lotte, Olios Arpad tan6r. Az un­­nepsegen fellepett a helyi eneklocsoportes a komaromi Ha­­jos Neptancegyuttes. A mSsodik napon a futballpalya vonzotta a helyieket, ahol Ekecs es Bony (Magyarorszdg) csapatai, majd a Fradi es Ekecs dregfiui merkoz­­tek meg. Az esti orakban szinten a kisegitd iskola udvar6n Nagy Bando Andras szorakoztatta eld­­adasaval a kozonseget, majd sza­­badtdri Uncmulatsaggal zdrtak a napot. Vasarnap delelott emlek­­oszlopot iepleztek le, amelyet dkumenikus istentisztelet kdve­­tett. Vegezetul koszorut helyeztek el az I. es a II. vilaghaboruban el­­esett katon6k emldkmuvdndl. APACASZAKALLAS A hdtsz6zhetvendt eves multra visszatekintd falu azonban nem elegedett meg haromnapos iinneplessel, maradando emldkrdl is gondoskodott. Az dnkorm6nyzat ez alkalombol jelentette meg Zsigmond Tibor dsszeallitas6ban Ekecs-Apacaszakallas falumonografiajat a Lilium Au rum Ki­­ado gondozasaban. LAVOTTA JJANOSDOL .......................... OPATOVSKY SOKOLE?

Next

/
Oldalképek
Tartalom