Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-31 / 5. szám

■hid viselkedni az asztalnal? On bizonyara nem ketelkedik benne, hogy mindig megfeleloen alkalmazza az etkezes irott es fratlan szabalyait. De valo­­ban biztos benne, hogy az illemkodex sze­­rint viselkedik? Olvassa a tizparancsola­­tot, s a kerdesekre adott helyes valaszbol megtudhatja: hoi kell javftani... 1. Meghivast kap kollegaja eljegyze­­sere, amelyet elegans etteremben tar­­tanak. Amikor elfoglalja helyet az asz­talnal, nem kevesebb, mint negy villat szamlal meg a tanyerja mellett. Melyik villat melyik fogashoz hasznalja? A tanyerjatol legtavolabb levo villaval kezdi, majd a tanyerjatol befele haladva folytatja a sort. Ha elfogytak a villak, de a desszert meg nem erkezett meg, akkor a sutemennyel egyutt villat is fognak talal­­ni. Ha eltevesztette a sorrendet es rossz villat hasznalt, akkor diszkreten tordlje szarazra a szalvetajaval es tegye vissza a helyere. 2. Elegans etteremben, munkahelyi fonokei tarsasagaban ill. Onnek eleg bor van a poharaban, amikor megjelenik a pincer, hogy ismet toltson. Azt kivanja jelezni, hogy nem ker tobbet. Az etikett szerint a legegyszerubb mod a leginkabb celra vezeto. A poharat leta­­karni nem tanacsos, mert ezt az abrosz banhatja. Megmondjuk a pincernek, hogy nem keriink. 3. Mi nem hianyozhat az iinnepi va­­csorahoz teritett asztalrol? Az asztal kozepet dfszfto viragkompo­­zfcio. Lehet, hogy haszontalannak tunik, de mi mast tehetnenk az asztal kozepe­­re? Nem kotelezo a frissen vagott virag, selyemvirag is megfelel. 4. On imadja a frissen suit, meleg, omlds croissant, foleg a szallodak ettermeben, ahol pici tanyerkaban a legjobb dzsemekkel talaljak. Tor a sutemenybol ket falatnyit, meg­­keni, harap... es fgy tovabb, amig a siite­­meny el nem fogy. Ha (egy) falatnyi dara­­bokra szeleteli a croissant a tanyerja tele lesz tesztatormelekkel, viszont ehes ma­­rad. Ugyanakkor, ha kezbe veszi a sute­­menyt es harapja, illetlenseget kovet el. A legelfogadhatobb megoldas, ha ketfa­­latnyi darabokat tor. 5. Az asztalnal ulok koziil meg nem mindenki fejezte be az etkezest. On viszont mar igen. Hogyan jelzi a pincernek, hogy mar elviheti a tanyerjat? A keset es villajat egymassal parhuza­­mosan keresztbe helyezi tanyerjanak ko­­zepen, hogy a villa fogai felfele alljanak. Ez vilagosan jelzi, hogy on vegzett. Soha ne tegye a szalvetajat a tanyerjara a foetel elfogyasztasa utan, mert a deszert es a kave meg ezutan erkezik. 6. On nagyon ehes es kulonben is forron szereti a krumplipuret. Az on vacsorajat mar felszolgaltak, de a hat masik vendeget meg nem. Csak akkor kezdhet el enni, ha min­denki megkapta az etelet. 7. A partnere vidam es imadnivalo. On szereti ot. Egeszen addig, amig spagettit nem rendel. Mert sebesen csavarja a villajara a tesztat, szajahoz emeli, a spaget­­ticsfkok itt-ott lelognak a villaja­­rol, amelyet majdnem sztiresolve gydmdszol be a szajaba. Ez az igazi modja a spagettievesnek! Csavaras, emeles, szajba gydmdszoles. Az olaszok parmezan sajttal is meghin­­tik, mert izletesebb, ezenkfvul a megol­­vadt sajt „dsszeragasztja” a tesztat, igy konnyebb a villara tekerni. 8. Barati ebeden a salatat mar elore kiporcioztak, es mely talkaban felszolgaltak. On utalja a format, de a zoldsegek kozott ez is akad. Mindenbol hagyjon egy keveset a talka aljan. fgy nem feltuno, hogy a tormabdl egyaltalan nem evett. Az etikett sosem kovetel olyan dolgot, amitol szenvedni kell. Ha a haziasszony az irant er­­deklodik, miert nem ette meg, valaszolja udvariasan azt, hogy a salata kituno, de a kovetkezo fogasnak is kell a hely. 9. Vacsora utan a kavet a nappali­­ban szolgaljak fel. A haziasszony a forro feketet a legkedvesebb cseszejeben kinalja korbe. Mi utan elkeverte a cukrot es a tejszint, radobben, hogy egy nedves kis­­kanalat tart a kezeben. Ker egy kistanyert vagy csdszealjat. 