Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-07 / 6. szám

• Az erdditmenyrendszer dsi falai

Malta alig 316 km2-nyi teruletu szigetorszag a Foldkozi-tenger kek vizeben. Szicfliatol 93, Eszak-Afrikatol 228, Gibraltartol 1837, Alexandriatol pedig 1449 km valasztja el. Harom nagyobb - Malta, Gozo, Comino - szigeten kivul meg harom lakatlan kis sziget is az 1964 szeptembere ota fuggetlen Maltai Koztarsasaghoz tartozlk. A harom nagy sziget partvonalainak egyuttes hossza minddssze 137 km. A fosziget - Malta - delkelet-eszaknyugati Iranyban merve 27 km hosszu, a legnagyobb szelessege 14 km.

EUROPA ES AFRIKA KOZOTT

£vezredek historiaja hagyta a nyomait Mdltan, kezdve az emberiseg oskordtdl a kalandorokig ds a hoditdkig, a kalozokig es a keresztes vitdzekig. Malta ugyanis kdt vilagresz olelkezesenek pontjaban, Europa es Afrika kozott terul el. Ott taldlkozik a Nyugat Kelettel, s ott drintkezik Eurdpa ds Afrika is.

Maltahoz seregnyi legenda fuzodik. Ezeket mar Homerosz is megenekelte. Szerinte Kallipszd nimfa ott tartotta fogva Odusszeuszt. Az oda Idtogato idegeneknek Mdlta eszaki rdszdn ma is megmutatjak azt a nedves, nyirkos barlangot, ahol a mitologia varazslatos nimfdjdnak dllitdlagos tunddrotthona volt. De lathatunk zdmok, durva faragasu koepitmenyeket is; ezekrol megallapitottak, hogy idoszamitasunk kezdete eldtt hdromezer esztendovel emeltek a hamitak. Ok Libiabol kerultek oda. Egy jd ezreddv mulva a foniciaiak lettek e kicsiny szigetvilagban az urak. Am nepek jottek, nepek tuntek el, s a foniciaiakat is felvaltottdk a gorogok, majd a karthagoiak, oket pedig a romaiak. (A monda szerint Szent Pal is megfordult Malta szigeten. Emlekere a sziget eszaki fokan all a Szent Pdltemplom, mdgpedig azon a helyen, ahol Pdl apostol az i. sz. 58. esztendoben hajotorest szenvedett.) A romaiak utdn vandalok es bizanciak jartak ezen a fdldon, majd tuniszi morok jottek. Az o idejukben felelmetes kalozfeszek volt Malta. Mintegy ezer esztendeje, hogy a normannok elfoglaltak Szicilidt, s ekkor Mdltdt is birtokukba vettdk. Ettdl kezdve e kdt sziget sorsa hosszu evszazadokon at kozos volt. Amikor azutan 1552-ben a torokok Rhodosz-szigeterol eluztdk a Johannita-rend keresztes vitdzeit, V. Karoly csdszdr nekik ajanddkozta Mdlta szigetet, s azota evszazadokon at ott szekeltek a maltai lovagok. Ok hosi kuzdelemben - 1565-ben - veglegesen visszavertek a torokok ostromlo sereget. A hosszu harcok kozben pedig feldpitettek a vilag legbevehetetlenebb erdssdget, a szikldkba vdgott, bdstydkkal vddett La Vallettat. Azt a vdrost, amely nemcsak megszuleteset, hanem nevet is Jean de la Valletta Parisotnak, a maltai lovagrend elso nagymesterenek kbszonheti. Amikor 1798-ban Napdleon vdgigjarta a bastyakat, ezt mondta: „Ha a lovagok ellenallnak, sohasem tudom elfoglalni!” A franciakvaloban csak 1798-tol 1800-ig tudtak birtokukban tartani Mdltdt, amelyet aztdn Nelson admiralis szerzett meg az angolok szamara. Malta Nelsonnak Napdleon feletti gyozelme utan lett a brit birodalom egyik legfontosabb tamaszpontja. Gibraltarral, Ciprussal es a brit befolyas alatt levo Egyiptommal egyutt

150 even at lehetove tette Anglianak a Foldkozi-tenger ellenorzdset. Mesterien megepftett erddok, hajojavi'tdk, allandoan jelen levo angol katonak szolgaltak es vigyaztak e tamaszponton a Szuezi-csatorna megnyitdsdtdl mdr az Indiai-oceanba es azon dt a Tavol-Keletre es Ausztraliaba vezeto fontos hajoutvonalat.

TERMEKENY MEZOGAZDASAG, SZEGENYES IPAR

Amint a hajd a St. Elmo fokanal befordul az anyasziget utvesztoibe, a hegyoldalrol mdr ude kertecskek tomeget Idtni a magas kokeritesek mdgdtt. Az utas Great Harbourban, vagyis a Nagy-Kikotoben lep partra. Ez kozvetlenul a fovaros, Valletta toveben tertil el. Valletta egy magas teraszon emelkedik a viz fold. Remek kilatas nyilik onnan a kikotore es a tengerre: a turista alig tud betelni a paratlan panoramaval.

A tengerbol meredeken felszokkeno mdszkdszikla plato virulo, mezogazdasagi szempontbol ertekes terulet, jollehet egykor hajokon hordtak dt a televeny foldet Sziciliabol a karsztos, kopdr szigetre, az esovizet pedig ciszternakba gyujtottek. Mivel esos hideg soha sines ott, a delszaki nbvenyzet szinte kertte varazsolja a szigetet. A maltaiak kofallal vettdk korul foldjeiket, hogy kulonben rovid esos idoszak es az idonkent eros szelek ellen megvddjek oket. Buza, lohere, gyapot, cukornad egyarant jdl terem ott.

A gyumolcstermesztds is kitunoen fizet, hiszen az europai szarazfold termekein kivul Maltan meg a deligyumolcsok is otthonosak. A szolon es a boron kivul jelentekeny jovedelmet hoz az olajbogyo termesztese. Az ev nagy reszeben egymdst szakadatlanul valto viragzas pedig a meheszetnek kedvez.

warn