Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-31 / 5. szám
A szekelyektol kiilonvalt nepcsoportokat osszefoglaloan csangoknak nevezziik. A sz6 eredetet nem ismerjuk pontosan: talan egy ma mar ismeretlen „elvandorol”, „elszakad” ige szarmazeka. Valamennyi csangd csoport koziil a leginkabb a gyimesi csangok szolgaltak ra erre a nevre, hiszen elodeik tulnyomoreszt Csikszekbol, kisebb rdszben Moldvabol, az ottani magyar falvakbol koltbztek Gyimesbe. Gyimes a Keleti- Karpatokban a mar Moldvaba igyekvo Tatros folyo volgy6t es a belole kiagazo kisebb volgyeket - helyi neviikbn a patakokat - jelenti. Csango nepzeneszek ( Endrodi Peter felvetelei) Kosa Laszlo legelon 6s a mell6 epult tanydkon tartdzkodik. A tanyakat es a volgybeli lakohazakat sok sz6z, kilomdtereken at kigyozo hegyi osv6ny koti ossze. Ezeken igen elenk a forgalom, mert a ket telepiildsegyseg szorosan egymashoz tartozik. A kemdny telek es a nagy ho kiildnosen neh6zz6 teszik az ott lakok 61etet. Meg manapsdg sem ritka arrafe- 16 a farkas meg a medve; e vadak gyakran veszelyeztetik az allatallomdnyt. Mint minden elzartabban elo ndpcsoport, a gyimesi csangok is szamos re'gies vonast oriztek meg nepi mfiveltsegiikben, megpedig olyanokat, amelyeket a szomszddos szekelyek 6vtizedekkel ezeldtt vagy akar egy 6vsz6zada elfelejtettek. Folklorjuk igen gazdag: szines hiedelemvil6guk, dalaik, nepzenejiik - kiildnosen a tanczene keserveseik, siratdik nevezetesek; a magyar nepkolteszet legszebb darabjai kozott tartjuk sz6mon oket! Hagyomdnyos 61- tozetiik a legutdbbi idokig helyben talalhato nyersanyagokbdl (borbdl, gyapjubdl, vdszonbol) kesziilt, 6s a XVIII. sz6zad elotti erdelyi viselet alakj6t drzi. Az 61etmod es a muveltseg saj6- tossdgai egyiitt teszik jellegzetes magyar n6prajzi csoporttd a gyimesi cs6ngdkat... A Tatros volgyeben mar a koz6pkor ota dsszekotd ut vezetett Erdely 6s Moldva kozott. Ez azonban nem tartozott a forgalmas kereskedelmi atjarok kdz6, mert javareszt suru erdo boritotta a tajat. A teriilet ot szomszedos felcsiki kozs6g tulajdona volt, es csak a XVIII. szazadban kezdett lassan benepesiilni a szdmbeli gyarapodasuk miatt uj telephelyet, 611ataiknak tagas legeloket kereso sze'kelyekkel. Harom kozseg alakult ki: Gyimesfelsolok (Lunca de Sus), Gyimeskdzeplok (Lunca de Jos), es Gyimesbiikk (Ghimes-Faget). Ezek a telepulesek kiilso kepiikkel azonban maig nem em- 16keztetnek a jellegzetes koz6p-eurdpai falvakra. A sorosan beepitett utcak helyett lazan szetszdrddott lakohazakat 6s gazdasdgi 6piileteket latni ott. A Tatros menten, a volgyek feneken a legstirubb a telepiiles, tavolabb, a patakokban ritkabb. A foldrajzi helyzet eredendoen meghatarozta a gyimesi csangdk 61etm6dj6t. A magyar n6pcsoportok kozott egyediil 6116 modon havasi - mas sz6- val alpi - gazdalkodast folytatnak. Fofoglalkozasuk az allattenyesztes es a fakitermeles. Termdfbldjiik keves, mert a volgy szuk, es az eghajlati adottsagok amugy sem engednek meg a nagyobb aranyu ndv6nytermesztest. A csalad allando lakohelye, a folyo vagy a patakok menti haz kortil a kertben burgonyat es zoldsegfeleket termelnek, takarmanyfeleket vetnek. A nagy kiterjedesu legelok es kaszalok a hegyekben, a havasokban vannak. Akar a volgyben, ott is hosszan elnyu- 16, palankszeru keritesek v6dik a telkeket es a birtokokat, sajatos latvanyt kblcsbnbzve a fenyoerdokkel tarkitott szep tajnak. Az allatallomany a havasi Halottas menet
