Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-07 / 6. szám
E3 Cl □ CZ3 """"l @[?©Ds©@gj@ Az alkimistakkal egy kicsit ugy vagyunk, mint a mesebeli drdkdsokkel, akik az elrejtett arany utan kutatva alaposan felastak a foldjuket, s noha a kincset nem leltek meg, a felasott fold hamarosan jo termest hozott nekik. A tudomany ugyanis tobbet koszonhet az alkimistaknak, mint altalaban gondolnank. A bolcsek kovenek keresese meg az aranycsinalas is hiabavalonak bizonyult, am fantasztikus es fanatikus, de mindenkeppen szorgos kiserletsorozataikkal az alkimistak is hozzajarultak ahhoz, hogy lassan tetemes mennyisegu kemiai ismeret halmozodjon fel a meddonek tetszo szazadok soran. Igy a kemiai kezmuveseken, a kelmefestokdn, a borcserzokdn, az orvosokon, a fazekasokon es a kohaszokon kivul ok is reszesei annak, hogy letrejott a tudomanyos kemia. Az alkimistak munkalkodasuk mellektermekekent szamos fontos folfedezest tettek. Peldaul negy uj elemet ismertek meg: az antimont (Sb), amelyet 1562 ota a betufem kesziteseben hasznalnak, az arzent (As), amelyet az akkori korok vegyszereivel, verrel, vizelettel, ecettel redukaltak vegyuleteibol, a cinket (Zn), amelyet Paracelsus hozott letre desztilalassal, es a bizmutot (Bi), amelyet orvossagkent hasznaltak peldaul az 1831. evi kolerajarvany idejen is. Az arab alkimistak magas fokura fejlesztettek az alkoholdesztillalast, Berthold Schwarz barat 1380 tajan folfedezte a puskaport, L. Thurneysser (1531-1596) szamos orvossagot keszitett, Paracelsus a biologia es a vegytan kapcsolatat is firtatta, van Helmont (1577-1644) a lathatatlan legszeru anyagokra vonatkoztatva bevezette a gaz fogalmat. Es talan az egyik legnevezetesebb Eros Agost szasz valasztofejedelem alkimistaja, Johann Fridrich Bottger (1682-1719) volt, aki - ha aranyat nem is volt kepes csinalni - Europaban elsokent megtalalta a porcelankeszites titkat, s ezzel, ha lehet, meg az aranynal is ertekesebb anyagot fedezett fel. Az alkimistak sok olyan vegyszert hasznaltak, amelyek a mai laboratoriumbol sem hianyoznak (savak, sok, bazisok), sok ma is hasznalatos kemiai technologiat vezettek be vagy tokeletesitettek: az olvasztast, az ontbzest, a kristalyositast, s nem utolsosorban a desztillalast. Ripley receptje szinte ma is kovetheto: „EI6szdr porkolj, aztan hagyd a rothadast ervenyesulni, majd oltsd el az egeszet, desztillalj, szublimalj, hagyd, hogy a csapadek kivaljon es fixaid azt!” Mindehhez tokeletesiteni kellett az eszkozoket is. Az alkimista laboratdriumnak fontos tartozekai voltak az olvasztokemence es a tegely, a fazekak, a mozsar, a kulonfele desztillaloberendezesek, a „morfejes” desztillalo feltet, szurok, szita, uvegedeny, sot a merleg es a homokora is. S gondoljuk meg: a tomeg es az idd merese ma is az egyik legfontosabb muvelet a laboratoriumokban es a vegyi kombinatokban egyarant! Az alkimia koranak hangulatat kaphatja a latogato Pragaban az Aranycsinalok utcacskajaban, avagy a krakkoi egyetem vagy a leydeni muzeum szepen berendezett alkimista laboratoriumait, a kulonos, de sokszor ismeros keszulekeit nezegetve. Felvetelunkon egy kozepkori kemiai laboratdrium reszletei lathatok. A laboratoriumot a leydeni muzeum allftotta helyre. A kep harom kemenceje kozul az egyiket (1) fokepp olvasztasra, a masikat (2) olvasztasra es desztillaloberendezesek futesere, a harmadikat (3) a nagy ustben (4) valo fozesre hasznaltak. Az ablakban goreb (5) es lombik (6), a falon tegelyfogok (7) lathatok, a kemence elott parazstarto, illetoleg olvasztoserpenyo (8) van. Az egymashoz csatolt ket madarforma csoros edenyke (9) folyadekok egymasba desztillalasat es tartos fozeset tette lehetove. Az egyik edenybol a goz a csdvon at a masikba jut, ott reszben lecsapodik, de ujra elforr. A harom vaszoncsikkal osszekotott edenyt (10) a csapadekos anyagok lassu atmosasara hasznaltak: a vaszoncsikon ugyanis a viz lassan leszivarog a legalul elhelyezett lombikba. Az edenyekben levo anyag tisztul, kilugozodik. A bolcsek kovet a hajdani alkimista ez alkalommal gondosan elrejtette a szemunk elol! Dr. Riedel Miklos
