Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-14 / 7. szám
eve terjedt el, es neha egyegy kirakatban ma is felbukkan a „szomjas madar”. Uvegbol kesziil, a madartest also reszeben valamilyen folyadek van, s a kivulrdl hozzaerositett fem tengelyen elfordulva idorol idore belemartja a csoret az elotte allo ivovizbe - teljesen magatdl. Mi a titka a latszolag ordkds mozgasanak? Nos, ha egy ilyen madarat mozgasba akarunk hozni, kezzel elorebillentve, a fejet bele kell martanunk a vizbe. A madar fejet kivulrol porozus reteg borftja, amely a vizet jol beszivja, s nagy feliileten parologtatja. A fejet a rola elparolgo viz huti, fgy az alacsonyabb homersekletuve valik, mint az also - terresz. (A tovdbbiakban: A) Ebben az A terreszben valamilyen hevesen parolgo folyadek, peldaul a fogorvosi gyakorlatban fagyasztasra hasznalt kloretil van. Mivel ez a szobahomersekleten hevesen parolog, goze hamar telitette valik. A fejben levo telftett kloretil-gdz alacsonyabb homersekletu, s igy kisebb nyomasu, mint az A-ban levo. A-ban tehat tulnyomas jon letre, s ez felnyomja a folyadekot a madar fejehez vezeto csovon. Ezaltal a szerkezet sulypontja - ami eddig kevessel a tengely alatt volt - a tengely foie kerul, s a madar eldre billenve csoret a vizbe martja (1. abra). Kozben a csd csaknem vizszintes lesz, igy a fej es az A terreszben levo goz kozvetlen kapcsolatba kerul egymassal, ezert kdztuk a nyomaskuldnbseg kiegyenlftodik, s a folyadek visszafolyik a madar aljaba. Ezaltal a sulypont ismet lejjebb kerul, a madar visszabillen (2. abra), s minden kezdodik elolrol. Meg jobban megerthetjuk a jelenseget, ha az egesz berendezest vizzel atitatott szuropapirra helyezzuk, es uvegharanggal letakarjuk. A buraban rovid ido alatt telitette valik a vizgoz. (Ehhez tudni kell, hogy a zart terben levo goz, ha sajat folyadekaval erintkezik, gyorsan telitette valik.) fgy a „madar” fejendl a parolgas nem hut, s a homerseklet ugyanakkora lesz mindenutt az iivegharang belsejeben. A telitett goz nyomdsa csak a hdmerseklettol fugg, ezert a fejben es az A terben is azonos lesz a nyomas, a folyadek tehat nem jut fel a fejbe, s a madar - tobbe nem „iszik”. Mi lenne, ha mukodes kozben a vizzel teli poharat iiresre cserelnenk ki? Nos, a madar meg egy ideig (egy-ket oraig) szorgalmasan bologatna: imitalna az „ivast” - majd megallna. A fejen levo porozus anyagba szfvodott viz ugyanis egy ideig meg parologna, s igy hutene a fejet. Termeszetesen az eszkoz nem ordkmozgo, a madar csak addig mozog, amig a kornyezet biztositja a fej es a test kozotti hdmerseklet-kulonbseget. 2. abra & jaws* Lfl pl pl pJl pF c_a c_a c_a c_S Sok 1- abra
