Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-08-01 / 12. szám
32 Az elso ujkori olimpiat - melyet a sportrajongo Pierre de Coubertin baro almodott meg - hoi mashol, Athenban rendeztek meg 1896. aprilis 5- e es 15-e kozott, s minthogy ennek eppen szaz esztendeje, egy kicsit eliddziink nala, mert mai szemmel barmily „kezdetlegesnek” tunhet fel az akkori olimpia megrendezese, azert ez az olimpia mar magaban hordozta a mai olimpiak szfnenek es fonakjanak csfrait is. ter volt - amely 24 stadionkornek felel meg a gordgok megis nagy lelkesedessel fogadtak ezt az „uj” gorog futoszamot. Kesobb aztan tobbszor is megmertek az Athen es Marathon kozotti tavolsagot, es minden esetben mas eredmenyre jutottak. Minthogy azonban arra semmilyen bizonyftek nem volt, hogy Ariszton melyik utvonalon erkezett Athenba, vegiil a 42195 meteres tavban egyeztek meg. Tulzas nelkul: nemzeti ugynek tekintettek a gbrogok a maratoni futas megnyereset, es mindent elkovettek annak erdekeben, hogy gorog nyerje meg ezt a versenyt. A mai dfjakhoz kepest is fantasztikus ajandekokat igertek a bajnoknak, es csakis a bajnoknak, mert hiaba jelentkezett Melpomene gorog atl etano a versenybe, minthogy no volt, egyszeruen nem indulhatott a versenyen a huszonegy feltuzelt gorog futo mellett. A korabeli lapok beszamoltak rola, micsoda dijak vartak a legkitartobb futot: egytobbszaz literes hordo gorog aszubor, eletfogytig tarto ingyenes ruhaztatasa, borotvalasa az illetonek, hat meg az a mesebe illo dij, amit GeorgAveroff, az Egyiptomban elo dusgazdag gorog kereskedo ajanlott fel, aki egyebkent az uj atheni stadion epfteset is finanszirozta: a gyoztesnek fgerte leanya kezet es vele egymillio drachma hozomanyt! Es ezzel meg tavolrol sines vege az ajandekok soranak, mert az egyszeru emberek is sorra ajanlottak fel adomanyaikat a gyoztes gorognek.Az egesz orszag lazas izgalommal varta, mi fog tortenni. Vegul a huszonegy gorog f uto mellett negy kulfoldi vette maganak a batorsagot, es indult a mezonyben: egy francia, egy amerikai, egy ausztral - na es a negyedik: termeszetesen magyar. Szpiridon Luisz a stadionba erkezik (korabeli rajz) Ha a gyoztes gorog lesz Az elso ujkori olimpianak mindjart az elso napjan rendeztek meg az ot futoszam kozul a legnagyobb erobevetest igenylo maratoni futast. Hogy miert eppen ekkor? Nos, annak meseje van... Amikor a nemzetkozi olimpiai bizottsag (NOB) 1894-ben az elso ujkori olimpiai jatekok musoran gondolkodott, Michael Breal francia akademikus azzal az inditvannyal allt elo, hogy a hires Ariszton emlekere - aki ie. 490- ben, amikor az atheni Milthiadesz donto csapast mert a perzsakra, a gyozelem hirevel Marathonbol egeszen Athenba futott, s amikor odaaert, „Gyoztunk!” kialtassal a kimerultsegtol osszeesett es meghalt, szoval ennek az Arisztonnak a tiszteletere rendezzek meg a maratoni futast, kitoro lelkesedessel fogadtak otletet. Azonnal munkahoz lattak, megmertek az Athen es Marathon kbzotti tavolsagot, majd besoroltak a meroben uj szamot az olimpiai jatekok programjaba. Noha az okori olimpiakon a leghosszabb tav 4614 me-A nagy futas A verseny rendkivuli izgalmakat tartogatott: az ausztral rajtolt a legjobban, es eleinte o is vezetett, rovidesen azonban a francia futo tort az elre, tole pedig az amerikai vette at a vezetest. Korulbeliil a tizenkettedik kilometer tajan azonban a francia megint osszeszedte magat, az elre kerult, es elonye notton nott- egyenes aranyban a nezosereg esuggedesevel.
