Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-31 / 5. szám

kintdssel es csalafintasaggal - bi­­zonyara felven a nep haragjatol - a legalkalmasabb pillanatban, akkor, amikor a falu apraja-nagyja, nyarido leven, a foldeken dolgozott. A hajdani esemenyrol a doborusz­­kaiak elodeiktol tudnak, akik megoriztek es maguk is tovabbadjak az utokornak a legendava valt emle­­ket. A helyiek miutan tudomast szerez­­tek a furfangos kijatszasrol, nem hagyta bekeben oket a dolog. Hiaba kertek idokozben tobbszor is a fed­­lap visszaszarmaztatasat - legutobb 1913-ban, akkor viszont az elso vi­­laghaboru hiusitotta meg terviiket - vegervenyesen megis Egerben ma­­radt az ereklye. Ennyi a mult dibhejban. Amiert viszont frasom megszule­­tett, az mar a jelen. A lakossag, amely emelt fovel ado­­zik a templomban nyugvo nagynevu elod emldkenek, lelke melyen re­­menykedett, valamikor talan sikeriil valamilyen megoldast talalni. A rendszervdltas utan. Varga sfremlek hianyzo darabjanak vissza­­szerzeshert. Egerbe utaztam, keres­­tem a kapcsolatokat a muzeummal, es mas illetekesekkel. Mig elkeszult a feddlap hasonmasa, tudniillik eb­­ben allapodtunk meg ugyanis, kozel ot evig tartott, de vegiil is elertuk ce­­lunkat- mondja Varga Laszlo.- Az onkormanyzat is tamogatta a kezdemenyezest, segftett a rendez­­veny megszervezeseben - egeszfti ki Fulajtar Janos polgarmester. A hatmdzsas, granitbol kesziilt monstrumot Bathy Geza, a Magyar Nemzeti Muzeum nyugalmazott forestauratora keszitette. Idehaza a templomban valo elhe­­lyezeshez a nagymihalyi Muemlek­­vedelmi Hivatal adta beleegyezeset. A tekintelyes alkotas felavatasan, hasonloan tekitelyes szemelyisegek rottak le kegyeletuket: dr. Seregely Istvan egri ersek, a Magyar Puspoki Kar elnbke, az Europai Puspoki Kar alelndke, dr. Alojz Tkac kassai er­sek, dr. Ringelhann Gy orgy Eger polgdrmestere, dr. Bodd Sandor a muzeumi foosztdly igazgatoja, dr. vozlobeszdde utan az esemeny iin­­nepi szentmisevel folytatodott, me­­lyet Alojz Tkac kassai es Seregdly Istvan egri ersek, magyar es szlovak nyelven, celebralt. Ezt a templom keleti falan elhelye­­zett Dobo-dombormu leleplezese kd­­vette, amit az egri es doboruszkai polgarmester avatott fel. Az egri polgarmester fgy nyilatko­­zott:- drommel fogadtam Doboruszka meghfvasat, a lehetoseget, hogy tor­­leszthettuk tobb mint szazhatvan eves adossagunkat a kozseggel szemben, azzal, hogy visszahoztuk Dobo Istvan sfrjanak szarkofagjat.- A harcot az igazsagert, a josa­­gert soha sem szabad feladni, ezt mutatja Dobo Istvan peldaja. A mai naptdl meg inkabb jelen van Dobo szelleme, s a hfveket is megujulasra keszteti - mondta a helyi plebanos. A hogyan tovdbbra Varga Laszlb es Fulajtar Janos egybehangzo va­­laszt adott:- A Dobo-hagyomanyokat a Dobo Istvan Kulturalis Nap ok megrende­„VISSZATERT” DOBORUSZKARA Ldszld rndrnok, a helyi Csemadok szervezet elnbke vallalta a kilincse- I6st:- Mdr kordbban foglalkoztunk a kdrddssel, mit lehetne tenni a Dobd- Petercsak Tivadar az egri Varmuze­­um igazgatoja, dr. Zadansky Ju raj a toketerebesi Honismereti Muzeum igazgatoja. Dankb Istvdn helyi pldbdnos ud­­zesevel kfvanjuk folytatni. A nevadd elod szelleme, remdljuk az utdkor­­ban is nyomot hagy. D. Varga Laszld Az egri ersek megszenteli a Dobo-reliefet (A szerzo es Antalik Gyula felvetelei) A kassai ersek

Next

/
Oldalképek
Tartalom