Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-02-07 / 6. szám

Nemzetorbol amerikai fotiszt * -< “SX te utan az eszakiak egyik kokardat talaltak S1SSE ’s”ere,fens““ deriil ki. honVedZaszl6aljba, majd Ismeretes, hogy i^nbha mint a Zrinyi csapat, azolyan onkentes ^ azertelmise­a Hunyadi csapat, ^^"'tekel a delvideki har­­gi ifjak. Azokbol, aki horAnsk vesztes csataiban, MM euW es Amerika SSS>. W»» Neve nem ismeretlen az irodalmarok, sajtotdrteneszek elott. Szegeden latta meg a napvilagot, 1824. szeptember 24- en kereszteltek. Diakeveirol szinte sem­­mit nem tudunk. Amerikaban roviden osszefoglalt eletrajzaban klasszikus, az­az gimnaziumi tanulmanyokrol ir. Annyi bizonyos, hogy 1847 elejen mar Emich Gusztav segedje es a konyvkiadoi, konyvkereskedoi mesterseget tanulja. Emich uzleteben talalkozott Petofivel. A kolto, aki baratait megvalogatta, megsze­­rette es partfogolta a kedves modoru fia­­talembert. Szamara verset is frt. I....A hon nevet, a draga szent hazat / Szived­­nek legtisztabb helyere zard, / S imadd az istent, s mindenekfelett / Aruld erdsen koltemenyimet.” / A vers 1848 januarja­­ban irodott. Az ifj u konyvkereskedot 1848 tavaszan a marciusi ifjak kozott talaljuk. A radikali­­sok kepviseleteben bevalasztottak a Koz­­batorsagi Bizottmanyba, neve szerepel az Egyenlosegi Tarsulat }(ir\\us 26-an kel­­tezett programnyilatkozataban. Elobb nemzetor volt, majd onkentes­­kent belepett az egyik szervezodo alaku­­latba. Vegigkiizddtte a szabadsagharcot. A branyiszkoi csataban, Guyon hadosz­­talyaban mar hadnagykent megsebesul. Batorsagaert kituntettek. < Menekules kulfoldre, majd hazateres > Vilagos utan kulfoldre menekult, de Emich hamarosan kijarta szamara a ha­­zateresi engedelyt. Emichet szamottevo vesztesegek ertek. A kepzett, s nemi va­­gyonnal is rendelkezo fiatalembert, aki mint volt honvedtiszt koncessziot nem kaphatott, csendestarskent bevonta uzle­­tebe. „Tudatom, hogy nagy valtozasok tor­­tentek, en Emichtol magam vegkepp emancipaltam, s a nyomdai es kiadoi ter­­re szoritkoztam, a konyvkereskedest... el-Lincoln magyar tabornoka adtam Emichnek” - irta Szamvald 1854 marciusaban Kazinczy Gabornak. Mint kiado azonban nem bizonyult sze­­rencses kezu uzletembernek. Tamogatta a jo irodalmat, a magyar irokat. Az 1855- ben indulo Magyar Sajtd szamara peldaul kifizette a kauciot, es mas koltsegeket is viselt, kamatot, torlesztest viszont nem kapott. Le is foglalta az elofizetesbol bsszejott penzeket, de aztan visszaadta; a Magyar Sajto meg 1856 juniusaban is igy ir: „Szamvald Gyula, a kiadok feher hollo­­ja, ki irodalmunk irant kiado letere tobb hazafiui reszvettel viseltetik, elotte az ugy es a mubecs kepezik a donto szempon­­tot...” < A hullamok osszecsaptak > a feje folott. Csaladi tragedia is erte, fi­­atal felesege gyermekagyi lazban meg­halt. 1856 oszen jelentos erteket kepvi­­selo nyomdajat (de talan meg tobb ados­­sagat) hatrahagyva, kulfoldre tavozott. Anglian keresztul erkezett az Egyesult Allamokba (legkesobb 1859-ben), ahol nemet es angol lapok szerkesztosegeben dolgozott. Igazi onmagat akkor talalta meg, amikor eldordultek a Sumter erodre szogezett agyuk s kitort a haboru Eszak es Del kozott. Az egykori konyvarus jobb katonanak bizonyult, mint kiadoi uzletem­bernek. Lincoln felhivasara az elsok ko­­zott ajanlotta fel szolgalatait, es a nemet Ludwig Blenkerrel megszervezte a New York-i 8. onkentes ezredet, amelynek alezredese lett - ekkor mar < Julius H. Stahel never). > Stahel-Szamvald 1861. julius 21-en Bull Runnal esett at a tuzkeresztsegen. Az eszakiak itt fajdalmas vereseget szen­­vedtek. A Blanker vezette tartalek paran­­csot kapott, hogy fedezze a menekulo sereg hatat. A magyar alezredes a 8. ez­­reddel az elre allt. Visszaozonlo csapatok kozott nyomult elore, majd allast foglalt. Ket nagy lovasrohamot tort meg, es alla­­sait masnap hajnalig megtartotta. Ezutan - parancsra - lassan visszavonult a Po­­tomacig, mikozben az elhagyott agyukat es zaszlokat osszeszedte. Amint azt a deliek vezenylo tabornokanak jelentese is mutatja, Szamvaldnak fontos szerepe volt a deli - elonyomulas megallitasaban, a fovarost fenyegeto veszely elharitasa­­ban. Lincoln elnok szemelyesen fejezte ki elismereset. Augusztus 27-en Szamval­­dot kineveztek a 8. gyalogezred ezrede­­seve, majd megbiztak egy Washington vedelmet szolgalo neheztuzerezred szer­­vezesevel. 1861 novembereben dandartabornok, 1863. marcius 14-en altabornagy. < A nemzetor Licoln mellett ult > Bull Run ota Lincoln feltetlen bizalmat birta. 1863 tavaszan, amikor a konfode­­racios hadsereg ismet Washingtont fe­­nyegette, az elnok kivansagara lovasez­­redeivel Szamvald tabornok vette at a fovaros elotti frontszakasz vedelmet es harom honapon at sikeresen verte vissza az ellenseg rajtauteseit. A gettysburgi csataterre utazo Lincoln kulonvonatanak Szamvald volt a parancsnoka es az elnok mellett ult, mikor az tortenelmi je­­lentosegu beszedet fogalmazta. Az un­­nepsegen 6 lovagolt az elnok tabornoki diszkfseretenek az elen. < A legendas csata > Elete legemlekezetesebb csatajat, amibol legenda lett, Piedmontnal vivta. Az utkozet nagyobb hadmuvelet resze volt a Shenandoah-volgyben. Szamvald 1864. junius 5-en hajnalban ratalalt a de­liek lovassagara, megverte es Piedmon­­tig uzte oket. Itt a deli foeroket addig tar­­totta sakkban, mig az eszaki zom Hunter tabornokkal es a gyalogsaggal a hely­­szinre nem ert. A holtfaradt lovassagot Hunter tartalekba kuldte, de amikor nem birt az ellenseggel, ismet beavatkozasu­­kat kerte. Szamvald harom ezredet le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom