Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-01 / 12. szám
Hara Kmrfe oiMtatmfc szlovakiai magyarsag haboru utani elso sajtoorganuma az Uj Szo volt, amelynek szervezoi kozott Major Istvan, Lorincz Gyula es Fabry Zoltan mellett ott talaljuk Barsi Imret is. Nehany esztendo multan aztan, 1956-tol Barsi Imre a Faklya foszerkesztoje lett, es kozolte Fabry Zoltan irasat, amelyrol Simainenak, Madzsar Lilinek irott leveleben imigyen emlekezett Fabry: „ Tiz napja keptelen vagyok dolgozni, minden felre van teve. Ulok, jarkalok: egyszer ujra elertem a melypontot. Az ok: a Faklyanak kuldott cikk, Bojszanak nagyon tetszik, szep es bator. De a kovetkezmenyek? 6 lehozza, valtoztatas nelkul. Konnyu neki: felmondott es felmondasat elfogadtak. Levele fzelitdt adott arrol, hogymit fog ez a cikk eloidezni az ‘iszapi halaknal’, ahova a XX. Kongresszus csak 30 ev mulva fog befutni. “ Mindezekbol csupan ara szeretnek utalni, hogy Barsi Imre (csaladi neven Bojsza) szerkesztoi, foszerkesztoi minosegben soha nem zarkozott el az embereket erdeklo kenyes kerdesek elol sem, noha az is koztudott, hogy masoktol is szamonkerte a partossagot az akkori idoknek a kovetelmenyei szerint... A Faklya megszunese utan (1956) az indulo A HET szerkesztoje, majd egy idoben foszerkesztoje lett. Errol a korszakrol Macs Jozsef ugy emlekezik, hogy Barsi Imre atyaskodasanak idejen „az erdekesseghajhaszas" lett a szerkesztok feladata: - Szaladj, fiam, Cesky Krumlovba, ott el egy derek kisiparos, aki mindig abban a hiedelemben tengeti eletet, hogy a torok birodalom nem hullt szet, es ma is esz nelkul gyartja a turbanokat! Ozsvald Arpad viszont imigyen emlekezett rola egyik beszelgetesunk alkalmaval:- Hirtelen haragu ember volt, de amint jolt, ugy el is mult nala a vihar. Masnap reggelre mintha kicsereltek volna. Odajott hozzam, es egy regi konyvet tett az asztalomra, vagy egy ujsagot, mikor mit, es megjegyezte: „Ez a tied, neked hoztam.“ Tudta, hogy gyujtom a regi frasokat, irodalmat. Ez nagyon jolesett az embernek, de igazan az irodalomban, a tortenelemben es kulbnbsen a kepzomuveszetben valo jartassagaert tiszteltem... A mult esztendo utolso fertalyaban Nyitran a hungarisztikai tanszek tudomanyos tanacskozast rendezett Tozser Arpad lirajarol, munkassagarol szuletesenek 60. evforduloja kapcsan. A jeles tudomanyos elmelkedesek (Alaban Ferenc, Cselenyi Laszlo, Pecsi Gyorgyi, Varga Lajos Marton, Csuros Miklos, Meszaros Andras, Domokos Matyas, Fonod Zoltan, Nagy Pal, Pomogats Bela, Duba Gyula, Pokstaller Li'via es Kovesdi Karoly voltak az eloadok) kozepette felideztem az Uj Ifjusagban 1959-ben kozolt vitat, amelynek indfto vitacikket Barsi Imre frta, ci'me: Megnottekeselindultak, alci'me: Gondolatoka fiatalok antoldgiajarol vo\t. A megcelzott antologia: A fiatal szlovakiai magyar koltdk ci'm alatt 1958-ban a pozsonyi Szlovakiai Szepirodalmi Konyvkiado gondozasaban jelent meg. Szerzoi: Cselenyi Laszlo, Fecso Pal, Gyure Lajos, Kulcsar Tibor, (Zs.) Nagy Lajos, Petrik Jozsef, Simko Tibor es Tozser Arpad. Az antologiat dr. Turczel Lajos allitotta ossze, es a bevezetoben nagyon szepen csengo gondolattal bocsatotta utjara az ifju titanokat: „Fiatal koltdk, remenysegek, elore a csillagokig/“Amde mondandom az, hogy az eloadasok utan Tozser Arpad odajott hozzam, es erdeklodott Barsi Imre sorsa, allapota irant, majd elmondott egy rovidke epizodot foszerkesztoi, szerkesztoi korszakabol:- Barsi ketsegkivul az ujsagiroi szakma magaslatan allt, a legjobbak koze tartozott. Egyszer tortent, hogy a korzon vagy Pozsony valamelyik utcajan talalkoztunk vele. Megallt velunk beszelgetni, de egy ido mulva megjegyezte: „Fiuk, ha velem beszelgetnek, vegyek ki a kezuket a zsebukbol!