Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-17 / 3. szám
kiemelt” termeszetvddelemrdl es az atomeromu biztonsdgdrdl lesz szo. Mi a biztonsagot kotelezonek tekintjuk, amirol vitatkozni csak jdertelemben erdemes, mert minden biztonsagi intezkedes feluletes kezeldse emberaldozatokat kovetelhet. Ezek tehat nagyon fontos kdrulmdnyek, amelyekrol beszelnunk kell, mert az ellenpropaganda sem alszik, es az atomeromu tornyainak arnydkaban nagy pszichikai nyomas nehezedik az emberekre.- Talan nem az a gond, hogy gyakran valtoznak az dpi'tok? Egyszer azt olvassuk, hogy orosz mintara dpul, maskor, hogy franciara, majd hoi felulkerekednek, majd elhagyjdk a franciak az dpi'tkezdst...- Nem vagyok szakember, de a felsoroltak valoban nem hasznalnak annak a 150 ezer ember kdzerzetdnek, akik az eromu husz kilometeres korzeteben elnek. A janudri tandcskozdson nyilvanva- Idan elhangzanak ezek a kerdesek is. A legujabb fejlemeny az, hogy az Electricite de France es a Szlovak Villanyeromuvek Vallalata 1995. december 12-en szerzodest kotott, s ez tobbek kozt azt tartalmazza, hogy a franciak reszt vesznek az atomeromu ket tombjenek feldpiteseben.*- Beszdlgetesiink sordn mar szo esett az ivovi'zrdl, az egyik legjelentosebb kornyezetvedelmi alapkivansagrol. Lesz vezetdkes ivdvize a Mohi Rdgionak?- frtunk egy levelet 1995 elejen Meciar urnak, a kormdny elndkdnek, amelyben jeleztuk, hogy egyesuletunk ulesezni fog, 6s tajekoztattuk, hogy a pdnziigyminiszter urral szeretnenk talalkozni ebben az ugyben. Ezek ut6n febru6r 17-en megtartottuk a regid kepviseldinek a gyuldsdt, amelynek hatdrozatait megkuldtuk az eppen akkor uldsezo kormanynak, ahol azokat megvitattdk. A visszhang az volt, hogy a penzugyminiszter es a gazdasagi miniszter fogadta a Bohunicei Regio elnokasszonyat es engem. Meghallgattak bennunket, eszmecserdt folytattunk a gondjainkrol, de nem mondhatndm, hogy a megbesze- Idsrol valami nagy-nagy drommel es teli tarisznyaval tavoztunk. Ennek ellendre oktober vdgen a vizvezetekhaldzat munkalatai megkezdodtek, es most mar senki sem kdtelkedik abban, hogy a jdminosdgu csallokozi viz eljut hozzdnk. Sot akik az 1996-os koltsegvetdst ismerik, meggyozddhettek rdla, hogy a kormdny komolyan gondolja a mohi atomerdmu korul felmerult gondok es az dltalunk tamasztott termeszetvedelmi intdzkedesek megoldasat. motesiky Arpad Aki Csallokozt es a Duna mentet jarja, gyakran felfigyel a folyam kavicsszemeire. Feherek, feketek, barndk, sziirkek, kdkek, zoldek, pirosak, kicsik, nagyok, laposak, tojas alakuak, szivarvdkonyak, testesek, csfkosak mint a zsirdf, pottyosek akar a kakukktojas, valdsdgos ekkovek. Nem csoda, hogy romantikus lelkuletu gyermekek, holgyek gyujtik, ugyes kezu ekszereszek ekkovet, iparmuveszeti disztargyat kdszftenek beldle, masok mozaikkepeket alkotnak nyaraloik falara, hazuk homlokzatara, kertjuket diszitik vele, szokokutjaik, vizmedencdjuk oldalat rakjak ki vele, mert vizesen megorzik eredeti szfnuket, pompazatos fenyiiket. x Kevesen tudjak, hogy minden pataknak, folyonak, folyamnak megvan a maga hordaleka, 6s a kavics, a durva szemu folyami hordalek sok mindent elarul az ot szal- Ifto folyo utjdrol, Bszdrmazdsdrdl”, eredetenek helydrol, korulmdnyeirdl. Persze minden folydbeli kavicsanyagnak a keletkezese azzal kezdddik, hogy a rdgente szalban alld kozet felaprozodik. Ezt a gleccserek, a folydviznek a medermelyito tevdkenysege (az erozid), a szel, a kozetrepedesekben megkapaszkodo novenyi gyokdrzet feszito hatasa, a hullamveres stb. rendszerint egyuttesen iddzi eld. Az ily mddon keletkezett szogletes kdzettdrmeleket - mas szoval: dies kavicsot - medreben gorgetve, csusztatva a folyovfz mozgatja a torkolat fele, s ekozben az elek szakadatlanul kopnak, legombolyddnek. Minel tavolabbra szdllitotta a folyo a kavicsokat, annal kevesbe ismerheto fel rajtuk a nagyjaban egyenes elekben talalkozo sik lapokkal hatarolt forma. A Duna kavicsanyaganak zome olyan kristalyos kozeteknek a tormeleke, amelyeket a folyo felso szakaszaba torkold alpesi es szlovakiai melldkfolydk szalh'tottak. Ehhez persze a Dunanak 6s mellekfolyoinak az utjdba kerulo legkulonbdzdbb kozetanyagu es -koru anyagok vegyulnek. Ezert a kavicsok kora nem jellemezheto a kozetanyag keletkezesevel; helyette maganak a kavicstakardnak a kordt aruljak el. A Csalldkozben talalhatd kavicstomegek felso szintjeit a jdgkorszakot kozvetlenul megeldzo pliocenban mar a Duna rakta le, s bennuk az alpi szarmazasu kozetanyagon kivul a Kis-Kdrpatok kovei is ott talalhatok. A kepunkon lathato kovek szinte mindegyike kulon vizsgdlat tdrgya lehetne, kulon titkokat rejteget. (ks)
