Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-07-18 / 11. szám
Tuzok-alkow a Kisalfoldon emberi hanyagsag, illetve a civilizacios artaimak? Az elso hazai tuzok-monografia es abrazolas nyomtatasban a Pozsonyban megjeleno Ungarische Magazin cimu folyoiratban jelent meg. A Die ungarische Trappe c. cikk szerzoje HisztyZakarias, szfnes abrajat Stock J.M. festette. Megtudhato az 1883-ban szentesitest nyert XX. Tdrveny-czikkbol, illetve a vadaszati tilalmakrol szolo fejezetbol, hogy a tuzokra februar ho 1-tol augusztus ho 15- ig tilos a vadaszat. Chernel Istvan muveben (Magyarorszag madarai, 1889) irja: „A tuzokok a kis Alfold medencejeben Moson- Sopron megyeben nagy insegbe jutottak...". A sok havazas okan osszesereglett itt „ezernyi szamban kozel es tavol videk tuzokja. Itt tortent az a paratian, egy hetig tarto tuzokvadaszat, mely 42 darab elejtesevel zarodott." Herman Otto hires, tobb kiadasban megjelent konyveben (A madarak hasznarol es kararol, 1901) a tuzoknal hangsulyozza: „Nemes vad, mely azert is vedelemre melto". Ez az elso hazai adalek a tuzokvedelem ugyeben! Egy szazadeleji vadaszlap statisztikaja szerint a tuzokelejtesek a Kisalfold tersegeben igy alakultak: Varmeqye Ev es pdlddny 1907 1909 Bars 5 8 Esztergom 9 8 Komarom 89 120 Moson 77 99 Nyitra 72 12 Pozsony 133 158 Osszesen 385 402 Idezet a Csallokozi Hirlapbol (1914.4.1.): „Csallokoznek egyik kiveszofelben levo allata, a tuzok kerult a napokban a londoni British Muzeumba. A kakast a Balvanyszakallasi pusztan lottek. A peldanyt Bottay Kalman polgari iskolai tanar, a kituno allattbmo mesterpreparalta ki.“ A cikkben erdemes felf igyelni a kiveszofelben levo tuzok utalasra! Kunszt Karoly somorjai ornitologus 1927-ben megirja hires cikket (A tuzok alkonya Csallokozben), mely a Karpati vadaszban jelent meg. Hangoztatja a tuzok egynejuseget. Eliteli a tulzott kakasvadaszatot, mely tonkretette az allomanyt, mivel felboritotta a termeszetes ivararanyt. Dudich Laszlo izsai neptanito a Karpati vadaszban (1929) kozli: „Kozsegunk hataraban szep szammal el es kbit a tuzok". Rokona, Dudich Endre meg 1932-ben igy emlekezik a tuzokra: „Az egesz levai jarasban otthon van ez a pompas madar. Kulonosen gyakori Nagysallo hataraban, ahol nyaruto idejen hatalm as falkakban csatangolnak". A Vadaszati utmutato az 1941-42 evre cimet viseld, Nikolits Gyorgy Budapesten megjelent bedekerjeben a 481. oldalon megtalaljuk a Tuzok-kakas lelovesi dijakat. Lam, 1941-ben a lodijak pl. Mosonmagyarovarott igy alakultak: „Lodij drb-kent 100 pengo; Sebzes drb-kent 80 pengo; Hibazas drb-kent 5 pengo; Fogathasznalat 10 pengo." A Kisalfold nyugati reszen elo (Gyor-Sopron megye) tuzokallomanyt Farago Sandor mernok kiserte figyelemmel. Szerinte 1941-ben 500 peldany, 1969-ben 137, 1989- ben 86, majd 1994-ben 69 peldany volt a torzsallomany. Bo otven ev leforgasa alatt tehat az allomanycsokkenes 86 szazalekot tett ki ott. Ugyancsak a Kisalfoldrol van szo, ezuttal a Duna inneni reszerol, Szlovakiaban. Ortvay Tivadar Pozsony varmegye teruleten a szazadfordulo eveiben a tuzokallomanyt 2400 peldanyban allapitotta meg. Ferianc professzor 1963-ban meg 900, Hell Pal mernok tfz ev elteltevel (1973) mar csak 410 peldanyt tetelez fel a Kisalfold szlovakiai reszein. Pedig ekkor mar (1955 ota) mukbdott a csallokozaranyosi tuzokrezervatum tobb mint kilencezer hektaron. A vedett teruletet a szakavatott Parcsetich Pal vezette. Szerinte 1958- ban a rezervatumban elo torzsallomany 350 peldany. Akkortajt telen ez a letszam neha feldusult 700 peldanyra is. 1965-ben azonban a katasztrofalis csallokozi arviz, majd a mindinkabb fokozodo intenziv mezogazdasag - a maga csucstechnologiajaval, vegyszereivel -tovabb csokkentette a tuzokallomanyt. Toth Lajos, aki Parcsetich utodja volt, 1970-ben a rezervatumban meg 110 peldanyt feltetelez. A valsagos helyzetbe kerult tuzokpopulacio mentese erdekeben 1973-ban a komaromi Duna Menti Muzeumban nemzetkozi tuzokvedelmi szimpozium merlegelte az adott helyzetet es a lehetosegeket. A folyamatot azonban nem sikerult megallitani. Az erofeszitesek dacara M. Poliak felmeresei alapjan a tuzokrezervacio teruleten a populacio tovabbi csokkenese igy alakult: 1973 - 92, 1974-76, 1975-64, 1976 -51 peldany. A legfrissebb adatok szerint (V. Slobodnik, Ekopanorama, 1995) a szlovakiai tuzokallomany ugyancsak a melypontra sullyedt, ugyanis nem haladja meg a 30 peldanyt! Ugyanakkor a tuzokrezervatumban 1996-ban mar csak 7 volier-tuzokot (3 kakast es 4 tojot) tartottak. Az epilogus meg varat magara. Annyit mar tudunk, hogy a zartteri tenyesztes es az onnan valo kibocsatas nem jart eredmennyel. Meggyozodesem, hogy csak a szabadteri allomanyvedelem a jarhato ut. Sajnos, ennek mar nalunk nincsenek meg a feltetelei, hiszen a johiszemu torekves szemben all a korszeru mezogazdasagi termeles erdekeivel. Elmegy tehat a tuzok, marad a vereb... STOLLMANN ANDRAS
