Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-02-07 / 6. szám
Akinek nem eleg a tengerviz, a szalloda melletti medenceben is lubickoihat. A legtobb spanyol hotelhez hozzatartozik a medence Tenerife - a Kanari-szigetek kozul az egyik legvonzobb. Pozsonybol kozvetlen repuldjaratok szallitjak e gyonyoru helyre a turistakat • Az olasz tengerparton kenyelmes ideigienes otthonra talalnak a pihenni vagyo csaladok. Az ilyen es ehhez hasonlo hazakban mindenki maga keszitheti el az etelet, akar az otthonrol hozott „alapanyagokbol” akar a helyben rendelt 6s reggelente hdzhoz szalh'tott elelmiszerekbol a vilag egyar6nt kinalnak erre lehetoseget. Az el6rheto utic6lokat szinte lehetetlen felsorolni, hisz tulzas n6lkul 6lh'that6: a vilag minden nevezetes helyere eljuthatnak a turistak. Amint m6r emlftettem, az utazas, a megismeres csak attdl fugg, rendelkeziink-e elegendo anyagiakkal vagy sem. Ha igen, mielott elddnten6nk, melyik irodara bizzuk megrendel6- siinket, erdemes egy kis piackutatast vegezni a konkurens cegekn6l. Elso pillantasra ugy tunhet, az arakban alig van elteres, de ink6bb alaposan vegyiik szemugyre, hogy ugyanazert az dsszeg6rt a kulonbozd irodakn6l mire lesz jogunk, mit fedeznek a koltsegek. Ez utobbiak nem csupan a hataron tuli kir6ndulasoknal jelentosek: itthon sem lehet fill6rekert nyaralni. Az ismert es keresett iidulohelyek aligha nevezhetok olcsoknak. Bar a kiallitason ugy tunt, „ebredeznek” a szlovakiai regiok (sajnos eppen Del-Szlovakia hianyzott a bemutatdn, pedig peld6ul az itt talalhat6 termalfurdoknek nem artana egy kis vendegcsalogato reklam), 6s megprobaltak csabftani nemcsak az itthoniakat, hanem a kulfoldieket is, meg mindig nem az igazi, ahogyan a term6- szeti 6s egyeb kincseinket a nyilvdnoss6ggal ismertetjtik. 1989-hez viszonyitva, amikor a kiskereskedelmi forgalom minddssze 0,9 szazaleka szdrmazott az aktiv idegenforgalombdl (1990-ben m6r k6tszeres6re emelkedett ez az dsszeg), az elmult 6vben tovabbi ndveked6st konyvelhettunk el, de ez nem ad okot az elegedettsegre. Nem elhanyagolhato teny: az idegenforgalom az orsz6g gazdas6ganak egyre jelentosebb agazatava kell hogy valjon. Lehetos6geink ezen a teren meg megkozelitoen sincsenek kihasznalva. Szlovakia 684 szallashelyen 54 504 agy all a vendegek rendelkezesere. Ezek kujonbozo kategdriaju es arfekvesu helyek, de csupan 25 szazalekos a kihasznaltsaguk. A Szlovak Koztarsasag Statisztikai Hivatal6nak adatai szerint (a tabl6zatok is ezeket tartalmazzak) mi is es (sajnos) a hozzdnk 6rkezo idegenek is tulsagosan rovid idot toltenek a vendegldt6ikn6l. Fokepp a szolgaltatasok javit6s6val, a szfnvonalasabb kiszolgalassal, nagyobb odafigyel6ssel - akar az egyeni kiv6nsagok teljesitesevel is - arra kellene ugyelni a turizmus ter6n vallalkozdknak, hogy tovdbb maradjanak, sot a kovetkezo idenyben visszaterjenek az el6gedett vendegek. Utazhatunk. Minden feltetel adott. Sokan m6r a szoban forgo kiallitason megrendeltek a nyari szabadsdgukat. (Nemely utazasi iroda arkedvezmenyt nyujtott azoknak, akik biztosan lefoglaltak a helyeket vagy ki is fizettek az utat.) Masok a huszkoronas belepoert a szines plakatok, az dtletes standok lattan legalabb k6pzeletben vegigjart6k az azurkek tengerek partjait, a hoval boritott csucsokat. Talan jovore nekik is jut egy felejthetetlen nyaralasra... DEAK TEREZ
