Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-07 / 6. szám

„Gondolod, kerul eleted utjaba Egyetlen gatlo ko is hiaba? Lehet otromba, lehet kicsike Hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azert, hogy visszatartson teged S lohassza kedved, mereszseged. Josagos kez utadba azert tette, Hogy te megallj mellette. Nezd meg a kovet, aztan kezdj el Beszelni rola Isteneddel! Ot kerdezd meg, milyen uzenetet Kuld azzal az akadallyal neked! S ha lelked az Istennel talalkozott, Utadba minden ko aldast hozott.” (Prohaszka Ottokar: Ko az uton) Anyitrai Hid Kiado szerkesztoinek (Da 11 os Istvan es Martonvolgyi Laszlo) aldasos mukodese re ven jelent meg - tobbek kozott - a „Hires nyitraiak” cimu kiadvany, amely Nyitra es videke nevezetes sziildtteinek eletpalya­­jat mutatta be. A kiadas evebol (1939) ftelve megallapithatjuk, hogy Prohaszka Ottokarnak (1858-1927) melto helye volt Nyitra tortenelmeben, noha a neves fopap es hitszonok, akkor mar tizenkette­­dik esztendeje pihente orok almat. A szoban forgo kiadvany szerint: „Pro­­haszka Ottokar, a langeszu es lang­­nyelvu magyar puspok, szonok, kolto es iro Nyitran szuletett, a volt Varmegye ut­­caban. Altalaban ugy tudjak, hogy a Var­megye- es Gyurki-utca sarokhazanak elso emeleten.” Am mar akkor akadtak kutatok, akik egy masik epuletet, a Schumann-hazat tartottak a puspok szuletesi helyenek; de inkabb eletpalyaja es csaladja sorsanak alakulasa a fontosabb minden tekintet­­ben. Az eletrajziroi kozul Schutz Antalnak 1930-ban kiadott konyve osszefoglalja a csaladjara vonatkozo adatokat: „Pro­­haszka atyja, Domonkos, cseh-nemet foldmuvelo szulok gyermeke, 1817-ben szuletett es mint vadasztiszt keriilt Po­­zsonyba. Pozsonyban, 1856-ban egy baton meg-Lelkipasztorok es hi'vok a Pro­­haszka-unnepsegen • Prohaszka Ottokar emlektablaja ismerkedett egy feltunoen szep, sudar termetu leannyal, Filberger Annaval, a nyitrai pekmester leanyaval. Filberger Anna akkor 17 eves volt, Prohaszka Do­monkos 39 eves. Beleszeretett es meg­­kerte a kezet, de mert sem neki, sem menyasszonyanak kauciora nem tellett, PROHASZKA OTTOKAR HAZATALALT nyugdfjaztatta magat es penzugyori fel­­ugyeld left. Az 1857-ik evben, a cseh-ne­met szarmazasu volt osztrak katonatiszt, hazassagot kotott a 18 eves, valo­­szinuleg svajci eredetu, nemet ajku nyit­rai polgarlannyal. Ebbol a hazassagbol harom gyermekuk szuletett: 1858 oktober 10-en Ottokar, Nyitran, 1860-ban Maria, Rozsahegyen, 1862-ben Gusztav, Rozsahegyen. A csaladfot 1864-ben Rozsahegyrol at­­helyeztek Losoncra, harom ev mulva, 1867-ben ismet Nyitrara koltozott, innen csakhamar a voralbergi Feldkirchbe he­­lyeztek at a magyar nyelvben jaratlan tisztviselot. Itt halt meg az altalanosan kedvelt, szellemes, temperamentumos Prohaszka Domonkos 1879-ben, tudoiz­­zadmany kovetkezteben. ” Eddig az idezet, amelybol arra kovet­­keztethetunk, hogy a gyermek, majd az ifju Prohaszka Ottokar elete nem nevez­­heto teljesen csendesnek, nemcsak a gyakori koltozesek tettek viszontagsa­­gossa, hanem kulonosen edesapja hala­­la renditette meg, amikor mar Romaban teologus volt... Prohaszka Ottokar eletenek fobb allo­­masai koze tartozik esztergomi kispapsa­­ga (1873), majd het evig a romai Collegi­um Germanicum intezet novendeke, es 1881-ben pappa szenteltek Romaban. Ezt kovetoen 1882-ben esztergomi kap­­lan, 1884-ben Esztergomban a teologia tanara es egyuttal az Esztergom cimu la­­poknak is szerkesztoje volt. 1904-ben Budapestre hivtak egyetemi oktatonak, de hamarosan, 1905 decembereben el­­foglalta a szekesfehervari puspoki sze­­ket, ahol 1927-ig mukdddtt mint fopap. De az aldasos puspoki munkaja mellett mas kozeleti feladatokat is ellatott. Pel­daul inditvanyozta, hogy a harcterrol ha­­zatero katonak foldhoz juthassanak. 1920-ban Szekesfehervar jeloltjekent ke­­rult be az orszaggyulesbe. A legje­­lentosebb, ami megmaradt utana, azok a konyvei. frt teologiai tanulmanyokat, szentbeszedeket, utirajzokat, elbeszele­­seket es verseket is. Budapesten hunyt el 1927, aprilis 2-an... Kortarsa, dr. Koudela Geza igy jelle­­mezte a katolikus puspokot: „Megjelene­­se megkapban egyszeru es fejedelmi. Alakja szep, sudar, fenseges. Hangjanak lelke van: muzsikal. Gesztusa, akcioja: elet. Stilusa: eget-foldet dsszekdtd szarnyalas. Mely, tuzes szemeiben, mint a tengerben az eg, az drokkevalosag tar­talma tukrozodik. Remek alkotasu kopo­­nyajabol a gondolatok niagarai zuhata­­goznak. Lelkebol a szentlelek harfaszava zeng. Olyan volt, mint a legendas Isten -madara, mely szazevenkent egyszer la­­togat a foldre, s ahova leszall, ott meggyogyul, megerosodik, mosolyog es boldogul minden. Akit vallara vesz, akit szarnyara kap, akit megcsokol Prohasz­ka lelke: az uj ember, nagy ember, szent emberlesz. Isten gyermeke.” Eme fennkolt szavak utan tegyuk hoz­­za, hogy a nemet szarmazasu, magyar fopap tokeletesen bfrta a szlovak nyelvet is, amirol nem egy alkalommal tett tanu­­bizonysagot irasban es szoban egyarant, de a szulok tiszteletet, kulonosen ede­­sanyja ir&nti huseget azzal is bizonyitot­­ta, hogy anyanyelvenek a ndmetet tartot­­ta. Szuleivel, eletuk vegeig nemetul foly­­tatott levelezest... Emlitettuk Prohaszka Ottokar szuloha­­zanak meghatarozasa koruli nezetkii­­lonbsegeket, aminek kapcsan nyomban felmerul egy biztos pont az eleteben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom