Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-21 / 8. szám
szult el 1896-1897-ben Robert de Fler: llsee, Tripoli hercegnoje cimu konyvenek illusztracioja. E mu ma a legdragabb konyvritkasagok koze tartozik! Mucha eleteben es muveszi palyajan ujabb fontos allomas volt az 1900. evi parizsi vilagkiallitas. Ekkor - a becsi kormany megbizasabol - a nemreg a Monarchiahoz csatolt Bosznia-Hercegovina csarnokanak disziteset bi'ztak ra. Ellentetben az tide es konnyed plakatokkal es pannokkal ekkor az akademiakon elsajatitott sotet es dramai szinekkel tervezte kompozicioit, mondhatni, lelkileg is azonosult azokkal az elnyomott delszlav nepekkel, amelyekrol e muvet festette. Ekkor fogant meg benne az a gondolat, amelyet csak sok evvel kesobb tudott megvalositani: hogy megfesti „minden szlavok eposzat”. „Ez a munkam ajandek lesz Praganak, s egyedul ezen a modon gondoltam, hogy meltoan zarhatom le az dreg evszazadot, es lephetek az ujba. ” A Gismonda-plakatja es a Lorenzaccio A parizsi kiallitason emellett szi'npadi plakatokkal es pannokkal is szerepelt. Szinte peldatlan sikert aratott: tomerdek kittintetest kapott. Neve vilagszerte ismertte valt. Sok uj megrendeleshez jutott, s egy sereg olyan megbizashoz is, amely csak az idejet rabolta. Az osztrak kormany kivansagara peldaul 6 allitotta ossze a vilagkiallitason szereplo osztrak muveszek kepeit; a parizsi polgarmester keresere elvallalta a parizsi iskolakban folyo muveszeti neveles ellenorzeset; szamos egyestilet elnokeve valasztotta. Ha pedig valaki Csehszlovakiabol Parizsba erkezett, hozza, Muchahoz vitt ajanlolevelet. Mindamellett tanitott meg a Carmen Akademian, es szamos palyatarsa - tervezo es epitesz - fordult hozza muvenek korrigalasat kerve. Nepszerusege sulyos teherkent nehezedett ra, s elvonta ot a maga munkajatol. Hogy ezt ellenstilyozza, 1901-ben elkeszitette a Documents decoratifs 72 lapjat. (Mintakonyv, teritekeket, disztargyakat, fesuket, uveget, butort, konyvkotest, uj betutipust, plakatokat, tapetakat, szonyegeket egyarant bemutatott.) A muvet meg egy ujabb hasonlo kiadvany, a Figures decorotives kovette. A ket kotet nem mas, mint a szecesszio tankonyve, formavilaganak osszefoglalasa: iskolakban es muveszeti akademiakon egyarant hasznaltak oket. Mucha 1904-ben utazott elso izben az Egyesiilt Allamokba, majd ezt kesobb hatszor megismetelte. Minden alkalommal tobb honapot toltott ott: iskolat vezetett, eloadasokat tartott, portrekat, plakatokat festett, s tobb kiallitast is rendezett. A kisebb megbizasok mellett 1908- ban egy nagyszabasu feladatot is kapott: a New Yorkban elo nemetek szinhazat alapitottak, s ebbe Mucha ot nagymeretu pannot festett, de a mennyezet disziteset is tole rendeltek meg, s egy monumentalis szines iivegablakot is keszitett. Ezekbol a monumentalis munkakbol sajnos, alig valami maradt meg: a szinhaz tonkrement s hamarosan bezarta kapuit. A szlavok eposza Mucha 1910 marciusaban hosszu idore bucsut vett Amerikatol, s hazatert Pragaba. Ekkor vegre megvalosithatta al mat: megfesthette a szlavok torteneti eposzat. A husz nagymeretu - egyenkent 6x8 meteres - festmeny elkeszitesehez 1912-ben fogott hozza. Kozben reszletes tanulmanyokat vegzett, torteneszekkel tanacskozott, s tanulmanyutakat tett Lengyelorszagban es Oroszorszagban. A munka azonban lassan haladt. Raadasul egy felbehagyott portre miatt egy idore vissza kellett ternie az Egyesiilt Allamokba. A vilaghaboru sem kedvezett a munkanak. 1919-ig tizenegy tortenelmi festmeny keszult el. Ezeket elobb a pragai Klementinumban mutatta be, majd 1921-ben a New York-i Brooklyn Muzeumban. Muvei ugyan mindket helyen sikert arattak, am festoi modoruk mar meglehetosen idejet multa abban az idoben. Emiatt sok tamadas is erte ot. A siker megis ujabb osztonzest adott neki. 1928 szeptembereben vegleg elkesziilt muvet - mint ajandekot - atadta Praga varosanak. A mu azonban csak 1963-ban kerult vegleges helyere, a morvaorszagi Krumlov varaba. 1939 marciusaban - amikor a naci csapatok megszalltak Csehszlovakiat - Muchat is letartoztattak. Az dreg, beteg muveszt ugyan hamarosan szabadon engedtek, de a betegseg es a hazaja sorsa feletti aggodalom csakhamar vegzett vele. A diszes, ot megilleto temetest a megszallo hatosagok megakadalyoztak. Hamvait Vysehradon, a hires cseh irok es muveszek panteonjaban helyeztek ordk nyugalomra. Szemelyevel az art nouveaunak az egyik legjelesebb mestere tavozott el az elok sorabol. Dr. LANCZ SANDOR
