Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-06-10 / 9. szám
Escfflitiynapttr Junius 1. - Koncsol Laszlo szlovakiai magyar kritikus, kolto hatvaneves. Junius 2. - Karinthy Ferenc hetvendt eves. Junius 8. - Szazhetven eve hunyt el George Sand francia irono. Junius 9. - Jaroslava Pasiakovd cseh szarmazasu hungarologus, a Komensky Egyetem magyar tanszekenek nyugalmazott tanara hatvandt eves. Junius 12. - Lang Gusztdv erdelyi kritikus, irodalomtortenesz hatvaneves. Junius 14. -Szaznyolcvanot eve sziiletett Hariet Becher- Stowe amerikai irono.- Szaztiz eve hunyt el Alekszandr Osztrovszkij orosz dramairo.- Hatvandt eve sziiletett Abody Bela iro. Junius 16. - Szazhuszonot eve hunyt el Jan Kalinciak szlovak iro. Junius 18. - Hatvan eve hunyt el Maxim Gorkij orosz iro. Junius 19. - Hetvendt eve sziiletett Szeberenyi Lehel iro. Junius 25. - Fendkel Judit iro, ujsagiro hatvaneves. Junius 26. -Szazharmincot eve halt meg Pavol Safdrik nyelvesz. Junius 28. -Szaznyolcvanot eve sziiletett Kriza Janos kolto, nepdalgyujtd. Junius 30. -Szazharmincot eve hunyt el Elizabeth Baret-Browning angol kdltono. „Mi sose voltunk a napos oldal elkenyeztetettjei” - irta Fabry Zoltan a szlovakiai magyarokrol egy igeretes korszak kezdeten, 1948 karacsonyan, az akkor induld Uj Szo elso szamaban. Negyvenhet ewel kesobb, 1995 karacsonyan eppen a mi induld lapunk volt az, amely a korulmenyek szoritasaban ismet oda tarsuit Fabry Zoltan szavaihoz es figyelmeztetett: „a feny mostanaban halvanyan permetez a szlovakiai magyar eletre”. A szorito korulmenyek jozan szemrevetelevel kerestuk akkor az uj utat, es nem dicsosegvagybol, anyagi elonyok remenyeben, mint ahogy a rosszindulatu „kibicek” zengedeztek, akik inkabb hittek sajat lazalmos kepzelodeseiknek, mint a mi oszinte szavainknak. ..Omlesztett mil-Szakado esoben indulunk, s egyenesen belerohanunk a felhokbe. Bent a felhoben is esik az eso: cseppjei csak suroljak a sebes gep testet, csaknem vizszintes vonalakat rajzolnak az ablakra. Dobhartyankon a nyomas jelzi, hogy mindegyre emelkediink, de azert meg egy fel oraba telik, mig sikeriil a felhoreteg foie Eletiink - kulturalis, tarsadalmi lap. Kiadja az INTEGRITA, Presinszky Lajos, Vinohradska 7. Samorin Foszerkeszto Szoke Jozsef A lap a Pro Slovakia Kulturalis Alap es a Megbekeles Alapi'tvany tamogatasaval keszult. Nyomja a LAMA nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1351/95 A szerkesztoseg cime: Priekopm'cka 15, 821 06 Bratislava. Telefon: 244 769 A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek es rbviditesenek jogat fenntartja. Keziratokat nem orziink meg es nem adunk vissza. A kbzolt frasok nem feltetlenul tukrozik a lap velemenyet. liokrol” fecsegtek, pedig mi nyilt sziwel megvallottuk, hogy „az eroink szerenyek, es a lehetosegeink meg ennel is szerenyebbek. ” Most se mondhatunk mast, amikor a tisztelt olvaso kezebe veszi az Eletiink szegenyesebb kulseju kiadasat. Nem hisszuk ma sem, hogy az eredeti szandekunk eltulzott lett volna. A szlovakiai magyarsagnak mar nem egy kepes hetilapja volt, es hogy ujra legyen, errol a szandekunkrol nem mondhatunk le a jovoben sem. Egy kepes hetilap megjelentetesenek igenye a huszadik szazad vegen, Europa kozepen egy tobb mint felmillios nemzeti kisebbseg reszerol nem eltulzott igeny. Bizonyitja ezt tobbek kozt az a tomentelen sok szines arukatalogus is, amellyel postaladankat naponta Mindig silt a nap emelkedniink. Egyszerre kisiit a nap, egeti a szemet, s egy pillanat alatt megszaritja az ablakiiveget. Nehany meterrel alattunk a vegtelenbe veszo homezo, a buckas, laza s megis tomdren bsszefliggo felhoreteg. Odalent sosem gondolunk arra, hogy a felhok folott mindig slit a nap. Nezem a lakatlan, sarkvideki megtomik, es amellyel nagyravagyo uzletemberek arasztjak el a vasarlokdzdnseguket. A nagyokosok erre persze azt mondjak, hogy ilyen a piacgazdasag, s ugy hiszik, ezzel mindent megmagyaraztak. Csakhogy piacgazdalkodas sokfele van, es sokfele osszetevo formalja ilyenne-olyanna arculatat. Hogy nalunk milyen, abban most aligha merulhetunk el. Csupan megjegyezzuk: mi olyan piacgazdasagert kuzdiink, amely nem jaratja koldusruhaban a nemzetisegi kulturat es sajtot. Es ebben Fabry Zoltan elveihez igazodva, a jovoben is „ingathatatlan pontok maradunk, siralyhangok, vijjogok es figyelmeztetok, emberek, kikhez igazodni lehet masoknak is”. tajat. Egyszer csak latom, hogy bal kez felol valamilyen eldleny menekiil, siklik a feher, szikrazo felhocsikon, egerutat akar nyerni, rohan. Jobban megnezem, s latom, hogy csak a repiilogep arnyeka illan tova a habos felhosikon: a semmin a semmi. Orkeny Istvan
