Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-07 / 6. szám

Dr. Palotas Zoltan

A SZLOVAKIAI HELYNEV-VALTOZASOKROL

NYITRA MEGYE ETNIKAIMULTJAROL

3. resz

Nyitra megyet a magyar kozvelemeny nagyobb resze ma mar szlav multu teruletnek tartja (a Nagy Morva Birodalom szekhelye, Svatopluk, Mojmfr stb.). Nagyreszt feledesbe meruit, hogy a megye deli, sot kozepso resze is hosszu evszazadokig magyar etnikumu (magyar tobbsegu) volt.

Nyitra megye deli resze - mintegy a Galgoc-Appony vonalaig - a honfoglalast koveto idoktol a 17. szazad vegeig eras magyar jellegu (tobbsegu), utana szlovakosodo nyelvterulet. Jelentos volt itt a spontan, evezredes helynev-magyarosodas is: a nevek zome nemcsak a regi helysegnevtarakban, hanem a megelozo idok okirati stb. forrasaiban is folyamatosan magyar (szlovak valtozat is elofordul, elvetve nemet is). Az osi magyar nevek szlovakos ejtesben (atirasban) sokaig fennmaradtak, meg a kesobb szlovakka valt kozsegekben is (sok helyutt 1948-ig).

A megye kozepe tajan egy „kdztes savnak” tekintheto terulet huzodik, mintegy a Postyen-Nagytapolcsany tengelyben, amelyet vizsgalat szempontjabol atmeneti ovezetnek tekinthetunk. Itt meg boven akadnak magyar eredetu helynevek, meg a kisebb kozsegek kozott is. Hivatkozunk itt Blaskovics Jozsef pragai turkologus professzorra, aki kimutatta, hogy 1664-ben meg itt, Nyitra megye kozepso reszen is jelentos magyar etnikum elt. Munkajaban magyar helyseg- es csaladnevek nagy sokasaga talalhato. De a hajdani magyar etnikum regen eltunt innet.

Nyitra megye eszaki resze vitathatatlanul, folyamatosan szlav telepulesterulet, bar nem kizardlagosan, mert a Privigyei jarasban, Nemetpronan es kornyeken egy kisebb nemet nyelvsziget helyezkedett el, mely 1945-ig jol tartotta magat. Meg itt, a magyartol tavol eso peremvideken is, szamos nagyobb helysegnek kettos neve fejlodott ki: mar az okirati emlekekben is gyakoriak a „magyaros” helynewaltozatok. De a kisebb helysegek neve altalaban szlav alakjukban maradt fenn. A magyar kozigazgatas a szazadfordulon fokeppen

ezek „idegen hangzasu” neveit valtoztatta meg.

Nyitra megyenek ugyszolvan az egesz teriileten vilagosan felismerheto es bizonyithato a vazolt spontan, tortenelmileg kialakult helynev-magyarosodas, pontosabban a nevparhuzamossag, a kettos magyar-szlovak helynevek kialakulasa.

Az 1918-as allamfordulat utan a magyartalanitas (vissza)szlovakositas rohamleptekkel haladt elore, 1945-tol pedig mar nemcsak „vegyes tudatu”, hanem tiszta magyar etnikai reszek is elvesztek a Nyitra megyei magyarsag szamara (kitelepites, lakossagcsere, asszimilacio), ugyhogy ma mar a Trianon elotti magyarsagnak csak toredekei elnek itt. A megye klasszikus vizsgalati teriilete, tortenelmi terepasztala lehetne az etnikai valtozasok kutatasanak.

A nyitra megyei helynev-magyarositas

A megye helynev-magyarosftasat harom ovezetben, jarasonkent (12) vizsgaltam, es az eredmenyeket ket tablazatban foglaltam ossze.

Nyitra megye postahelyeinek nevvaltozasa

Jdtes

Nepessdg

(1000 fo)

Postahelyek

Newaltoztatas

1. Eszak

ossz.

szlovdk

<ozseg

mukodo p. hiv.

megszunt

p.hiv.

P- ugyn.

OSSZ.

tortenelmi

magyarositva

magyarosodas

kis nagy

nrtertekben

Miavai

26.4

25.1

10

3

1

2

6

2

2

2

Ny.zsambokreti

22.2

19.5

37

10

1

4

15

6

4

5

Privigyei

47.9

32.0

62

9

1

5

15

5

5

5

Szakolcai

26.6

24.4

24

9-1

10

4

3

3

Szenicei

32.7

29.2

27

13

3

2

18

10

3

5

Vagujhelyi

41.0

36.0

32

8

2

4

14

3

6

5

Szakolca v.

5.0

4.2

1

1--1

1-ESZAK-201.8

170.4

193

53

8

18

79

31

23

25

NYITRA

(84%)

2. Kozep

Galgoci

37.8

32.8

43

10

3

4

17

7

8

2

Nagyta-39.5

33.1

57

14-1

15

5

9

1

polcsanyi

Postyeni

27.2

23.7

28

7-3

10

4

4

2

kozEp-NYITRA

104.5

89.6

(86%)

128

31

3

8

42

16

21

5

3. Del

Ersekujv.

34.5

20.6

23

9-2

11

11-Nyitrai

46.4

26.6

56

17

7

3

27

24

2

1

Vagsellyei

37.6

11.0

15

12-1

13

13-Ersekujvar

16.2

1.0

1

2--2

2-Nyitra v.

16.4

4.9

1

3

1-4

4-DEL-NYITRA

151.1

64.1

96

43

8

6

57

54

2

1

NYITRA

MEGYE

457.5

324.7

(70%)

417

126

19

32

178

101

46

31

1. sz. tablazat