Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-06-10 / 9. szám

KtafiMmlk. fcwte®s mtajntti Gyujtesi naptdr ajuniusban gyujtheto GYOGYNOVENYEK jegyzdke: acsalapulevel, aproboj­­torjanfu, anyarozs, bodza­­virag, csalanlevel, diofa­­levdl, feher arvacsalan, feherrMlyvalevel, feher- Qrdmk at, feketeafonya­­level, fekete nadalyto, galagonyalevdl, gyermek­­lancfu-level, gyongyvirag­­levdl, harsfa, kakukkfu, kamilla, libapimpofu, 16- here viraga, malna levele, martilapulevel, maszlag­­levdl, mogyorolevel, nad­­ragulya, nyirfa, orbancfu, bkorfarkkoro, 6szi kike­­rics, papsajt, p&sztortas­­kafii, permetfu, pipacs, porcikafu, porcsinfu, sza­­mocalevel, szappanfu, szarkalab, szazszorszep, szederlevel, tisztesfu, uti­­fu, vadgesztenye levele, zsurlofu. Rovid ideig eltarthato, de jellegzetes magyar savanyusag a kovaszos uborka. Igen kedvelt nyari, kora oszi sava­­nyusagunk. Elonye, hogy sokan, akik az ecettel tartositott savany usagoktol neha kellemetlen gyomorbantalmakat kap­­nak, a kovaszos uborka fogyasztasa utan nem tapasztaljak ezeket a tiine­­teket. A kivalogatott uborkat eldszor megmossuk. A gyors savanyitas egyik legfon­­tosabb feltetele, hogy a tejsavas erje­­dest vegzo bakteriumok munkajat segitsuk. Ezert lehetove kell tenni sza­­mukra, hogy hozzaferjenek az uborka cukrot tartalmazo levehez. A szurko­­dassal vagy bevagdalassal lehetove valik az uborkale kiaramlasa a feldn­­tolebe, illetve a feldntble beszivargasa az uborka sejtjeibe. A szurkodast leg­­egyszerubben parafadugoba erosftett tuvel vegezhetjuk. Az uborkaba - nagysagatol fuggoen - 4-6-szor szurjunk bele ezzel a kis szerszammal mi ndegyi k oldalan. Jo modszer az eles kessel valo bevagas is, de ez kisse elaprozza az uborkat. A szurkalt uborka izletesebb, ropogosabb lesz. Uvegberakas Mivel a nagyobb uborkakat kovaszoljuk, legalkalmasabb az 5, de legalabb a 3 literes iiveg. Az iiveg aljara tegyunk egy reteg megmosott kaprot, ra egy sor uborkat. Izlestol fuggoen 1-2 gerezd fokhagymat is tegyunk koze, veg iil a tetejere egy tii llzacskoba piritott kenyerdarabot. A kenyerben levo eleszto segi'ti meginditani az erjedest. Helytelen, ha a kenyeret csak az iiveg tetejere nyomjak. A szetazo kenyertol zavaros, foszlanyos lesz az uborka leve. A megtoltott iivegekbe ontsiik a felontolevet. Minden liter vizhez 4-5 dkg sot es 0,5 gramm timsot adjunk, amelyet melegitessel es keveressel oldjunk fel. (A timsotdl ropogosabb lesz, nem puhul meg az uborka.) A felontolevet me­­legen, 40-50 “C-osan, de ne forron toltsuk az uborkara. Ezutan az uvegeket tiszta tanyerral takarva (de nem lekotve, mert az erjedeskor keletkezo szendioxidnak, “buborekoknak” el kell tavozniuk) tegyiik napra. Ha eleg meleg van, mar nehany ora mulva megindul az erjedes. A kovaszos uborka a kulso homerseklettol fuggoen 4-5 nap alatt erik meg es lesz fogyasztasra alkalmas. Amikor a habzas Kerti emlekeztetd Gyiimdlcsosunkben junius elejen figyelniink kell a kali­­forniai pajzstetu elso nem­­zedekenek megjeleneset. E kar­­tevo a szilvan, a kajszin, az oszi­­barackon, a korten es az almafan karosit. Nalunk evente 2-3 nem­­zedeke van. A fertozott olt­­vannyal vagy a szcrszamokkal terjed a leggyakrabban, de a ma­­darak es a rovarok is terjeszt­­hetik, termeszetesen csak kisebb mertekbcn. Kartetelenekkovet­­kezteben a gyumblcsfak lema­­radnak a fejlodesben, szaradnak, a gyumblcs pedig ertektelenne valik. Igen nehez vedekezni ellene. E honap elejen tovabbra is permetezziink az almamoly, a lisztharmat, a varasodas (alma), a barackmoly, a leveltetvek (oszibarack), a keleti gyiimblcs­­moly, a barackmoly, a monilia, a varasodas (kajszi) ellen. Itt feltetlenul vegyiik figyelembe, hogy a kajszi felsorolt kartevoi ellen a koran erd fajtaknal ez az utolso idopont, hogy hosszabb varakozasi ideju szerekkel vede­­kezhessiink. A szoldskertbcn most mar lassan fejezziik be a hajtasva­­logatast, s az uj iiltetesu szdlonel a vedokupacokat kapalaskor bontsuk le, a tokeket pedig ala­­posan bntozzuk meg. Nagyon fontos, hogy a sorkdzoket most gyommentesen tartsuk. Ezenki­­viil a szolosokben most mar ido­­szerti a kdtozes is. Ennek abban van a jelentosege, hogy altala elosegitjuk a hajtasok feny fele valo novekedeset, tovabba elejet vessziik az esetleges szelkarok­­nak, es nem utolsosorban csok­­kentjiik a peronoszpora ve­­szelyet is. Ugyeljiink azonban arra, hogy a hajtasokat ne kotdz­­ziik szorosan a tamasztekhoz, s mind a leveleket, mind a haj­tasokat ugy rendezztik el, hogy azok a feny fele alljanak. Vetemenyeskertiinkben most arra figyeljunk, hogy a paprikan es a paradicsomon megjelentek­­e a leveltetvek, ha igen, akkor permetezniink kell. A kertben es a fiitetlen foliasatorban jelen­­leg az ontozes a legfontosabb teendonk. A fiitetlen foliasat­­rakban a paradicsomot a deli 6- rakban celszerii ketszer is meg­­ontozni. Masodtermesztes cel­­jabol a szabadfoldi palanta­­agyakba mcg vethetiink rovid tenyeszidejii fejes kaposztat, de nevelhetiink meg rovid tenyesz­­idejii kelkaposzta-fajtakat is. Ezenkiviil a hidegagyban vessiik el a kesoi karalabet (negyzet­meterenkent 2 gramm magot) es oszi felhasznalasra rovid tenyeszidejii karfiolt (negyzet­meterenkent 3-4 gramm magot). Szabadfoldi palantaagyakba most kell elvetniink a fejes salata nyari fajtait, negyzetmeterenkent 1,5-2 gramm magot szamitsunk. Ugyeljiink arra, hogy ezek az agyasok allandoan nedvesek legyenek. Folytathatjuk a masodvetesre szant sargarepa es petrezselyem veteset, s megkezdhetjiik az oszi es a teli retek veteset is. Ez utobbihoz ugy keszitjuk eld az agyasokat, hogy a talaj felso retegebe negyzetmeterenkent mintegy 10 kilogramm erett tra­­gyat, 50 gramm nitrogen- es 30 gramm kaliumtartalmu miitra­­gyat dolgozunk be. Ezutan a magvakat 25 cm-es sortavol­­sagra, 2 cm melyen elvetjiik. Kesobb a vetest 10 cm-es tota­­volsagra kiritkitjuk. A viragoskertben is az ontozes a legfontosabb teendonk most, mert igen vizigenyesek az egy­­nyari viragok meg az drdkzdldek is. Legjobb, hatobbszor, de ke­­vescbb vizzel dntoziink. Tovab­ba osz eleji viragzasra a kertben meg elultethetjiik a gladioluszt. Ehhez azonban feltetleniiI nagy gumokat hasznaljunk, mert ezek hamar kifejlesztik viragaikat. megszunik, a kenyerdarabot mar levehetjuk. Az uborka cukortartalmabol kierjedt tejsav kellemes savanykas izt ad a termeknek. A kesz kovaszos uborka 8-10 napig all el. Meghosszabbithatjuk ezt az idotartamot, ha a kesz savanyusag levet leszurjiik, kivessziik a fuszeriil bele­­rakott kaprot es fokhagymat, majd az uborkat tiszta uvegbe rakjuk es a leszurt uborkalevet ontjuk ra ugy, hogy ellepje. Letakarva, hutoszekrenyben 2-3 hetig is jol eltarthato. A termdszet gydgyszcftara A vadgesztenye Aeculus hippocastanum L.- Uippocastanaceae A vadgesztenye Eld-Azsiabdl es a Balkanrol szarmazik. A nem tropusi teruletek egyik legszebb faja, a paras helyeket kedveli. Nalunk elsosorban parkokban, hazak elott es utak menten ultetett diszfa. A vadgesztenye 15-30 meter magasra is megno. A levele tenyeresen osszetett, hosszu­­nyelu. Viragzata terebelyes bu­­gaban all. A termese kissd husos, tuskes tok. Magjai gom­­bolydedek, ket oldalukon be­­lapitottak, barna szinuek. Gyogyaszati celra a vad­gesztenye levelet, viragat, mag­­jat, valamint a kerget gyujtik. A levelet es a viragat junius­­juliusban szedik, mig a magjat szeptemberben, kerget pedig decemberben. A levelet osszehuzd hatasa miatt belhurutos bantalmak kezeldsere, valamint belsd ver­­zesek csillapitasara alkalmaz­­zak. Mosdovizkent zsiros, patta­­nasos arcbor lemosasara is hasznalatos. Viragat gyomor- es belgor­­csok ellen, valamint verkerin­­gesi zavarok megsziintetesere es trombozis megelozesdre haziszerkent hasznaljak. A koz­­metikai ipar a vadgesztenye viragabol szeplok elleni, vala­mint a napozas nyoman leegett bor kezeldsere alkalmas krd­­meket keszi't. A kergetosszehuzd hatasa miatt a borgydgyaszatban alkal­­mazzak. A vadgesztenye magbele­­vel ertagulatot, labszarfekelyt, aranyeres bantalmakat es gyul­­ladasokat kezelnek. Gyakori alkotoja a gyogyhatasu furdo­­haboknak es hajsamponoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom