Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-24 / 4. szám

ven utan a papasag kiadott egy ren­­deletet (ezerharomszazig volt er­­venyben), hogy frni-olvasni csak pap­­nak lehet. Mindenki, aki frni-olvasni mert, halallal bunhodott. Amikor a magyarok a Kaspi- es a Foldkozi­­tenger kornyekerol elindultak a Du­­nan fol, az utolso pasztor is tudott fr­ni-olvasni! Micsoda ellenseg volt ez! Amikor a romaiak es a bizanciak be­­jottek a Karpat-medencebe, megle­­petve tapasztaltak, hogy hatalmas teruleteken mindenki egy nyelvet be­­szel. Kesobb ezt a nyelvet sumernak hfvtak. A mai sumer-kutatok Ameri­­kaban mind magyarul tanulnak, hogy meg tudjak fejteni a sumer vilag em­­lekeit. Ez nem azt jelenti, hogy azt a nyelvet beszeltek, amit mi - most. Csupan azt jelenti, hogy mi vagyunk az utolso csdppje. A sumer vizsgalo­­dasban ket iranyzat van es mind a ketto igaz. A gond ott van, ha valaki rajon valamire, a masik ember rogton azon ugykddik, hogy bebizonyftsa: nines igaza. Az lenne a cel, hogy mindketten mondjak el, mit latnak, es rakjuk ossze: mert csak a reszekbol jovunk ra az egy igazsagra, es annal inkabb kozeledunk egymas fele. • Es kozeledunk egymas fele?- Kozeledunk. Ezt azert merem mondani, mert kilencvennegyben kint voltam Indiaban a vilagvallasok hete­­dik talalkozojan. Ketszazezer ember volt ott, a vilag legnagyobb vallasai­­nak vezetoi gyultek ott ossze, a dalai lamatol a Vatikan kuldotteig. A vallasi vezetok leszogeztek, hogy egy Isten van, csak mindenki maskepp nevezi. A politikat, partokat, hatarokat, min­­dig gazdasagi erdekek mozgatjak, a gazdasagot pedig a technika. Most mar ott tartunk, hogy az emberek azt mondjak: eleg, valami mast akarunk. Valami mast is. • Mi az a mas?- A lelek. A lelkuket akarjak. Sze­retnek megtudni, kik ok valojaban. Nem azt a valakit akarjak latni, akit a teveben, radidban bemutatnak, akik azt mondjak: ti vagytok azok, akiket a koriilmenyek meghataroznak. Az emberek szeretnek maguk meghata­­rozni a korulmenyeket. Ezt viszont csak egyfelekeppen lehet: ha mind­­nyajan belatjuk, hogy testverek va­gyunk, egy torol fakadunk. Ezt nem is olyan nehez belatni. Ahhoz, hogy szulessen egy gyerek, kell egy anyu­­ka, egy apuka. Ahhoz, hogy szules­sen egy masik gyerek, szinten kell egy anyuka, egy apuka, hogy a ket gyereknek gyereke szulessen, es an­­nak megint legyen parja, ismet kell negy anyuka, negy apuka. Ha visszamegyunk nyolc-kilencfziglen, matematikailag bebizonyfthato, hogy az egesz vilagon mindenkivel roko­­nok vagyunk. • Mielott beszelgetni kezdtunk volna, tett egy kijelentest, hogy negy ev mulva megszunnek a hat­­arok. Mire alapozza ezt?- A hatarokra semmi szukseg nin­­csen. Attol az ember ahhoz az or­­szaghoz tartozhat, ahol el, annak az allampolgara lesz, annak fog adozni. A hatarok teljesen meg fognak szunni, ezt nagy latnokok mondjak. Clevelandben el egy latnok, negy­­otezer embernek tart eloadasokat. Nemreg hoztak a hfrt, hogy arrol be­­szelt: van egy orszag a vilagon, ame­­lyet a kiralya felajanlott Szuz Maria­­nak. Ezert van Magyarorszagnak a kettos keresztje - tobbek kozott. • Szlovakiat is felajanlottak Szuz Marianak es a szlovak cfmer­­ben is kettos kereszt van.