Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-11 / 2. szám

Szeket tervezni nem egyszeru dolog. Sze'p szeket tervezni - tehat olyat, amely rendeltetesenek megfelelden megdllja a helyet - kulonosen nehez. A hagyomanyt, a mindennapi tapasz­­talatot es az anyagok tulajdonsagait egyarant ismernie kell a tervezonek ahhoz, hogy jo iilobutort alkothasson. De miert fontos a gondos tervezoi munka egy uj szek kiformalasakor? Ennek oka elsosorban a butor funkcid­­jabol kovetkezik, hiszen munka koz­­ben, pihenve es meg sok mas teve­­kenysegiink soran egyarant tilUnk. Ezek az alkalmak sok tekintetben ku­­lbnboznek egymastol, de a kozos vo­­nasuk, hogy testiink minden ilyen helyzetben ugymond egyiitt dolgozik az ulobutor szerkezeti elemeivel. Egyarant fontos, meghatarozo tehat az ulolap magassaga, a beiiles melysege, a hattamla dolesenek a szoge, a karfa elhelyezkedese es meretei stb. A resz­­letek igenyes megformalasa nemcsak esztetikai szempontbol fontos, hanem kenyelmiik miatt is. A gyartok tobbse­­ge azonban a korultekinto tervezes he­­lyett sokkal inkabb a hagyomanyos megoldasokat reszesftik elonyben, s l'gy a szabvanyhoz alkalmazkodas ke­­nyelmetlen uloalkalmatossagokat sziil. Ez a teljesen bekarpitozott butorokra is vonatkozik, hiszen anatomiailag ezek zomet is rosszul szerkesztettek, es a pompazatos kiillem gyakran epp a ke­­nyelem rovasara teremtodik meg. Mar szazadunk huszas eveitol a leg­­kivalobb tervezdk probaltak szakitani ezzel a gyakorlattal, es batran alkal­­maztak uj anyagokat uj rendeltetesu A szek butoraikhoz. Tobbek kozt ezt tette Hans J. Wegner dan belsoepftesz es butortervezo, amikor 1949-ben a ke­­piinkon lathato karosszeket elkcszitet­­te. Wegner muveszeti tanulmanyait Koppenhagaban vegezte. Mar fiatalon sokfelet tervezett - eziist hasznalati targyakat, lampakat, tapetamintakat -, de kesobb mint Uldbutor-tervezo valt hiresse. A szeket hosszu kiserletezes es sza­­mos mintadarab elkeszltese utan kezd­­tek Daniaban sorozatban gyartani. A tervezo szinte szobraszkent alakitotta ki a vegleges format, amelynek finom reszleteit leginkabb a karfa es a hat­tamla egyesftesenel figyelhetjiik meg. Mindamelett a tikfa szepsege es tartos­­saga is hozzajarult ahhoz, hogy a leg­­alkalmasabb mereteket sikeriilt kiala­­kitani. Az anyag termeszetehez igazo­­do formak oly harmonikusak, mint a sokat hasznalt, egyszerusegiikben is erot sugarzo nepi butoroke. A karfa­­hoz es a tamlahoz kapcsolodo labak - sziluettjiiket tekintve - vekonyabbak­­nak tunnek valosagos atmerojuknel, s ez is a szerkezet konnyedseget hangsu­­lyozza. Az iildfelulet nadbol keszult, s leven attort, lehetove teszi, hogy egy­­szerre lassuk a szek egyes elemeinek formai osszhangjat, s egyuttal a terme­­szetes anyagok semmivel nem helyet­­tesitheto szerkezeti gazdagsagaban is gyonydrkodhetUnk. Wegner lathatoan szerette es tisztelte az anyagot, mert tobbnyire olyan ele­­meket alkalmazott, mint a kezmuvesek. A konnyedseg es az egyszeruseg ezt a butorat kiilbnbsen alkalmassa teszi arra, hogy gyakorlatilag minden belso ter de­­korativ alkotoelemeve valjon. A dan formatervezok a II. vilagha­­boru utan elsokent torekedtek arra, hogy a hagyomanyokat megorizve es az uj muveszi aramlatok eredmenyeit felhasznalva, a mindennapi elet kor­­nyezetet gazdagabba tegyek. A hires asztalosmuhelyeket egyesitve olyan ipari meretu termelest teremtettek, amely a termelekenyseg novekedese mellett a minoseget is a legmagasabb szinten szavatolta. A kiilon vedjeggyel ellatott butorokkal vilagsikert arattak a gyartmanyok tervezoi es eloallitoi egyarant. fgy valt nemzetkozileg is­­mertte peldaul a nagymultu Johaness Hansen ceg, amely elsokent gyartotta a Wegner-fele szekeket, es amely le­­hetove tette, hogy az itt lathato ka­­rosszek tervezoje iskolateremto muvessze noje ki magat. (Ks)

Next

/
Oldalképek
Tartalom