“ Persze mi nem vettuk komolyan a rendreutasftast, es nem sertodtunk meg, de visszagondolvan erdekesnek tartom a tortenteket... Barsi Imre puritan jellemehez es magatartasahoz tartozik az is, hogy nagyon ritkan es keveset beszelt multjarol: a szlovak nemzeti felkelesben vallalt szereperol, foszerkesztoi tevekenysegerol a szlovak Svet socializmu ci'mu lapnal, es csalodottsagarol a szovjet politikaval szemben hatvannyolc utan. A kiabrandultsag vett rajta erot, de lelkileg az sem tudta megtorni, hogy a normalizacios, hetvenes evek teljesen a magyar ujsagiras periferiajara sodortak. Pragaban talalt megnyugvast es menedeket. Ujsagiroi, irodalmi tevekenyseget tobb szakaszra lehetne osztani. Eloszor is frt harom konyvet: Barangolasok a holnap orszagaban, 1960; Tegnap es holnap kozott, 1964; valamint Emberek, akikkel talalkoztam, 1972. Az emberekrol, akikkel talalkozott, igy vallott koteteben: „Nagyon sokan voltak. Az elet farsangi meneteben szomoruan bandukoltak, vagy vidam tanclepesekkel szokkentek eld re. Sokan, ha csak egy pillanatra is, levettek alarcukat, hogy felfedjek kiletuket. De meg tobben voltak, akik alarcuk alatt ujabb maszkot viseltek, koponyeguk alatt pedig tort es merget rejtettek. Am ennek ellenere, vagy talan eppen ezert, atlatszoak voltak, es konnyunek talaltattak... Azt az embed kerestem, akiben a szenvedesek tuze megcelozta a joakaratot, aki nemcsak homo sapiens es homo faber, hanem homo ludens es homo humanum is. “ Jelentosek Barsi Imre irodalmi, de kulbnbsen kepzomuveszeti tanulmanyai. A kepzomuveszet es a muveszettortenet iranti fogekonysagat az olvasmanyai, konyvei is bizonyitjak, amelyeket gazdagon ellatott sajat jegyzeteivel, eszreveteleivel. De lelkesen muvelte a riportirast, mint ujsagfrbi mufajt, es igyekezett minel magasabb szintre emelni, meg aggkoraban is. Pedig azt mondjak, hogy a riport az ifjabb ujsagfrok feladatkore. Riportjaihoz a fotokat sajat maga keszftette a lakasaban berendezett kis laboratbriumaban. De politikai ihletesu irasainak is megvolt az ertelme, kulbnbsen, amikor az esztelen fegyverkezes es atomhaboru ellen tiltakozott... Barsi Imre eveinek utolso szakaszaban megtort egeszseggel viselte az eletet, de szellemi energiaja, erdeklodese a szlovakiai magyarsag sorsa irant szakadatlanul tartott. Utolso napjait szanatoriumban, allando orvosi felugyelet alatt toltotte. 1910. szeptember 21-en Garamlokon szuletett, tisztviseloi csaladbol szarmazott. Szuletesenek 85. evfordulojan meg erdeklodessel, brommel fogadta kbszbntesiinket. Kezeloorvosaval, a rozsnyoi szarmazasu dr. Balazs Jozseffel mindvegig magyarul konzultalt, de egyre maganyosabbnak erezte magat a tavoli Pragaban. Sulyos testi es leki szenvedes utan 1996. junius 29-en hunyt el. Mindvegig bizott abban, hogy minden emberben Jegalabb egy szikraja megvan a reneszansz homo universisnak". Barsi Imre fro es publicista a mienk volt!-Arpo-
