Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-21 / 8. szám
(A szerzo illusztracios felvetele Nagykovesden keszult.) Megbocsatunk, de nem felediink Nagykaposon tavaly az orosz fogolytaborokba elhurcoltakra emlekeztek. Jelen volt a Kommunizmus Uldozottei Konfoderaciojanak elnoke, Dobroslav Pustaj is, akivel interjut keszitettiink. • Elnok ur, szovetseguk letrehozasanak melyek voltak az eiozmenyei?- A Kommunizmus Uldozottei Konfoderacidjanak megalakulasat az tette szuksegesse, hogy az erintett szemelyeket szandekosan kisebb egyesuletekbe tdmoritettek. Ezekben jelen voltak a volt StB munkatarsai, akik tovabbra is felugyeletiik alatt tartottak benniinket. Ugyanigy „aktiv” hatasukat ereztettek a volt fasiszta kollaboransok, akik szinten beepiiltek a szervezeti eletbe. A KUK nemcsak a szovjet gulagokba elhurcoltakat tomoriti soraiban, hanem a politikai foglyokat, az egykori munkaszolgalatos sorkatonakat, a bfrosagi iteletek nelkul munkataborokba hurcoltakat is. Kozuluk sokan kulfoldon kaptak politikai menedekjogot. • Torekveseik fd celja nyilvanossagra hozni a munkataborokban elkovetett gaztetteket.- A kesei erkolcsi elegtetel dtven ev tavlatabol sem felejtetheti a megtortenteket. Forrongo vilagunkban nem art figyelmeztetni, hova vezet a nemzetek kozotti viszalykodas... Kezdemenyezesunk humanus, fuggetlen es foleg nemzetfeletti. A multat megvaltoztatni nem lehet, ezert csupan enyhiteni szeretnenk az elkovetett buntettek sulyat. Ismeretlen es elfogadhatatlan szamunkra barminemu gyulolkodes. • Mit sikerult elerniuk es milyen stadiumban van az anyagi karterftes folyamata?- Az elhurcoltak ugyintezese, rehabilitacioja - nem a mi hibankbol - keslekedik. A karpotlas celbaereseig annyi akadalyt tamasztanak elenk, hogy a kozonseges halando el sem hinne. • Van kapcsolatuk kulfoldi testverszervezetekkel?- Tobb hasonlo kuldetesu kulfoldi szervezettel tartunk kapcsolatot, amelyek kepviseloi gyakori vendegeink. A kulfoldi humanitarius alapitvanyok tamogatasa nelkul tulajdonkeppen nem leteznenk. • Elnok ur, illusztralhatna szamokkal a megtort emberi sorsokat, csaladi tragediakat, amelyek karvallottai lettek a „felszabaditasnak”?- Altalanosan elterjedt, hogy a szovjet munkataborokba elhurcoltak mindenekelott Kelet-Szlovakiabol voltak. Nos, ez igy nem igaz. Teny, hogy onnan voltak a legtobben, ezen belul is a Toketerebesi jarasbol, viszont az akkori Csehszlovakia joforman minden teruleterol „gyujtdttek”. A becslesek szerint mintegy dtvenezer elhurcoltrol tudunk. Ezenkivul Csehszlovakiaban megkozelitoleg 210 ezer a politikai foglyok, tobb tizezer a kulonbozo munkataborokba elhurcoltak szama. Ez utobbiakat a hajdani jarasi nemzeti bizottsagok, keruleti nemzeti bizottsagok utasftasaira tartoztattak le, vetettek bortonbe. A koncentracios taborokban elpusztult foglyok szama 7000 korul volt, 250 szemelyt hivatalosan felakasztottak, ennel joval tobbet szokes kozben agyonlottek vagy megkinoztak. Az akkori ..erkolcs” szerint termeszetesnek tartottak, hogy az ulddzottek csaladtagjait, rokonait allandoan zaklattak. Tobb tizezer allampolgart, fiatalkorut oly modon diszkriminaltak, hogy megtiltottak nekik a fegyverfogast a haza vedelmere, s az un. PTP munkaszazadoknal toltottek le sorkatonai idejuket: lapattal, csakannyal kezukben. Nagyszamu szakembert eltiltottak a szakmajatol, munkahelyetol, sokan elveszitettek vagyonukat. A fentiek illusztralasara befejezeskent alljon itt a konkret pelda: az arvai hidjavitasnal dolgozott okros fogataval egy alsokubi'ni ferfi. A kohordasbol csak a szekere tert vissza, a gazda csak tiz ev mulva... Hogy milyen nyomokat hagyott a poklot megelt emberekben, tuleidkben ama „dicso” korszak, Anton J. pop rad i lakos peldajaval zarjuk: a nagykaposi megemlekezesen remego ajakkal, nem tudvan ellenallni a feltdro zokogasnak, ennyit mondott: „negy fiamnak csak ket evvel ezelott mertem elmeselni pokoljarasomat... D. VARGA LASZLO
