Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-31 / 5. szám

Halaszlefdzes kozben (2.-3. Ulrich Judit felvetelei)

es azt helyre is kell hozniuk. Visszaszivtam az ajkamra toluld karomkodasfuzert es higgadtan elmagyardztam neki, hogy en Oroszorszagban egy percig sem harcoltam, a hazamban, Szlovakiaban estem hadifogsagba. Vegye fel a telefont, hfvja a kozponti muhelyt, ott majd megmondjak neki, hogy 660 szazalekos a teljesitm6nyem, tehdt 6 magyar helyett dolgozom. Nem hivta fol a muhelyt, elhitte, amit mondtam. Vdrja valaki otthon? - kerdezte viccelodve. Igen, valaszoltam, az dt testvdrem es a szuleim. Haraso, mondta erre, es masnap engem is bevagoniroztak. Eloszor Maramarosszigetre vittek, aztdn Kassara, de ott csak a kassaiak szallhattak ki, minket tovabb vittek Brunnbe, majd Olmutzbe, ahol nemet internaltakhoz csaptak bennunket. Eleve pocs6k es keves dlelmet kaptak, azt kellett velunk megosztaniuk. Fellazadtunk, mert ugy tunt, hiaba eltiik tul a hadifogsagot, a hazank teruleten fogunk ehen halni. Erre elvittek egy masik lagerbe, ahol ugyan jobb volt a koszt, de annyi volt a tetu, mint a nyu. Ez viszont meg mindig jobb volt, mint az ehhalal. V6gul meg jatszottunk is a tetvekkel. Rajottunk ugyanis, hogy a tetu „hall”. Ratettunk egyet egy uveglapra, pont a kozepere, aztan valamelyikunk megszolalt. A tetu azonnal elindult abba az iranyba. Amikor el6rt az iiveglap szeleig, valaki mas szolalt meg. A tetu hdtra arcot csinalt es elindult a hang irdnyaba. Ezt jatszottuk 6rak hosszat. Amikor a tetu mar olyan fdradt volt, hogy a csiga kapkodo idegbetegnek tunt hozzd kdpest, bedobtuk a tuzbe.

Olmutzbol aztan Malackdra vittek es hazaengedtek. Megyeren bealltam a majdani aposomek mtfhelydbe dolgozni. Dolgozgattam a muhelyben 6s kozben ossze is boronalodtunk a parommal. 1946. aprilis 28-dn megeskudtunk. Roviddel ezutdn megjelent a muhelyben egy gyermekkori zsido bardtom, megkdrdezte, nem tudndk-e borondkat gyartani neki. Dehogynem, valaszoltam, mdghozzd nagyon jdkat. Akkor vigyel anyagot tolem es csinald, mondta 6. Vittem is es csinaltam egy boronat. Be se vittuk az uzletbe, mdr el is kelt. Egy morva ember az iizlet elott, egyenesen a tragacsrdl megvette tolunk. Meg festekes is lett tole. A lenyeg viszont az, hogy a bardtom erre azt mondta, vigyek annyi vasat, amennyit fel tudok dolgozni es fogadjak segedeket is. Gdpesitsek, annyi penzt ad, amennyit akarok. Felfogadtam k6t segddet, gepesftettem, szerdatol szerdaig meg is csindltam 10-12 garnitura borondt. Dolgoztam a gepallomasnak is, nyaranta csepeltem, igy hat nem volt rossz sorom, bar sokat kellett dolgoznom.

1948 punkosd vasarnapjan aztdn kitelepitettek Magyarorszagra. Mdr 1947-ben is megprobdltak deportdlni Csehorszagba, de akkor megusztuk a dolgot. Emlekszem, elotte va- I6 este a nagybatyameknal disznotoroztunk, ott volt minden helybeli totumfaktum, kdztuk a katonai parancsnok is. Sz6 esett a deportdldsrol is es ok egy emberkent igdrtek, hogy mi nyugodtan alhatunk, nem fognak deportalni. Mdsnap reggel nyugodtan dolgozgatok a mGhelyben, egyszer csak jon sirva az anydsom, hogy ott dll egy teherauto a haz elott, gyorsan pakolnunk kell, mert visznek Csehorszagba. Kirohantam a muhelybol. A teherauto mellett ott dllt egy katona. Mondtam neki, hogy mig vissza nem jdvok, ne merjen hozzdnyulni semmihez. Felpattantam a biciklire es irany a kozseghaza. Rengetegen tolongtak odabent, de 6n annyira duhos voltarn, hogy elkialtottam magam: Kihez tartozik Szeghy Kdroly? Az egyik tisztviseld azonnal vdlaszolt, hogy ohozzd. Odamentem es megmondtam neki, hogy a felesdgem bdrmelyik percben megszulhet. Ki felel majd azdrt, ha baj lesz? Ekkor mdr ordi'tottam es majdnem raboritottam az asztalt, de kdt csendor lefogott. Csondesen folytattam: micsoda disznosag ez? Viselds not hideg teherautdban szdllftani sok szaz kilomdteren keresztul. Ldttunk egy fiatalasszonyt, aki egy teherauto platojan, havazasban szulte meg a gyermekdt. Iszonyu latvdny volt. Az a bizonyos tisztviselo vdgul is azt mondta, hogy adjam oda neki a deportaldsrdl rendelkezo okiratot es kuldjem hozza a hazunk elott dl!6 katonat. Kifeld menet az ajtdban osszefutottam azokkal az urakkal, akikkel elozo este mulattam. Meglehet, azert jottek, hogy elintezzdk, amit igdrtek, de en belejuk fojtottam a szot, mondvdn, hogy mar mindent elinteztem. Ekkor hatdroztam el, hogy ha Magyarorszagra akarndnak kitelepfteni, egy szoval sem fogok tiltakozni.

Magyarorszagra mindent magunkkal hozhattunk, amit akartunk, 12 vagonnyi cuccunk volt, de akadt, aki 72 vagonnyival jott dt. A mi vagonjaink a muhely berendezesevel voltak tele, meg hdt dthoztunk egy cseplogepet is.

Magocsra keriiltunk. Egy kitelepftett svab csalad hdzdt kaptuk meg, kovacsmuhellyel egyutt. A muhely viszont kicsi volt ahhoz, amit en akartam csindlni, a falubeliek meg ugy neztek rank, mintha miattunk telepftettdk volna ki a svab szomszedaikat-rokonaikat. fgy hdt felultiink a vonatra, 6s elmentiink Zala-