Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-14 / 7. szám
Ebben az evben ezer evesek a magyar iskolak. A honfoglalas 1100. evfordulojan talari errol sem szabadna megfeledkezniink. De hogyan is alltak Europa mas orszagainak iskolasai? Ebbe nyujt bete kintest alabbi irasunk. francia-nemet-svajci hatar kozeleben talalhato Freiburg jo hiru egyetemmel buszkelkedhetett a kozepkorban. Akkoriban elenk es vidam diakefet zajlott ott, de azert komoly es elmelyult tanulas is folyt az egyetem melle szervezett kollegiumban. Ezt a Collegium Sapientiaet (bolcsessegek kollegiumat) eredetileg tizenket szegeny szarmazasu fiatalember szamara alapitottak. Szallast, ruhat es ellatast kaptak, s nyugodt korulmenyek kozott tanulhattak. A novendekek ugyanis a szomszedos egyetem valamelyik fakultasan vegeztek tanulmanyaikat. A kollegium „tdrvenyeit” a XV. szazad vegen, 1497-ben foglaltdk irasba. Ebbol a kodexbol tudjuk, hogyan valasztottdk ki az egyetem eloljdroi a kollegium vezetojet, hogyan ment vegbe az uj novendekek felvetele, s hogy milyen volt a kollegium belso rendje. A kollegium vezetoje es a tarsaik kozul valasztott ket „tanacsado” iranyitotta a diakok eletet; a kollegium konyvtarosa is diak volt. Feladatuk lelkiismeretes ellatasara e diaktisztsegviselok eskut tettek. Az egyetem tavaszi felevenek kezdeten az uj novendek azzal kezdte kollegiumi palyafutasat, hogy nevet beirtak az anyakdnyvbe, so- sajat kezuleg irt kotelezvennyel - a kollegium szabalyainak megtartasara kdtelezte magat. Ekkoriban az egyetem bolcseszkarain 15-16 eves korukban kezdtek tanulmanyaikat a diakok. A freiburgi diak- es kollegiumi elet szabalyzatat magaban foglalo kodex a szabalypontok szovege mellett szep szines kepeket is felsorakoztat. Ezek segitsegevel bepillanthatunk egy kozepkori kollegium diakjainak mindennapi eletebe. Ez azert is erdekes szamunkra, mert tudjuk, hogy ezekben a szazadokban masutt is ugyanigy folyt az egyetemeken es a kollegiumokban az elet, peldaul Esztergomban, az 1390-es evekben alapftott Collegium Christiben, amelyet ugyancsak szegeny diakok szamara alapitottak a helyi szekesegyhazi iskola melle. Ez az intezmenytipus elt tovabb - mint kozepkori drokseg - hazai protestans kollegiumokban is. A freiburgi kodexbol ismert szabalyok zome a XVII. szazadi pozsonyi, kassai es eperjesi iskolaszabalyokban is megtalalhato. Egy kamra belseje. Diakunk reggel - szemebol meg az almot torolve - hozzafog a tanulashoz. Telen 6, nyaron 5 orakor szolalt meg a kollegiumi ebresztot jelzo harang. A mosakodas utan kamrajanak konyvespultja varta a diakot, hogy a tananyag atismetlese utan elinduljon az egyetemi eloadasra A kozds haloszobaban minden diak maga tartotta rendben az agyat; a haloszobat minden szombaton a diakok kdziil sorra keriilo hetes takaritotta ki. A lefekves idopontja: telen este 9, nyaron 10 ora („A lampa gondosan eloltandol”) Utcan vonu 16 kollegistak, eloja kollegium vezem^
