Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-07-18 / 11. szám

kerdesemre, hogy megeri-e, aztan cinkosan ram kacsint es azt mondja, inkabb zaras utan folytassuk egy kozeli so­­rozoben. Hogy pontosan hany kony­­ve van, nem tudja. Azt vallja, az a fd, hogy allandoan csere­­lodnek. Mindent megvesz, amit hoznak: konyvet, kazet­­tat, CD-t, regi fenykepet vagy kepeslapot. Ha a Daliban korulbelul 3000 konyv van, akkor itt leg­­alabb ketszer annyi lehet, al­­lapitom meg elso ranezesre. Szlovak, cseh, nemet es ma­­gyar konyvek. Nagy meglepe­­tesemre jobbnaljobb magyar konyvek, kdztukregiek is. So­­kan hoznak magyar konyve­­ket, valaszolja kerdesemre a tulajdonos, de kevesen erdek­­lodnek irantuk. Emanuel Jezek tud magyarul, ert a szakmahoz, es o is duhdng magaban, ha el kell kuldenie nehany valoban jo magyar konyvet hozo dreg urat vagy holgyet. Nem tehetek mast, mondja, nines tobb helyem, folytatja, majd korbemutat. Igaza van. De ha valakik rend-Dagmar Lozekova konyvet vesz szeresen be-betemenek hoz­­za, ismetlem: jo magyar kony­­veket venni, akkor azonnal bovitene - bovithetne a ma­gyar konyvek valasztekat. A magyar konyveknel ma­­radva: nehany nappal azelott, hogy ujsagiroi minosegben ter­­tem volna be a Pozsony belva­­rosaban levo antikvariumokba, betertem potencionalis elado­­kent is. Eloszor 8-10 darab ta­­valy es tavalyelott kiadott ma­gyar nyelvu szamitogepes szak­­konywel. ADal&anhatarozott „nem“ volt a valasz a kerde­­semre, hogy erdeklik-e a ceget a konyvek. Az Antikvaridtban egy sajnalkozd vallvonas, me­­lyet a tulajdonos valasza kove­­tett: sajnos, a meglevo magyar konyvek irant sines erdeklo­­des. A Steinemel azt valaszol­­tak, hogy ilyen konyveket nem vasarolnak meg. Masodszor mar ravaszabb voltam 8-10 manapsag oly nagy olvasottsagnak orvendo kaland- es remregenyt tettem a hatizsakomba. A Dali tulaj­donosnoje es Jezek ur ugyan­­azt valaszolta, mint az elozo esetben. A Steinerbe ezek utan mar be se mertem temi ezekkel a regenyekkel... A Steiner, Pozsony legpati­­nasabb antikvariuma a Ventur utca 20. alatt talalha­­to, szemben az Egyetemi Konyvtarral, a sajnos mar be­­zart Mihaly kavehaz kozele­­ben. Tulajdonosai Dagmar Lozekova es Steiner Selma. Az antikvariumot Steiner Sel­ma dedapja alapitotta 1847- ben, aki meg almaban sem sejthette, milyen szomoru jo­­vo var az uzletere es az utoda­­ira szazadunk derekan: elobb aijasitottak az antikvariumot (a csalad tagjait pedig kon­­centracios taborokba hurcol­­tak), aztan allamositottak. Ezt kovetoen szinte minden kap­­hato volt a boltban, csak regi kiadasu konyvek nem. Sel­ma asszony azonban bizott a jovoben: kitanulta a konyvke­­reskedoi szakmat, majd - a jelenlegi tulajdonostarsaval egyutt - kuldnbozd antikvari­­umokban dolgozott. 1989-et kovetoen kozds erovel ujra antikvariumot, sot ANTIKVA­RIUMOT csinaltak a partal­­lam idejen ugyancsak lezul­­lott boltbbl. A hajdani alapito deduno­­kaja eleinte csak 1919 elott kiadott konyveket akart meg­­venni-eladni. Rovidesen ra­­jott, hogy ez szinte lehetetlen, es kitolta a hatarvonalat 1945-ig. A szlovak, cseh, ma­gyar, nemet, francia stb. nyel­vu konyveken kivul korabeli grafikakat, terkepeket, regi kepeslapokat is vesznek, illet­­ve arusitanak. A Steinerbe egyetemi tanarok, diakok, po­­litikusok, de „szimpla“ konyv­­baratok egyarant betemek. A legtobben kozuliik naponta, hiszen egy-egy igazan erde­­kes-ertekes darabra azonnal lecsap az eber konkurencia. S hogy mi mindebbol a ta­­nulsag: ki koran kel, a Stei­nemel jo konyvet lei. Jezeknel (legalabbis egyelore, es foleg ami a magyar konyveket ille­­ti) akkor is, ha nem kel koran. Persze azert idonket a Daliba is erdemes betemi. Talan mar magyar konyvuk is lesz. ULRICH JOZSEF Somogyi Tibor felvetelei Egy „osregi“ nyomdai lehuzdgep a Steinerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom