Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-06-28 / 10. szám

Hid a muszaki es a human ertelmiseg kozott? Amikora foszerkeszto baratsagosan megve­­regette a vallamat, majd kozolte, hogy ki lesz­­lenne a kovetkezo beszelgetotarsam, azonnal tiltakozni kezdtem: meghogy en keszitsek be­­szelgetest az SZTA Tdrtenelemtudomanyi Inte­­zete tudomany- es technikatorteneti reszlege­­nek a vezetojevel, aki raadasul matematikatdr­­tenetre szakosodott! En, aki egy iddben bukasra alltam matemati­­kabol! A foszerkeszto azonban ezuttal is kerlelhetet­­lennek bizonyult... A neve: Morovics Tibor. A kas­­sai ipariban vegzett, majd Pra­­gaba kerult, a matematika-fizi­­ka karra. Itt kerult eloszor kap­­csolatba a matematikatorte­­nettel, espedig ugy, hogy egyik tanara szakdolgozatot iratott vele Bolyai Farkas eletmuverol. Jaroslav Folta, a „bunos“, aki jelenleg a Cseh Muszaki Muze­­um munkatarsa, ezt kovetoen sem hagyta lazsalni egyik leg­­tehetsegesebb hallgatojat, es ezzel meg is hatarozta az elet­­palyajat. Felnevelt-okftott egy kivalo matematikatorteneszt, aki manapsag mar boldog csa­­ladapa, egy kisfiu apja. Es, „mellesleg“, a Szlovak Tudo­­manyos Akademia Tortenettu­­domanyi Intezete tudomany­­es technikatorteneti reszlege­­nek a vezetoje.- Mit fed voltakeppen az a fo­­galom, hogy matematikatorte­­net, es miert, milyen belso in­­dittatastol vezerelve lett mate­­matikatortenesz? - kerdeztem beszelgetesunk kezdeten Morovics Tibortol.- Nos, ami a kerdes elso fe­­let illeti, az tobbfelekeppen is megkbzelitheto- valaszolta. - Egyreszt fejlodestbrteneti szempontbol nezve, masreszt az egyes matematikusok eiet­­rajzi vonatkozasainak szem­­pontjabol nezve. Mindketto egyuttesen, de kulon-kulon ve­­ve is szerves resze a matema­­tikatortenetnek, sot onmaga­­ban is matematikatbrtenet. Es hogy milyen belso indittatastol vezerelve lettem matematika­­tortenesz? Egeszen egysze­­ruen nem tartottam magam igazan jo matematikusnak. A Morovics Tibor Somogyi Tibor felvetele valoban jo matematikusok ugyanis alkoto modon allnak hozza a matematikahoz, mar diakkent, illetve foiskolai vagy egyetemi hallgatokent. Az en hozzaallasom pedig nem ilyen volt. Magara a matematikatbr­­tenetre visszaterve: veleme­­nyem szerinta matematikatbr­tenet (is) kbzvetftb szerepet tolthet-tolt be, hid lehet a terme­­szettudomanyos beallitottsagu vagy vegzettsegu es a human beallitottsagu vagy vegzettse­gu emberek kozott. Utolag atgondolva igaza le­het Morovics Tibornak. A be­szelgetesunk utan ugyanis kol­­csonkertem a kandidatusi disszertacios munkajat, mely­­nek cime A szlovakiai matema­­tikai kultura tortenete az 1918- as esztendoig, kulonos tekin­­tettel az ipari forradalom ido­­szakara. Otthon aztan egy ha­­talmas sohajjal lattam neki a 346 oldalas irasmunek, majd egyre nagyobb erdeklodessel lapozgattam. Hazudnek, haazt alh'tanam, hogy egy nap alatt, de atnyalaztam az egeszet. Tetszett, erdekes volt. Igaz, hogy en tortenelmet vegeztem, de szerintem a mas human szakteruletek irant erdeklodok­­nek is tetszett volna.- Milyen gondokkal kiizd, ha kuzd egyaltalan a reszleg? - kerdeztem a tovabbiakban Morovics Tibortol.- Kevesen vagyunk, ezert en peldaul a matematikatbrte­­neten kivul fizikatortenettel is foglalkozom, legalabbis resz­­ben. Tovabbi gondunk az, hogy nincsenek lapok, szakfolyoira­­tok, amelyekben publikalhat­­nank a cikkeinket. A reszle­­gunk ugyan annak idejen elin­­ditott egy tanulmanykotet­­sorozatot, de ezt, sajnos, anya­­giak hijan kenytelenek voltunk megszuntetni. Ezenkivul A tu­domany es technika Szlovaki­­aban cimmel kiadtunk ket vas­­kos kotetet, de a tervezett har­­madikat, ismet anyagiak hijan, mar nem sikerult kiadnunk.- On viszonylag fiatalon az SZTA egyik reszlegenek a ve­zetoje lett, ami nem kis dolog.- A kollegaim tobbsege ha­­sonlo koru, es annak idejen nekem szavaztak bizalmat. Ennyi az egesz.- Magyarorszagi szaklapok­­ban is publikal?- Termeszetesen, peldaul Antalich Karoly fizikus eletmu­­verol jelent meg irasom a Fizi­­kai Szemleben.- Tudna emh'teni egy neve­­sebb szlovakiai magyar szar­­mazasu matematikust is?- Persze! Peldaul Katona Denest, a dercsikai polihisz­­tort, aki a kor negyszogesites­­enek a problemajaval is foglal­­kozott. - Ha jol tudom, tanit is. - Igen. Orakat adok egy szakkozepiskolaban.- Gyakorlo tanarkent mi a ve­­lemenye a diakok matemati­­kai felkeszultsegerol?- Nezze, nem szeretnek al­­talanositani. Osztalya valogat­­ja. Egyviszontbiztos, espedig az, hogy a mai diakok numeri­­kus szamolokepessege jelen­­tosen romlott az utobbi evek­­ben. Es meg annyit ehhez a kerdeshez, bar ez talan koz­­helykent hat, hogy a tanaron mulik, megszeretteti-e, kepes­­e egyaltalan megszerettetni az adott tantargyat a diakokkal. Ismet igazat kell adnom Morovics Tibornak. A beveze­­toben emlitett majdnem-bu­­kasomat tudniillik egy fiatal, kezdo tanarno valtotta ki. Ke­­rek egy evig helyettesitette ad­­digi tanarnonket, aki ertett a matematikahoz, s meg is tud­­ta szerettetni veliink. A helyet­­tesitoje olyasmiket muvelt, hogy 3 (harom!) oran keresztul probalt sk. megoldani egy meg­­lehetosen bonyolult szoveges peldat a tablanal, majd a har­­madik ora vegen kijelentette, hogy a pelda megoldhatatlan... Lemosta a kezerol a kretaport, es kozolte, hogy a kovetkezo oran massal fogunk foglalkoz­­ni. Jomagam ekkor utaltam meg a matematikat. Megjegyzem, tobbedmagammal egyutt. Ennyit a tanarokrol es a moti­­vacios szerepukrol. KLUKA JOZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom