Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-24 / 4. szám

A mozivdsznon megjeleno szimbolum, a csabitb, a v6gzet asszonya a valbsdgban a szer6nys6g, kedvesseg 6s lelkiismeretess6g peldakepe volt. Becsiiletes 6s oszinte ember 16ven sosem tagadta le korat, m6g otven6vesen sem.

Hatvan film, harmincnyolc evi filmkarriere ellenere ot felresikeriilt hazassaga arrbl gyozte meg, hogy „k6ptelen a boldogsagra”. Egyetlen embernek, Orson Wellesnek volt az asszonya, tobbszori ferjhez menetele ellen6re is.

Tizenn6gy eves kordban, 1933- ban debiitalt 6desapjdval egy tancszammal. Egy hollywoodi lok&l szinpadan fedezte fel egy producer. Tancoini

tokeletesen tudott (de nem eleg szep, mondtak rbla), meg kellett tanulnia beallitani a hangjat. Ezek a gyakorlatok sokszor fulladtak sirdsba, csalbdottsdgot, lehangoltsagot eredm6nyeztek.

Egy sztar sziiletese

Tizennyolc 6ves koraban megszbkott a 41 6ves Eddie Judsonnal. Az ifju ferjnek egy szenved61ye volt: Rita karrierje. Ritanak ugy kellett __

viselkednie, ahogy azt Eddie eloirta. Tul kdv6mek taldlta - Rita siirgdsen lefogyott. Tul magasnak ft61te meg a hangjat - Rita azon f^radozott, hogy m61yitse. A f6rjnek Rita haja sem tetszett. A feles6g csendesen turte, hogy fodrasznoje 6s f6rje kitalaljdk uj frizurajat. „Mi lenne, ha a hajat a tarkdra huznank, ugyanakkor kihangsulyoznank a homlokot?” Kerestek egy elektrolizissel foglalkozb laboratdriumot. Az elektrolizis abbdl dllt, hogy aramot vezettek a hajba, amely sz6troncsolta a gyokereket. Hosszu 6s fajdalmas procedura volt, Rita sokat szenvedett, de tfirte, mert f6rje fgy akarta. Ezutan a barna hajdt vorbsre festett6k. Judson iddkozben bemutatta Ritat a hollywoodi fontos embereknek. Az elsd sikerek elott Rita egy tucat B- kategoriaju filmben jdtszott, eleget t6ve a szerzod6snek, amely a Columbidhoz kbtotte. Ahhoz, hogy idore be6rjen a studioba, reggel btkor kellett kelnie. A k6sd d61utdnokat a torndnak, leck6knek, kezel6seknek szentelte, 6jj elente pedig vegig kellett jdrnia Eddie-vel a divatos ejszakai lokalokat.

Az egyetlen

Alig szabadult meg Judson igdjdtbl, taldlkozott Orson Wellesszel, aki 31 6ves kordban a Kane polgartars cimfi filmj6vel mar bizonyitotta tehets6g6t. Hdzassdgukbbl sziiletett Rebecca, a sztar elsd kisldnya.

Orson fenyk6p utan szeretett bele Ritdba. „Meglattam ezt a csodas kdpet - mes61te kesobb ds elhataroztam, ahogy visszatdrek Ddl-Amerikabol, vele fogok foglalkozni. ” A fotd szinte tapinthatd 6rz6kis6ge lenytfgbzte Orsont. Meg nem taldlkozott Ritdval, amikor kbzolte munkatdrsaival, hogy feles6giil akarja venni. Rita ezt a szallongd hirekbol tudta meg, 6s egyaltalan nem bruit neki. Tisztdban volt vele, hogy mennyire mfiveletlen, szenvedett ettdl, 6s f61t, nehogy a „zseni” csak gtinyt flzzbn beldle. Ha talalkoznanak, mit tudna egy ilyen brilidns intellektusnak mondani 6, aki remegett, ha idegennel kellett besz61getnie.

Orson est61yt rendezett, 6s meghivta Ritdt. Val6ban olyan sz6p volt 6s ragyogb, ahogy elk6pzelte. De Rita nem