Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1995-12-14 / Próbaszám
Necsey Istvan hazaialdlt... “Meghitt baratokkal intim erintkezesben Necsey igen kedelyes tudott lenni; de mindig bizonyos iildozesi mania fele hajtott, mindeniitt rosszakaratot velt latni, amit valoszinuleg, a mar koran szenvedett visszautasitdsok oltottak bele. Egeszen meg volt benne a kepesseg arra, bogy idejeben felismerve es helyesen vezetve, nagyot alkothasson,” (Herman Otto) Necsey Istvan rendezett es muvelt csaladban sziiletett, a verebelyi postamester, Necsey Jozsef elsosziilott fiakent, 1870 februar 12-en. Az apa minden erejevel arra torekedett, hogy a festeszet irant melysegesen erdeklddo gyermeke megfelelo nevelest kapjon. Addig azonban boven volt ideje a gyermek Istvannak ismerkedni a Zsitva menti tajjal, ahol a folyocska arteri teruletein kiilonosen a vizivadnak volt igazi paradicsoma... A gimnaziumot Levan, a piaristaknal vegezte, ahol kituno eredmennyel erettsegizett 1887 junius 28-an. A festeszet magasabb szintu elsajatftasa vegett az erettsegi utan Miinchenbe utazott, ahol foldijenel, Hollosy Simonnal tanult es a zsanerpiktura teren szerzett alapismereteket. 1888/89-ben Heterich tanitvanya lett, de ismet Hollosyhoz tert vissza, majd ugyanazon esztendoben Parizsba vezetett utja, ahol a Julian-akademiaban Jules Lefebrve tanitvanya lett, egeszen 1891-ig maradt Parizsban. Parizsbol a sziilofbldre, Verebelyre tert haza es oriasi lendiilettel, akarassal vetette magat a festeszetbe. Abbol a korszakabol szarmaznak portrei, lefestette csaladjanak osszes tagjat, de a verebelyi embereket is megallitotta, hogy egy-egy jellegzetes arcrol portret keszitsen. Masreszt belevetette magat a lepke- es madarfesteszetbe, amit aztan tudomanyosan is muvelt, belemertilt a lepkevilag rendszerezesebe is. Sajnos Necsey Istvan alkotasait nem ertekeltek a muveszeti korokben. Sokszor tett kiserletet arra, hogy a kiallitasokon resztvehessen, de rendszeresen visszautasitottak. Talan csak egyetlen alkalommal allitott ki a Nemzeti Szalonban, a kiallitast Hollosy Simon szervezte tanitvanyaival. Necsey egy csendeletkepet kiildott a kiallitasra: “Viragok az asztalon”, a viragok melle, mintegy odavetve, egy pirokat is megfestett. Sajnos a kepet nem vasaroltak meg es az arckepfesteszetben tett probalkozasai is eredmenyteleniil vegzodtek... A Magyar Tudomanyos Akademia altal meghirdetett palyazatra megfestette Verebely komyekenek lepkeit, am munkaja nem hozott sikert. A biralobizottsag azt rotta fel hianyossagul, hogy “nem festeszeti, hanem termeszettudomanyi munkat” vartak az ifju palyazotol. Necsey elkeseredeseben 1895 marciusaban levelben fordult Herman Ottohoz, amelyben “orszagosan elismert igazsagos embemek” szolitotta a tudost. Az esemenyrol Herman Otto imigyen emlekezett: “Rogton valaszoltam; megmondtam, hogy legmelegebben fol fogom ot karolni; kiildjon el egy sorozatot nappali es ejjeli lepkeibol; a tobbi az en dolgom lesz.” Herman Otto levetenek hatasara nehany nap mulva Necsey vagy husz tablat kiildott a tudos cfmere, amelyek a Termeszettudomanyi Tarsulat iilesen bemutatasra keriiltek. “Valosaggal bamulatba ejtette a lepideptorologusokat fajmeghatarozasainak biztonsagaval” —jegyezte fel Herman Otto... Azidotajt azonban lepkegyujtemenyek kiadasat es feldolgozasat nem terveztek, de ornitologiai munkak illusztralasara hamarosan lehetoseg nyilott. Chemelhazi Chernel Istvantol 1896 decembereben — tisztesseges honorarium elleneben — megbizatast kapott a Magyarorszag Madarai cimu kotetenek illusztralasara. A kotetek alapos tudomanyossagal kesziiltek es az illusztraciok is hu pontossaggal abrazoljak a madarakat. Herman Otto kifogasolni valonak tartotta Necsey abrazolasaban, hogy a kesobbiek folyaman sem ludta levetkozni a Hollosy iskolajaban tanultakat, az ott elsajatitott szfnekben, plasztikakban es perspektivakban valo gondolkodast... Necsey eletenek legszebb korszaka kezdodott, kozismert es kozkedvelt illusztratora volt “A TERMESZET” cimu allattani, vadaszati es halaszati folyoiratnak is, noha nem tudott betorni — az altala velt — igazi sikerek vilagaba. Egy idore Kolozsvarott telepedett le, majd Miinchenbe tavozott, ahol a festeszetnek szentelte minden idejet. Eppen egy leanynak — talan kolozsvari szerehnenek —, “Juditnak” a portrejan dolgozott, amikor kedvezotlen hireket kapott Kolozsvarrol. Az 1902 marcius 5-en erkezett level hatasara ongyilkossagi kiserletet tett, de testileg es lelkileg is szenvedett meg nehany napig; marcius 26- an tavozott el brokre. Hamvai Verebelyen a csaladi kapolnaban pihennek... Necsey Istvan festomuvesz eletet es munkassagat bemutato kiallitasara; Verebely 730. evfordulojanak jegyeben zajlo rendezvenysorozat reszekent keriilt sor. A kiallitas Jan Valach verebelyi kutato elkepzelesei alapjan kesziilt, de kivitelezese a levai Barsi Muzeum tamogatasa nelkiil nem johetett volna letre. Dr. Gelenova Katarina igazgato asszony es Dr. Sandor Karoly nemcsak a kiallitas anyagat: festmenyeket, grafikakat, allatkepeket, lepkegyujtemenyeket kblcsbnoztek, hanem szakmai tanacsaikkal is gyarapitottak szinvonalat. November elejen — bensoseges keretek kozbtt —, a varosatyak es Pavol Uherecky polgarmester jelenleteben nyitottak meg a kiallitast, amely januar vegeig varja latogatoit. Necsey Istvan sok-sok esztendo utan hazatalalt, noha munkassaganak feltarasa es szakmai merlegelese meg varat magara. MOTES1KY ARPAD
