Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-07-18 / 11. szám

opokk/b A bolcsesseg a gyengek ereje. ® Ne vagd kette, amit kiold­­hatsz. Nem boldog, aki nem akar boldog lenni. ® Az adossagok megroviditik az eletet. ® Mindent meg lehet tanulni, meg az erenyt is. (Joubert Joseph) ® Minden nemzetnek olyan a kormanyzata, amilyet erde­­mel. (Maistre Joseph) A beszed a gondolat eltit­­kolasara valo. ® A kave legyen forro, mint a pokol; fekete, mint az dr­dog; tiszta, mint az angyal; edes, mint a szerelem. (Talleyrand-Perigord) ® Jot s jol! Ebben all a nagy titok. Ezt ha nem erted, Szants es vess, s hagyjad masnak az aldozatot. ® A rossz, bar regi, rossz marad: Az uj, ha uj is, jo, ha jo. ® Csak a butat rettenti, ami meg uj, Kulfold termese a rozsa is; A muveles belfoldive teve... (Kazinczy Ferenc) ® Csak a holtak nem ternek vissza. (Barere de Vieuzac) ® Aki a vizet szereti, dobjatok a folyoba. ® Az ostoba nem ugyanazt a fat latja, mint a boles. ® A munkas mehnek nines ideje bubanatra. ® Legjobb bor a legregibb, legjobb viz a legfrissebb. ® ' Ahol nines ember, meddo a Termeszet. (William Blake) A MesMdis Joga Felfokozott erdeklodes kiserte 1996. julius 10-en a MNMMJ rendes sajtoertekezletet a szlovak sajto ha­­zaban. Napirenden ket aktualis poli­­tikai kerdes is szerepelt: a budapes­­ti magyar-magyar tanacskozas es a mezogazdasag helyzete, tekintettel a most kezdodo aratasokra. Mindket kerdesrol dr. Gyimesi Gyorgy orsza­­gos elnok nyilatkozott a jelenlevo Toth Istvan orszagos alelnok es Len­gyel Laszlo vezeto titkar jelenleteben. A mezogazdasag helyzeterol elhang­­zott nyilatkozatot Moricz Zoltan, a somorjai Kek Duna Fdldmuves-szo­­vetkezet elnoke, a MNMMJ mezo­­gazdasagi szakbizottsaganak veze­­toje egeszi'tette ki konkret adatokkal szovetkezete helyzeterol. Az alabbi­­akban dr. Gyimesi Gyorgy nyilatko­­zatasnak szoveget kbzbljuk rovidi'tett valtozatban. A MNMMJ politikai gremiuma fog­­lalkozott az 1996. julius 4-5-en Buda­­pesten megtartott “magyar-magyar" talalkozo zaronyilatkozataval. Moz­­galmunk erre a tanacskozasra nem kapott meghivast, es a tanacskozas eldkeszuleteirol sem volt tudomasa. Ezt a tenyt mozgalmunk tovabbi ig­­noralasanak tartjuk, annak ellenere, hogy legfobb torekveseink egyike a magyar-szlovak tortenelmi megbeke­­les szolgalata. A MNMMJ mint az allamunk altal elismert legalis politikai mozgalom, le­gitim kepviseloje tagjainak es szim­­patizansainak, eppen ezert fenntart­­juk jogunkat arra, hogy minden olyan kerdesben, amely a szlovakiai ma­­gyar kisebbseget erinti, kinyilvanit­­hassuk velemenyunket. sajnalattal kell megallapitanunk, hogy a Ma- Julius 19-en kezdodnek az amerikai Atlantaban a XXVI. olimpiai jatekok. Szaz ev­­vel ezelott, amikor 1896-ban Athenban meg­­rendeztek a modern idok elso olimpiajat. meg kevesen gondoltak, hogy ez a nemes szellem, amelyet ujjaelesztettek, olyan ele­­mentaris erovel eli tul az elkovetkezo XX. ev­­szazadot, amelynek zurzavaros, veres ev­­tizedeiben oly sok szep emberi szandek, ne­mes torekves valt semmive. Az olimpia, Pierre Coubertin francia tudos eszmeje azonban mindennel erosebbnek bizonyult. Atelt ket vil&gegest, szamtalan forradalmat, veres emberi konfliktust, es most, a XX. sza­­zad vegen meg fenyesebben vilagit langja, mint szaz eve az osi olimpiak hazajaban, a gorogorszagi Athenben vilagitott. Jelzi, hogy megiscsak van remeny, hogy az emberiseg megsem gyogyithatatlanul beteg. Hogy a ne­­pek, nemzetek nagy versengeseben ne­mes celokat is kovethetunk. Nekiink, magya­­roknak ez a tavozo evszazad nem sok orb­­met osztott. De valamilyen kulbnos modon az olimpiak mindig az brom unnepei voltak szamunkra. Higgyuk, hogy most, 1996-ban is igy lesz. Eletiink - kulturalis, tarsadalmi lap. Kiadja az INTEGRITA, Presinszky Lajos, Vinohradska 7. Samorin Foszerkeszto Szoke Jozsef A lap a Pro Slovakia Kulturalis Alap es a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval keszult. Nyomja a LAMA nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1351/95 A szerkesztoseg cfme: Priekopm'cka 15, 821 06 Bratislava. Telefon: 244 769 A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek es roviditesenek jogat fenntartja. Keziratokat nem orzunk meg es nem adunk vissza. A kbzblt irasok nem feltetlenul tukrozik a lap velemenyet. gyarorszag es a hatarokon kivul elo magyarok kepviseloinek talalkozoja nem a legszerencsesebb lepes volt a magyar kisebbsegek kerdeseinek megoldasa fele. Az a benyomasunk, hogy Horn Gyula miniszterelnok ur engedett a magyar jobboldali libera­­lis ellenzek es a hatarokon kivul elo magyarok azon kepviseloi kozbs nyo­­masanak, amelyek igyekeznek meg­­ingatni kormanyat. A magyar kisebb­segek autonomiaja letrehozasanak nyilt tamogatasa velemenyunk sze­rint nem lehet erdeke sem a magyar kisebbsegeknek, sem a Magyar Koz­­tarsasagnak, mivel ez a lepes tor­­venyszeruen ketsegesse teszi a ma­gyar-szlovak alapszerzodes teljesi­­tesenek oszinte szandekat. Moz­galmunk programja nem tartalmazza az autonomia megvalositasat, es el­­utasit minden olyan lepest, amely nemzeti elszigetelodeshez, szepa­­ratizmushoz vezet. Ami a hatarokon kivul elo ma­gyar kisebbsegek anyagi tamogata­­sat illeti a Magyar Koztarsasag kolt­­segvetesebol, megjegyezzuk, hogy ez a tamogatas mar nehany eve fo­­lyamatos. Mozgalmunk mind a mai napig ilyen tamogatast nem kert es nem is kapott, mindennek ellenere aza velemenyunk, hogyazilyen ta­mogatas elosegitheti a magyar ki­sebbsegek kulturalis, tarsadalmi ele­­tenek gazdagitasat, identitasanak megorzeset. Velemenyunk szerint azonban minden kulfoldi tamoga­tast atlathatova, ellendrizhetove kell tenni, es ezeknek az anyagi tamo­­gatasoknak az elosztasat nem sza­­bad hogy politikai, szemelyi szem­­pontok befolyasoljak. Ami a mezogazdasag aktualis ker­­deseit illeti, kozismert, hogyamezo­­gazdasag azon keves nemzetgazda­­sagi agazatok koze tartozik, amely­­nek sikerult emelnie termelekeny­­seget. Sajnos, ez egyutt jart a mun­­kaerok letszamanak drasztikus csok­­kentesevel, ami a falvak elszege­­nyedesehez vezetett, mivel az itt elo emberek eletszinvonala a letmini­­mum ala sullyedt. sajnos, ehhez a korantsem orvendetes helyzethez azok a tarsadalmi valtozasok is hoz­­zajarultak, amelyek erzeketlenul, lik­­vidalo modon kozelitettek a mezo­­gazdasagi uzemek atalakitasahoz. A mezogazdasag szamara nelkuldz­­hetetlen termekek, gepek, vegysze­­rek stb. arainak gyors novekedeset a mezogazdasagi termekek arainak lemaradasa, a hitelforrasok eldugu­­lasa kiserte, es ez a sikeresen gaz­­dalkodo termeloegysegeket is ne­­hez helyzetbe hozta. A gazdalko­­dokkal egyutt az a kozbs vele­menyunk, hogy a hazai felvasarlasi arakat a vilagarak szintjere, kozele­­be kell emelni. Nem tartanank tulzott­­nak, ha a gabona felvasarlasi ara el­­erne a 3900-4000 koronat. Veleme­nyunk szerint a mezogazdasagi termenyek felvasarlasi aranak renta­­bilissa kellene tenni a termelest, es eztesakis hatasos, atgondoltarren­­dezessel, dotaciokkal lehet elerni. Szuksegesnek tartjuk a megfelelo adozas bevezeteset is. Kiilonben nem szuntethetjuk meg mezogazda­­sagi uzemeink eladosodasat. Ne mindig a foldmuvesek legyenek egyedul azok, akikamezogazdasa­­gi termelesre rafizetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom