Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-24 / 4. szám
A lig egy evszazada meg telepuleseink legtobbjAnek szAIAn ott zakatoltak azok a hagyomanyos malmok, amelyeket a szazadfordulo utan elszaporodd gozmalomok szinte egy csapasra hatterbe szorftottak, pusztulasra iteltek. Noha a sok AvszAzados multat orzo falusi malmok eleinte megprAbAltAk felvenni a versenyt a lAnyegesen nagyobb teljesftmenyu, korszeru uzemekkel, ez a kuzdelmuk eleve kildtastalannak bizonyult, es az 1920-1930-as Avekben a regi molnArok tomegesen hagytak oda malmaikat. Egy reszuk tovabb kbpezve magat a gozmalmokban jutott keresethez, tdbbsegiik azonban attert a gazdalkodasra, a foldtol remAlve megelheteset, es csak kisegitok^nt tartotta meg elavult berendezesu, daralova egyszerusodott malmat. Igy aztan nem csodblkozhatunk, hogy napjainkra alig marad fenn nehany mutatdba a sorsukra hagyott kis malmokbdl. De a gyer szamu ipari muemlekkAnt, muzeumkAnt meglevo egykori malom is meglehetosen keveset Arul el a rAgi malmok 6s molnarok AletArdl. CsupAn a szorvanyosan felbukkano egykori irasokbol ds a nehany evtizede meg szolasra bfrt idos molnarok fakuld emlekezetebol idezhetjuk fel e hajdanvolt, sajatos vilagot. Szarazmalmok, patakmalmok A rAgi malmoknak meglehtosen valtozatos volt a felApftAsuk 6s a szerkezetuk. Mindez alapvetden a meghajto energiatol fuggdtt. Eg6szen mas format mutatott pl. az dllati erovel mukodtetett szarazmalom, mint a vizimalom vagy a szelmalom. TermAszetesen az egyes malomtfpusokon belul is szamos valtozat 6lt, amint azt a fdldrajzi adottsag, a malomepito-hagyomany vagy a malom rendeltet6se megszabta. A mult szazad kozepeig alfoldi telepulAseink arculatanak szinte meghatarozo elemet alkottak az utak menten terpeszkedo szarazmalmok. A jellegzetesen satorszeru fed6l alatt helyezkedett el a malom hatalmas meretu fogaskereke, amihez lovakat vagy dkroket kdtdttek. Az allatok korbe jarva forgattak a nagykereket, amely egy fogaskerAk-AttAtellel hajtotta a malomg6pezetet. Az eros oszlopokra tamaszkodd nyitott, kerek tetozet vedte az iddjArAs viszontagsA- gaitol az 6rt6kes meghajtdkereket. Eg6szen mas format mutattak a gyors sodrasu patakok hajtotta vfzimalmok, amelyek AltalAban kozonseges lakohAzra em- I6keztettek, csupAn az Apiilet v6g6hez csatlakozd nagymeretu vfzikerek utalt az Apulet sajAtos feladatara. A patakmalmok annyiban is eltdrtek a szArazmalmoktAI, hogy jobbara a lakott telepulAsektdl tavolabb helyezkedtek el; ott, ahol a vfz esdse a legkevesebbnek mutatkozott. Gyakran 8-10 malom is kovette egymast egyazon patakszakaszon. A rAgi malmok a gabonabol szedett vA- mert dolgoztak. Ez az drolnivald egytized reszet tette ki. Ezekben altalaban egyetlen molnarmester dolgozott, akinek egy-k6t inas seg6dkezett. Csak nagyobb teljesftmenyu 6s ndpszerubb malmok molnarai tudtak segedet is tartani. A malom a mesterseggel egyutt aparol fiura szAllt, igy sok helyen valdsagos molnarnemzedekek jottek Idtre. Vagyonukat egymas