10. Nagy szelet steak a vacsora - ezt termeszetesen fel kell szele­­telni. Az amerikaiak - bal keziik­­ben a villa, jobb keziikben a kes - feldaraboljak az egesz szele­­tet, leteszik a kest, a villat atte­­szik a jobb kezukbe es felszur­­kaljak a falatkakat. Az europaiak az ugynevezett kontinentalis sti­­lust reszesitik eldnyben: vagyis az etkezes alatt a jobb keziikben tartjak a kest, a balban a villat es modszeresen apritjak falatkakra a husszeleteket. Barmennyire meglepo - mindket meg­oldas elfogadhato! Egy kis etkezestortenet Iddszamftasunk elott mintegy 25 ezer evvel a homo sapiens hasz­­nalni kezdi a parazsat, illetve a tuzben atforrosodott koveket, hogy fott etelt ke­­szftsen maganak. Az i. e. 10 ezer ewel a Kozel-Keleten haziallatta szelfdftettek a kecsket. 7700 korul a birkat is meghonosftjak, es a tejet isszak. 7000 tdjan Kurdisztanban mar buzat, arpat, kolest termesztettek, Thesszaliaban lencset - a gordgok mar kutyat tartanak es sertest. 6500-6300 kozott a kesobbi Jugoszla­­via teruleten meghonosftjak a szarvas­­marha elodet, a bolenyt. 6000-ben a mai Svajc teruleten kenye­­ret sutnek (szettort magvakbol), almat es zoldseget aszalnak, es bar primitfv mod­­szerekkel, de halasznak. Fejlodesnek in­­dul a fazekassag - s nyomaban a fozes. 5000 korul a Tigris es az Eufratesz menten marhat tenyesztenek, on­­tdzocsatornakat epftenek ugyanott es Egyiptomban; Eurdpaban megjelenik a kukorica. 4000: az Indus volgydben buzat, arpat termeln^k, gyujtik a mangot, a banant, s a citromot, bort keszitenek - szdldbol, gyumdlcsbol es viragbol. 3000: a sumerok mar elvezettel fo­­gyasztjak a kapribogyot, a fuget, a (vad) uborkat, a szolot, a mezet; a hust fusze­­rezik. Kenyeruk gabonabol keszult laska. Ugyanabban az idoben az Andokban mar megterem a burgonya. 2600: az egyiptomiak halat es hust szarftanak. 2475: kontinensiink nyugati reszen ku­­koricat termesztenek, Kretan olajfakat ul­­tetnek. 2300: Kfnaban kutyat, sertest, birkat, kecsket es szarvasmarhat tartanak. 2200: a kfnaiak gabonat orolnek. 2000: a Kozel-Keleten a husaert es a tejeert tartjak a szarvasmarhat. Az egyip­tomiak lemondanak rola, hogy az antilo­­pot es a gazellat haziallatta szelfdftsek. 1800: a Kozel-Keleten egyes ndpeso­­portok tiltjak a serteshus fogyasztasat. Talan azert, mert maguk birkahust esz­­nek, az ellensegeik pedig serteshust. 1700: Kelet-Europaban rozsot termel­­nek. 1680: az egyiptomiak „feltaldljdk” a ke­­lesztett tesztabol keszult kenyeret. 1500: Kfnaban meghonosodik a bivaly. 1400: ugyanott baromfit tenyesztenek. 1275: a „manna” (valoszfnu valamilyen gombafajta) megmenti a zsidokat az eh­­halaltdl. 950: Salamon kiraly udvaraban (aki­­nek 700 felesege es 300 agyasa volt) naponta 10 marhat megesznek, azonkf­­vul oz, gazella es egyeb vad husat. 850: Fan-Li kfnai boles ertekezest fr a haltenyesztesrol. 621: a Mozes-torvenyek engedelyezik nehany allat husanak fogyasztasat, de megtiltja nemesak a sertes-, hanem a te­­vehus fogyasztasat. Tisztatalannak mondjak ki az uszony es pikkely nelkuli halakat es egyes madarakat. Ettol kezd­­ve tilos a tejet es a hust ugyanabban az edenyben fozni. (row)

Next

/
Oldalképek
Tartalom