Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-21 / 8. szám

szult el 1896-1897-ben Robert de Fler: llsee, Tripoli hercegnoje cimu konyve­­nek illusztracioja. E mu ma a legdra­­gabb konyvritkasagok koze tartozik! Mucha eleteben es muveszi palyajan ujabb fontos allomas volt az 1900. evi parizsi vilagkiallitas. Ekkor - a becsi kormany megbizasabol - a nemreg a Monarchiahoz csatolt Bosznia-Herce­­govina csarnokanak disziteset bi'ztak ra. Ellentetben az tide es konnyed pla­­katokkal es pannokkal ekkor az akade­­miakon elsajatitott sotet es dramai szi­­nekkel tervezte kompozicioit, mondhat­­ni, lelkileg is azonosult azokkal az el­­nyomott delszlav nepekkel, amelyekrol e muvet festette. Ekkor fogant meg benne az a gondolat, amelyet csak sok evvel kesobb tudott megvalositani: hogy megfesti „minden szlavok epo­­szat”. „Ez a munkam ajandek lesz Pra­­ganak, s egyedul ezen a modon gon­­doltam, hogy meltoan zarhatom le az dreg evszazadot, es lephetek az ujba. ” A Gismonda-plakatja es a Lorenzaccio A parizsi kiallitason emellett szi'npadi plakatokkal es pannokkal is szerepelt. Szinte peldatlan sikert aratott: tomer­­dek kittintetest kapott. Neve vilagszer­­te ismertte valt. Sok uj megrendeles­­hez jutott, s egy sereg olyan megbizas­­hoz is, amely csak az idejet rabolta. Az osztrak kormany kivansagara peldaul 6 allitotta ossze a vilagkiallitason sze­­replo osztrak muveszek kepeit; a pari­zsi polgarmester keresere elvallalta a parizsi iskolakban folyo muveszeti ne­­veles ellenorzeset; szamos egyestilet elnokeve valasztotta. Ha pedig valaki Csehszlovakiabol Parizsba erkezett, hozza, Muchahoz vitt ajanlolevelet. Mindamellett tanitott meg a Carmen Akademian, es szamos palyatarsa - tervezo es epitesz - fordult hozza muvenek korrigalasat kerve. Nepszerusege sulyos teherkent ne­­hezedett ra, s elvonta ot a maga munkajatol. Hogy ezt ellenstilyozza, 1901-ben elkeszitette a Documents de­coratifs 72 lapjat. (Mintakonyv, terite­­keket, disztargyakat, fesuket, uveget, butort, konyvkotest, uj betutipust, pla­­katokat, tapetakat, szonyegeket egya­­rant bemutatott.) A muvet meg egy ujabb hasonlo kiadvany, a Figures de­­corotives kovette. A ket kotet nem mas, mint a szecesszio tankonyve, for­­mavilaganak osszefoglalasa: iskolak­ban es muveszeti akademiakon egya­­rant hasznaltak oket. Mucha 1904-ben utazott elso izben az Egyesiilt Allamokba, majd ezt kesobb hatszor megismetelte. Minden alkalommal tobb honapot toltott ott: is­­kolat vezetett, eloadasokat tartott, port­­rekat, plakatokat festett, s tobb kialli­­tast is rendezett. A kisebb megbizasok mellett 1908- ban egy nagyszabasu feladatot is ka­pott: a New Yorkban elo nemetek szin­­hazat alapitottak, s ebbe Mucha ot nagymeretu pannot festett, de a mennyezet disziteset is tole rendeltek meg, s egy monumentalis szines iiveg­­ablakot is keszitett. Ezekbol a monu­mentalis munkakbol sajnos, alig valami maradt meg: a szinhaz tonkrement s hamarosan bezarta kapuit. A szlavok eposza Mucha 1910 marciusaban hosszu idore bucsut vett Amerikatol, s hazatert Pragaba. Ekkor vegre megvalosithatta al mat: megfesthette a szlavok torteneti eposzat. A husz nagymeretu - egyen­­kent 6x8 meteres - festmeny elkeszite­­sehez 1912-ben fogott hozza. Kozben reszletes tanulmanyokat vegzett, torte­­neszekkel tanacskozott, s tanulmanyu­­takat tett Lengyelorszagban es Oroszor­­szagban. A munka azonban lassan ha­­ladt. Raadasul egy felbehagyott portre miatt egy idore vissza kellett ternie az Egyesiilt Allamokba. A vilaghaboru sem kedvezett a munkanak. 1919-ig tizenegy tortenelmi festmeny keszult el. Ezeket elobb a pragai Klementinumban mutatta be, majd 1921-ben a New York-i Bro­oklyn Muzeumban. Muvei ugyan mind­­ket helyen sikert arattak, am festoi mo­­doruk mar meglehetosen idejet multa abban az idoben. Emiatt sok tamadas is erte ot. A siker megis ujabb osztonzest adott neki. 1928 szeptembereben veg­leg elkesziilt muvet - mint ajandekot - atadta Praga varosanak. A mu azonban csak 1963-ban kerult vegleges helyere, a morvaorszagi Krumlov varaba. 1939 marciusaban - amikor a naci csapatok megszalltak Csehszlovakiat - Muchat is letartoztattak. Az dreg, beteg muveszt ugyan hamarosan szabadon engedtek, de a betegseg es a hazaja sorsa feletti aggodalom csakhamar veg­zett vele. A diszes, ot megilleto temetest a megszallo hatosagok megakadalyoz­­tak. Hamvait Vysehradon, a hires cseh irok es muveszek panteonjaban helyez­­tek ordk nyugalomra. Szemelyevel az art nouveaunak az egyik legjelesebb mestere tavozott el az elok sorabol. Dr. LANCZ SANDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom