Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-11 / 2. szám

Mennybol az angyalok A Bibliat tanulmanyozo tudo­­sok, gondolkodok az utobbi evekben a vilag minden tajarol erkezo egi jeleket viszgaljak. Ejszakai viharok idejen fenyes kek, kekes-vorbs lenyeket fi­­gyelnek meg az egbolton, amit a kozelgo vilagvegekent ertel­­meznek. Az amerikai dr. Sarah Cline konyvet is irt errol a temarol, es figyelmeztet: „Felszolitok minden fe'rfit es minden not es minden gyermeket, hogy be­­kessegben eljenek, Istennel Dr. Sarah Cline egyetertesben. Nem szabad megengedni a Satannak, hogy elteritsen benniinket a remeny­­seg e'gbol erkezo iizenetetol.” A konyv regebben nevetseg txirgya lett volna, de ma a vila­­gon annyi gonoszsag tortenik, foldrengesek, arvizek, hdboruk pusztitanak, hogy kezdik ko­­molyan venni... s az 1989 6ta egyre szaporodo egi jeleket so­­kan lattak. A ketkedok probaltak ma­­gyarazni a jelensdgeket, de minden elmdiet sorra megdolt. Ez a „villam” zavarja a radio­­adast, de nem ugy, mint a kd­­zonseges villam; nem tudni, hogyan keletkezik. A tudos asszony azt mondja, aki ismeri a Bibliat, az sok mindent megert. Mit olvashatunk a Jelenesek konyveben? „ Ekkor het angyalt lattam, az Ur elott alltak, es het harsonat kaptak. Jott egy masik angyal, megallt az oltar elott, arany fustolo volt nala. Sok tdmje'nt kapott, hogy az osszes szent imadsagaval tegye az arany­­oltarra, amely az Isten tronu­­sa alott dll. Az angyal kezebol a tomje'n fiistje a szentek imadsagaval felszallt az Isten ele. Most az angyal fogta a fiistdldt, megtoltotte az oltar parazsaval es leszorta a fold­­re. Erre mennydorges, e'gzen­­ges, villamlas es foldrenge's tamadt. A het angyal pedig, akine'l a het harsona volt, fel­­ke'sziilt, hogy megfujja a har­­sonat. Az elso negy harsonaszo Az elso angyal megfujta a har­­sonat. Erre ve'rrel vegyes jeg­­eso es tuz zaporozott a foldre. A fold harmada elegett, a fak harmada pemyeve lett, es a zoldello fu mind elhamvadt. A masodik angyal is megfuj­ta a harsonat. Erre mint lang­Mintha angyal repiilne... ban ego hatalmas hegy valami a tengerbe zuhant. A tenger egyharmada verre valt, a ten­­gerben elo allatok egyharma­da elpusztult, es a hajok egy­harmada elsiillyedt. A harmadik angyal is meg­fujta a harsonat. Erre az e'gbol Egi jelek lehullott egy nagy csillag, s mint ego faklya, lobogott. A fo­­lyd egyharmadara hullott es a vizforrasokra. A csillagnak Crom volt a neve. A vizek egy­harmada iiromme' valt es sok ember meghalt a viztol, mert megkeseredett. A negyedik angyal is megfuj­ta a harsonat. Erre a nap egy­­harmadat e'rte a csapas: har­­madresziik elsotetedett, a nap­­pal es az ejszaka vilagossaga a harmadaval csokkent. A sas megjelenese Folytatodott a latomas. Az eg magasaban egy sas repult. Hallottam, amint hangosan ki­­altozott: Jaj, jaj, jaj a fold la­­koinak a tobbi harsona miatt, amit az angyalok most ke'sziil­­nek megfujni. (...) A hatodik harsonaszo (...) A tobbi ember, aki nem halt meg a csapasok alatt, me'gsem tartott bunbanatot gonosz tet­­tei folott, hanem tovabb is imadta a gonosz lelkeket es az aranybol, ezustbol, bronzbol, kobol es fabol ke'szult balva­­nyokat, amelyek nem latnak, nem hallanak es nem jamak, nem szakitottak sem a gyilkos­­saggal, sem a varazslattal, sem erkolcstelense'geikkel, sem a lopasokkal. ” (Biblia, Szent Istvan Tarsulat, az Apostoli Szentszdk Konyvkiadoja, Budapest, 1976,1412-13. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom