Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-11 / 2. szám
Farsang A vizkereszttol hamvazoszerdaig tarto idoszakot nevezik farsangnak. Ez a 30-50 napos idoszak a hamvazoszerda naptari naphoz nem kotott volta miatt valtozo hosszusagu. A hamvazoszerda a negyven napos husvetig tarto bojt kezdetet jelzi. Rotterdami Erasmus a Balgasag dicsereteben frja: „Mi mas hat az emberi elet, mint nagy szindarab! Itt mindenki a maga dlarcatol eltero alarcot borit magara, e's ugy jatssza valasztott szerepet, mig csak a nagy szmigazgato le nem parancsolja a deszkdkrol. De aztan ugyanazt a szine'szt kill onbozo szerepekben kiildi a szinre. Igy aztdn aki elobb meg bibormezes kiraly volt, most rongyos cseledet jatszik. ” Az egyhaz a IV. szazadban rendelte el azt, hogy hivei a bikat old Mithrasz isten kultuszanak elhalvanyilasara Jezus sziiletese napjat a teli napfordulo idejen iiljek meg. Igy azutan a teli napfordulot kbveto ket honap Europa leggazdagabb ciklusa lett, melyben vegig keverednek a hiedelmek, babonak a kereszteny linnepekkel. A maszk arab elnevezes, evszazadok ota hasznaljak a valodi, termeszetes arc elvaltoztatasat szolgalo festek, szakall, paroka barmelyikenek csoportosito megnevezesere. A maszkot a primitiv nepek alarckent hasznaltak szertartasaikban, vallasi tancaikban. Mas del-afrikai nepek pedig a sajat arcukkal nem voltak megelegedve, es szuletesiiktol fogva alarcot es maszkokat keszitettek, hogy eltitkoljak valos abrazatukat. A IX-X. szazadban a Karpat-medenceben mar osszekeveredtek a pogany magyar nepszokasok a szomszedos nepek farsangi iinnepeivel, s a mohacsi veszig kiszelesedve, egymast erositve hatottak egymasra. 1541-tol Budan a tdrok az ur, igy nem volt ok a mulatozasra. A 150 eves tdrok uralom a vidam farsangi szokasrendet szetzilalta, es a mai farsangi szokasok eredetdt csak a XVIII. szazadtol talaljuk meg. A farsangi iinnepek divatja a kozepkorban szelesedett ki. Az orszag XIV-XV. szazadi gazdagsaga lehetove tette, hogy minden honapban legalabb harom-negy kiilonleges unnep adjon alkalmat mulatozasra. Farsang idejen koriilbelul minden harmadik nap unnepnap volt. Szinte nem volt olyan nap, hogy a legkisebb faluban is ne unnepeltek volna reggeltol estig, mivel az egyes nepcsoportok maskor tartottak iinnepeiket. Farsangkor az ivokban is gunyolodo elet zajlott. Mint az 1382. evi esztergomi zsinat tilalmai is mutatjak, megesik, hogy papi emberek is reszt vesznek ezeken a vigalmakon, sot az tin. fekete miseken is. A haromszaz eve iinnepelt mohacsi farsang a leghiresebb. Az egesz Europaban ismert busojaras a tdrok kiuzese ota februar kozepen tartott vidam mulatsag. A fura bajvivasok soraban kiemelkedo helyre kivankozik Beatrix kiralyne batyjanak udvaraban tartott toma, ahol a holgyek es lovagok csaptak ossze. Minden esetben a gyengebbik nem bizonyult erosebbnek - amit eld is segitettek. A kopjarudakat gyakran elore befureszeltek, maskor beliilrol atfurtak, igy aztan a kopjafak hamar tortek... Megesett, hogy a beliil kifurt kopja nyelebe okorvert toltottek, ami az osszecsapaskor kifolyt... A farsangi unnepeket neincsak balok, mulatozasok, hanem szabadteri szabalyozatlan bolondozasok is jellemeztek. Nehol ezek a jatekos vetelkedesek eldurvultak. Errol szamol be 1438-bol az az okirat, amiben az olvashato, hogy egy domonkos rendi barat es egy ifju hocsataja ugy eldurvult, hogy a kemeny hogalacsinnal eltalalt vekonypenzu papocska a hogolyozas utan otvenket nappal a seriileseibe belehalt. A XX. szazad vegere a gyermeki almokat megjelenito farsangi mulatsagok divatja mar alabbhagyott. Ennek ket fo oka kozlil az egyik az eloregedo, fiatalos fantaziakra kevesbe fogekony Europa. (Az antik vilagban az atlagos eletkor 24 ev Figyelem! Farsangi verseny Hat heten keresztiil tart farsangi versenyunk. Minden heten egy kerdesre kell valaszolni a harom lehetseges valasz kozlil. A szelvenyeket (a szamokat) ki kell vagni, osszegyujteni, es a hatodik kerdes utan felragasztani es egyszerre bekiildeni - a helyes valaszokat bekarikazva. A helyes megfejtok kozott hat ertekes dijat sorsolunk ki. L Ki volt az a heteves Hippolit, aki nagynenjetol, Estei Eleonoratol 56 alarcot kapott az 1487. evi farsangi mulatsagra? a/ Maty as kiraly felesegenek, Beatrixnak az el so hazassagabol szarmazo fia b/ Az akkori esztergomi ersek c/ A zsenialis udvari bohoc volt, a kozepkorban 30, 1871- ben 36, a XX. szazad elejen 46, ma pedig 73.) A masik ok, hogy regebben a teli idoben meg a nyarinal is tobb szabadido volt. A regi fiatalok nemcsak fantaziajuk, almaik miatt szerettek jobban a tevekeny, kreativ alarckeszitest, trefalkozos farsangot, mint az dreg, passziv XX. szazadi europaiak. Ot-hat szaz evvel azelott drdmiiket leltek az alarckeszitesben, masok alarcainak megcsodalasaban. Ma gyarilag keszlilt tipusalarcok inoge bujnak a tipusgondolkodok. P. L. Toth Lehel felvetelei
