Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-31 / 5. szám
kintdssel es csalafintasaggal - bizonyara felven a nep haragjatol - a legalkalmasabb pillanatban, akkor, amikor a falu apraja-nagyja, nyarido leven, a foldeken dolgozott. A hajdani esemenyrol a doboruszkaiak elodeiktol tudnak, akik megoriztek es maguk is tovabbadjak az utokornak a legendava valt emleket. A helyiek miutan tudomast szereztek a furfangos kijatszasrol, nem hagyta bekeben oket a dolog. Hiaba kertek idokozben tobbszor is a fedlap visszaszarmaztatasat - legutobb 1913-ban, akkor viszont az elso vilaghaboru hiusitotta meg terviiket - vegervenyesen megis Egerben maradt az ereklye. Ennyi a mult dibhejban. Amiert viszont frasom megszuletett, az mar a jelen. A lakossag, amely emelt fovel adozik a templomban nyugvo nagynevu elod emldkenek, lelke melyen remenykedett, valamikor talan sikeriil valamilyen megoldast talalni. A rendszervdltas utan. Varga sfremlek hianyzo darabjanak visszaszerzeshert. Egerbe utaztam, kerestem a kapcsolatokat a muzeummal, es mas illetekesekkel. Mig elkeszult a feddlap hasonmasa, tudniillik ebben allapodtunk meg ugyanis, kozel ot evig tartott, de vegiil is elertuk celunkat- mondja Varga Laszlo.- Az onkormanyzat is tamogatta a kezdemenyezest, segftett a rendezveny megszervezeseben - egeszfti ki Fulajtar Janos polgarmester. A hatmdzsas, granitbol kesziilt monstrumot Bathy Geza, a Magyar Nemzeti Muzeum nyugalmazott forestauratora keszitette. Idehaza a templomban valo elhelyezeshez a nagymihalyi Muemlekvedelmi Hivatal adta beleegyezeset. A tekintelyes alkotas felavatasan, hasonloan tekitelyes szemelyisegek rottak le kegyeletuket: dr. Seregely Istvan egri ersek, a Magyar Puspoki Kar elnbke, az Europai Puspoki Kar alelndke, dr. Alojz Tkac kassai ersek, dr. Ringelhann Gy orgy Eger polgdrmestere, dr. Bodd Sandor a muzeumi foosztdly igazgatoja, dr. vozlobeszdde utan az esemeny iinnepi szentmisevel folytatodott, melyet Alojz Tkac kassai es Seregdly Istvan egri ersek, magyar es szlovak nyelven, celebralt. Ezt a templom keleti falan elhelyezett Dobo-dombormu leleplezese kdvette, amit az egri es doboruszkai polgarmester avatott fel. Az egri polgarmester fgy nyilatkozott:- drommel fogadtam Doboruszka meghfvasat, a lehetoseget, hogy torleszthettuk tobb mint szazhatvan eves adossagunkat a kozseggel szemben, azzal, hogy visszahoztuk Dobo Istvan sfrjanak szarkofagjat.- A harcot az igazsagert, a josagert soha sem szabad feladni, ezt mutatja Dobo Istvan peldaja. A mai naptdl meg inkabb jelen van Dobo szelleme, s a hfveket is megujulasra keszteti - mondta a helyi plebanos. A hogyan tovdbbra Varga Laszlb es Fulajtar Janos egybehangzo valaszt adott:- A Dobo-hagyomanyokat a Dobo Istvan Kulturalis Nap ok megrende„VISSZATERT” DOBORUSZKARA Ldszld rndrnok, a helyi Csemadok szervezet elnbke vallalta a kilincse- I6st:- Mdr kordbban foglalkoztunk a kdrddssel, mit lehetne tenni a Dobd- Petercsak Tivadar az egri Varmuzeum igazgatoja, dr. Zadansky Ju raj a toketerebesi Honismereti Muzeum igazgatoja. Dankb Istvdn helyi pldbdnos udzesevel kfvanjuk folytatni. A nevadd elod szelleme, remdljuk az utdkorban is nyomot hagy. D. Varga Laszld Az egri ersek megszenteli a Dobo-reliefet (A szerzo es Antalik Gyula felvetelei) A kassai ersek