- En ennek nagyon oriilok, ez jeloli a hovatartozast. A dupla kereszt a taltos kereszt. • Tehat a szlovakok ugyanugy taltosok?- Igy van. Egy torol fakadunk. A finnugorsagot a Bach-kormany ide­jen talaltak ki nekiink. Szechenyi eb­­be oriilt bele. Annak idejen minden nemzet letrehozott egy tudomanyos intezetet, melynek az volt a celja, hogy a nep eredetet kutassa. Ma­­gyarorszagon az akkori kormany ezt nem hozta letre, Szdchenyi a maga penzebol teremtette meg. A regi gesztak feljegyzdsei alapjan tudtuk, honnan jottunk, kik vagyunk. Annak a nemzetnek, amely nem ismeri a multjdt, nines jovoje. A Bach-kor­many idejen a tudomanyos akademi­­anak minden egyes tagjat eltettek lab alol, osztrdk torteneszeket ultettek a helyukbe es kitaldltak nekiink a finn­­ugor eredetet. • Ez mennyire bizonyftott teny?- En semmit sem bizonygatok, en ezt csak elmondom. De ez nem je­lenti azt, hogy a magyar kivaltsagos nep. Csak sokkal nagyobb feleldsse­­get kapott, mint masok. Nagyobb ala­­zattal es szolgalattal kellene lennunk, mert nagy tulkapasok tortentek. Nem szeretnek benniinket a szomszeda­­ink, s ennek oka van: a pokhendiseg, a nagykepuseg. Nekiink a tudasunk­­kal, a massagunkkal kellene segfte­­niink a szomszedos nepeket, gyogyf­­tani, tanftani, mindent atadni, ami benniink van. • A clevelandi latnok mast nem iizent? Hogy mi var a vilagra?- Nagyon sok frasbol tudjuk, hogy a ketezret soha nem fogjuk frni. Ujra kezdodik az idoszamftas. A Halak csillagkepe, a gyilkos csillagkep su­­garzasa veget ert, a Vfzdnto csillag­kep kiralysaga jott felenk, s ez sokkal szelfdebb, bekesebb, szeretobb vila­­got fog jelenteni. • Elpusztul a vilag?- Nem. A vilag nem pusztulhat el. Az e vilagi modon gondolkodd tuda­­tok fognak elpusztulni. Mert ahogyan ma gondolkodnak az emberek, az nem vezet sehova... • Hogyan kellene gondolkodni?- Egeszeben. Eszrevenni azt, hogy a nappal utan jon az ejszaka. • Aki munka nelkiil van, nyomo­­rog a csaladjaval egyiitt, annak ez sovany vigasz!- Ha ez az ember elmenne Indiaba ket-harom hetre, es meglatna, hogy ott hogyan elnek az emberek, akkor azt mondana: en itthon munkanelkiili­­kent kiraly vagyok. Indiaban egy ga­­tyaja van, harom napban egyszer eszik, megis boldog. A boldogsagot nem az adja meg, hogy milyen java­ink vannak. Mihez kepest vagyunk mi szegenyek? Az az ember, aki munka­­nelkiili, talan idot kapott arra, hogy atertekelje az eletet. Ezt az idot sok mindenre fel lehet hasznalni. Keser­­gesre is, de fantasztikus szellemi nyi­­tasra is. Az ido a legnagyobb ajdn­­dek, amit kaphatunk. • A szerencsetlen munkanelkuli vegye ugy, hogy jot tettek vele?- Valahol igen. Kopasz-Kiedrowska Csilla ■ (A beszelgetes befejezo ^sz6t iovo heti szamunkban kozoljuk.) (Foto: Vari)

Next

/
Oldalképek
Tartalom