kdzotti hazasodAssal is igyekeztek novelni. Nem ment ritkasAgszAmba, hogy a molnArleg6ny molnar leanyat vette felesegul. Amig azonban az dregek bfrtAk magukat, az ilyen molnarlegenyek okkal enekelhettek, hogy Ketmalomra tartok szamot, Egyibnek sem szedek vamot. De a mesters6get kitanult egy6b szarmazAsu molnArleg6ny is behazasodas rev6n boldogulhatott legkonnyebben. Olykor ket hetig is... Sok munka idejen ejjel-nappal dolgoztak a malmok. Kuldndsen aratAs utAn volt ez az embereknek. Egy-egy malom forgalma, nepszerusdge hajdan sokkal inkAbb a molnAr egyenisegetdl fuggdtt, mintsem attol, hogy milyen a malom felszerelAse. Mivel az drletdknek rendszerint napokat kellett vArakozniuk, szivesen vettdk, ha a molnar bobeszedu, jokedvu ember, 6s trAfAival, 6lceldd6seivel szdrakoztatja dket. Igy az idd is gyorsabban tellett, 6s a molnArnak is nagyobb hire left. Vicces, elelmes molnar De a r6gi molnArok nevezetesek is voltak kedAlyessAgiikrdl, tr6fAlkod6 termdszetukrdl! Kuldndsen akkor voltak elemukben, ha fiatal menyecsk6k, lAnyok is tartozkodtak a malomban. Ilyenkor pAldAul a molnAr kivett egy mar6k lisztet a zsAkbdl, <&? szaporodott meg az drletdk szAma. Az alfoldi malmokba fogattal erkezo gazdak sajAt lovaikat kbtottek a malomkerek eld, hogy a munkAt meggyorsftsAk. Ilyenkor t6rm6szetesen az drlesi dij kisebb volt. A szarazmalomok nehAzkes mukodAsu szerkezetAhez viszonyitva a j6 fekvesu vizimalmok lAnyegesen termelAkenyebbek voltak, ezArt a nagyobb kAszletekkel rendelkezo alfdldiek is szivesebben kerestAk fel a tAvolabbi patakmalmokat. A Gbmor gyors sodrAsd patakjaink kelepeld vfzimalmok nAmelyike mAg 40-50 km tAvolsAgrAI is vonzotta az drletoket. PAldAul a pelsdci malmokat rendszeresen lAtogattAk a tAvoli falvak gazdAi is. Hoztak magukkal libAt, birkAt, a lovaknak takarmAnyt. A malomhAzban volt szabadtuzhely, ahol suthettek, fozhettek. Lovaikat az istAIIAba kdtdttAk. Ha rossz idd volt, dk maguk is ott aludtak, vagy a malomhAzban a felrakott zsAkokon nyugodtak el. Jo iddben az udvaron AII6 szekereiken AjszakAztak. EsemAny, kirAndulAs s odaszdlt az egyikuknek, hogy szagolja meg nem dohos-e, a liszt? Amikor az odahajolt, bekente vele az arcAt, ezen aztAn a tdbbiek jdt nevettek. MAs alkalommal tenyerAbe vett lisztet mutatta az drletoknek, hogy nAzzAk, milyen fehAr. Amikor odanAztek, rAfujt, s mindenkinek tele left liszttel szeme-szAja. A kAmAnysepro sem fordulhatott meg anAlkul a malomban, hogy a molnAr AszrevAtlenul ossze ne lisztezte volna a hatAt, hadd lAssAk, hogy a malomban j Art. A molnAr ravaszsAga is kozismert volt. EzArt szoktAk mondani a Gdmor vidAkAn: Maria, Magdolna, ne menj a malomba! Huncut a molnar, belbk a garatba Az Alelmes molnAr leginkAbb a vAmolassal csapta be az drletdit, a vAmbogrAvel - amint mondtAk, a ficsdrral vagy kdpcsdvel - kimerftettAk az drIAs dijAt. Ilyenkor a vamolast vegzo inastol a molnar nemegyszer megkArdezte: Szarazmalom (Greguss Janos rajza utan) A malom alatt (Janko Janos rajza utan)
