Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-07 / 6. szám

2. sz. tablazat

Nyitra megyei kozsegek nevvaltozasa

Forras: 1910. evi nepszamlalasi adatok, KSH. 42. kotet. A helynewaltoztatasok bontasara (fokara) vonatkozo adatok becslesek.

Jaras

Nepesseg (1000 fo)

Kozsegek

Newaltoztatas

1. Eszak

ossz.

szlovak

szama ossz.

szlovak tobbsegu

tortenelmi

magyarosodas

magyarositva

kis valt.

nagy valt.

Miavai

26.4

25.1

10

10

3

3

4

Ny.zsambokreti

22.2

19.5

37

37

11

13

13

Privigyei

47.9

32.0

62

55

7

27

28

Szakolcai

26.6

24.4

24

24

6

8

10

Szenicei

32.7

29.2

27

27

11

5

11

Vagujhelyi

41.0

36.0

32

32

7

12

13

Szakolca varos

5.0

4.2

1

1

1-ESZAK-NYITRA

451.5

324

193

186

46

68

79

(84%)

Galgoci

37.8

32.8

43

42

19

14

10

Nagytapolcsanyi

39.5

33.1

57

57

14

26

17

Postyeni

27.2

23.7

28

28

8

12

8

kozEp-nyitra

104.5

89.6

(86%)

128

127

41

52

35

Ersekujvari

34.5

20.6

23

17

23-Nyitrai

46.4

26.6

56

34

53

2

1

Vagsellyei

37.6

11.0

15

5

15-Ersekujvar v.

16.2

1.0

1-1-Nyitra v.

16.4

4.9

1-1-dEl-nyitra

151.1

64.1

(43%)

96

56

93

2

1

NYITRA-MEGYE

457.5

324.7

417

369

180

122

1

(70%)

Az 1. sz. tablazat 0a kb. 160-170 postahely adatait tartalmazza (folyamatosan mukddott es megszunt postahivatalok es iigynoksegek), a 2. sz. tablazat pedig a megye valamennyi kozsegenek (414) es varosanak (3) adatait, jarasonkent osszesitve, a nepesseg (szlovaksag) adatainak feltuntetesevel.

Mindket tablazatban harom oszlopban mutatom ki a helynevek kategoriait:- az

elso oszlopban a spontan, tortenelmileg megmagyarosodott helynevek, amelyek valtozatlanul maradtak es a szlovaksag reszere erthetok voltak (a helynevparok magyar valtozatai);- a

masodikban a magyarositas soran kismertekben valtoztatott helynevek es a kibovftett (osszetette modositott) nevek, amelyek a szlovaksag reszere meg ugyancsak erthetok maradtak;- a

harmadikban a nagymertekben - vagy teljesen - megvaltoztatott helynevek, amelyeket a szlovaksag nem ertett.

Nyitra megye teruletet harom reszre (ovezetre) osztottam.- Az

eszaki resz hat jarast foglal magaban: a miavait, a nyitrazsambokretit, a prigigyeit, a szakolcait, a szeniceit es a vagujhelyit, valamint Szakolca varost;- a

kozepso resz a Galgoci, a Nagytapolcsanyi es a Postyeni jarast;- a

deli resz az Ersekujvari, a Nyitrai es a Vagsellyei jarast, valamint Ersekujvar es Nyitra varosokat.

A ket tablazat adatainak elemzesebol nehany figyelmet erdemlo kovetkeztetest vonhatunk le:

A postatorteneti vizsgalatot Nyitra megye hat eszaki jarasaval kezdtem, majd kiterjesztettem az egesz megyere. Az elemzes azt a varhato, altalanos eredmenyt hozta, hogy a megyenek ebben a szlav etnikumu (de nem egeszen „magyartalan” multu) reszeben volt a relative legnagyobb merteku a helynevmagyarositas. Meglepo volt azonban az az eredmeny, hogy a nepesebb telepuleseknel alig volt magyarositas, pontosabban a magyarul nem tudok reszere melyrehato, „erthetetlen” valtoztatas, tovabba hogy a kis lelekszamu kozsegek tomeges nevmagyarositasa viszonylat keson, altalaban 1900 utan kovetkezett be.

Probaljuk meg szlovak nezopontbol vizsgalni a helyzetet. Tegyuk fel, hogy a szlovaksag nem ertett magyarul (vagy inkabb: nem kivanta a magyar nyelvet erteni). Az elemzesbol kimutathato, hogy a szlovakok reszere 1900-ban a postahelyek tobb mint 3/4 reszenek magyar hivatalos neve tokeletesen ertheto volt (maradt), es meg 1918-ban is mintegy 2/3 resze. Megjegyzendo, a postahelyek adatai, aranyai tulajdonkeppen nem sokat mondanak - sot talan inkabb megtevesztok -, mert a postahelyek kozott sok volt a postai ugynokseg az egeszen kicsi falvakban. Mas eredmenyeket kapunk, ha a telepulesnagysag (nepessegszam) kategoriara vetrtjuk a ket „magyarositasi fokozat” adatait, az igy kapott aranyok a szlovaksag reszere kedvezobbek.

A kozsegek, jarasok szerinti vizsgalat legerdekesebb eredmenye a szlovak etnikai aranyok es a helynev-magyarositas fokozatainak osszevetese, kulonosen a megye eszaki es kozepso reszeben.

Annak ellenere, hogy a szlovak etnikum aranya 1910-ben valamivel nagyobb volt a kozepso harom jarasban, mint az eszaki teriileten - 86, illetve 84% -, a magyar etnikai mult megis elpalastolhatatlanul megmutatkozik a kozepen, a megmaradt magyar helynevekben ugyanugy, mint kovetkezmenyeben, a helynev-magyarositas kisebb aranyaiban.

A kis- es nagymertekben valtoztatott - szlovakul ertheto vagy erthetetlen - helynevek aranya jelentosen elter:

Szlovakul ertheto maradt

Postahely

Kozseg

Eszakon

68% 41%

Kozepen

88% 72%

Deien 97%

98%

Az elemzes tovabb folytathato, illetoleg finomithato terben es iddben. Az egyes telepiilesek nepessegszamara (kategoriaira) vetithetjuk a newaltoztatasok szamat es fokat, valamint iddben: kiszamithatjuk a magyarositott nev „elettartamat” a newaltoztatas hatalyba lepesetol 1918. oktober 28-ig. Az eddigi vizsgalatok alapjan megallapithato, hogy a felvideki helynev-magyarositas a szlovaksagnak viszonylag nem nagy hanyadat erintette, es csak viszonylag rovid ideig.

(Folytatjuk)