Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-07 / 6. szám
„Gondolod, kerul eleted utjaba Egyetlen gatlo ko is hiaba? Lehet otromba, lehet kicsike Hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azert, hogy visszatartson teged S lohassza kedved, mereszseged. Josagos kez utadba azert tette, Hogy te megallj mellette. Nezd meg a kovet, aztan kezdj el Beszelni rola Isteneddel! Ot kerdezd meg, milyen uzenetet Kuld azzal az akadallyal neked! S ha lelked az Istennel talalkozott, Utadba minden ko aldast hozott.” (Prohaszka Ottokar: Ko az uton) Anyitrai Hid Kiado szerkesztoinek (Da 11 os Istvan es Martonvolgyi Laszlo) aldasos mukodese re ven jelent meg - tobbek kozott - a „Hires nyitraiak” cimu kiadvany, amely Nyitra es videke nevezetes sziildtteinek eletpalyajat mutatta be. A kiadas evebol (1939) ftelve megallapithatjuk, hogy Prohaszka Ottokarnak (1858-1927) melto helye volt Nyitra tortenelmeben, noha a neves fopap es hitszonok, akkor mar tizenkettedik esztendeje pihente orok almat. A szoban forgo kiadvany szerint: „Prohaszka Ottokar, a langeszu es langnyelvu magyar puspok, szonok, kolto es iro Nyitran szuletett, a volt Varmegye utcaban. Altalaban ugy tudjak, hogy a Varmegye- es Gyurki-utca sarokhazanak elso emeleten.” Am mar akkor akadtak kutatok, akik egy masik epuletet, a Schumann-hazat tartottak a puspok szuletesi helyenek; de inkabb eletpalyaja es csaladja sorsanak alakulasa a fontosabb minden tekintetben. Az eletrajziroi kozul Schutz Antalnak 1930-ban kiadott konyve osszefoglalja a csaladjara vonatkozo adatokat: „Prohaszka atyja, Domonkos, cseh-nemet foldmuvelo szulok gyermeke, 1817-ben szuletett es mint vadasztiszt keriilt Pozsonyba. Pozsonyban, 1856-ban egy baton meg-Lelkipasztorok es hi'vok a Prohaszka-unnepsegen • Prohaszka Ottokar emlektablaja ismerkedett egy feltunoen szep, sudar termetu leannyal, Filberger Annaval, a nyitrai pekmester leanyaval. Filberger Anna akkor 17 eves volt, Prohaszka Domonkos 39 eves. Beleszeretett es megkerte a kezet, de mert sem neki, sem menyasszonyanak kauciora nem tellett, PROHASZKA OTTOKAR HAZATALALT nyugdfjaztatta magat es penzugyori felugyeld left. Az 1857-ik evben, a cseh-nemet szarmazasu volt osztrak katonatiszt, hazassagot kotott a 18 eves, valoszinuleg svajci eredetu, nemet ajku nyitrai polgarlannyal. Ebbol a hazassagbol harom gyermekuk szuletett: 1858 oktober 10-en Ottokar, Nyitran, 1860-ban Maria, Rozsahegyen, 1862-ben Gusztav, Rozsahegyen. A csaladfot 1864-ben Rozsahegyrol athelyeztek Losoncra, harom ev mulva, 1867-ben ismet Nyitrara koltozott, innen csakhamar a voralbergi Feldkirchbe helyeztek at a magyar nyelvben jaratlan tisztviselot. Itt halt meg az altalanosan kedvelt, szellemes, temperamentumos Prohaszka Domonkos 1879-ben, tudoizzadmany kovetkezteben. ” Eddig az idezet, amelybol arra kovetkeztethetunk, hogy a gyermek, majd az ifju Prohaszka Ottokar elete nem nevezheto teljesen csendesnek, nemcsak a gyakori koltozesek tettek viszontagsagossa, hanem kulonosen edesapja halala renditette meg, amikor mar Romaban teologus volt... Prohaszka Ottokar eletenek fobb allomasai koze tartozik esztergomi kispapsaga (1873), majd het evig a romai Collegium Germanicum intezet novendeke, es 1881-ben pappa szenteltek Romaban. Ezt kovetoen 1882-ben esztergomi kaplan, 1884-ben Esztergomban a teologia tanara es egyuttal az Esztergom cimu lapoknak is szerkesztoje volt. 1904-ben Budapestre hivtak egyetemi oktatonak, de hamarosan, 1905 decembereben elfoglalta a szekesfehervari puspoki szeket, ahol 1927-ig mukdddtt mint fopap. De az aldasos puspoki munkaja mellett mas kozeleti feladatokat is ellatott. Peldaul inditvanyozta, hogy a harcterrol hazatero katonak foldhoz juthassanak. 1920-ban Szekesfehervar jeloltjekent kerult be az orszaggyulesbe. A legjelentosebb, ami megmaradt utana, azok a konyvei. frt teologiai tanulmanyokat, szentbeszedeket, utirajzokat, elbeszeleseket es verseket is. Budapesten hunyt el 1927, aprilis 2-an... Kortarsa, dr. Koudela Geza igy jellemezte a katolikus puspokot: „Megjelenese megkapban egyszeru es fejedelmi. Alakja szep, sudar, fenseges. Hangjanak lelke van: muzsikal. Gesztusa, akcioja: elet. Stilusa: eget-foldet dsszekdtd szarnyalas. Mely, tuzes szemeiben, mint a tengerben az eg, az drokkevalosag tartalma tukrozodik. Remek alkotasu koponyajabol a gondolatok niagarai zuhatagoznak. Lelkebol a szentlelek harfaszava zeng. Olyan volt, mint a legendas Isten -madara, mely szazevenkent egyszer latogat a foldre, s ahova leszall, ott meggyogyul, megerosodik, mosolyog es boldogul minden. Akit vallara vesz, akit szarnyara kap, akit megcsokol Prohaszka lelke: az uj ember, nagy ember, szent emberlesz. Isten gyermeke.” Eme fennkolt szavak utan tegyuk hozza, hogy a nemet szarmazasu, magyar fopap tokeletesen bfrta a szlovak nyelvet is, amirol nem egy alkalommal tett tanubizonysagot irasban es szoban egyarant, de a szulok tiszteletet, kulonosen edesanyja ir&nti huseget azzal is bizonyitotta, hogy anyanyelvenek a ndmetet tartotta. Szuleivel, eletuk vegeig nemetul folytatott levelezest... Emlitettuk Prohaszka Ottokar szulohazanak meghatarozasa koruli nezetkiilonbsegeket, aminek kapcsan nyomban felmerul egy biztos pont az eleteben,