Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-11 / 2. szám
Ahohersag sosem tartozott a nepszeru hivatasok koze. Ezt a palyat nem jellemezte a tuljelentkezes, rendszerint brbklbdott a mesterseg, vagyis aparol fiura szallt a - bard. A kozepkorban nem tellett minden varosnak kiilon hoherra, a mestert tobbnyire kikolcsbnoztek. Am az is eldfordult, hogy a varosatyak megtagadtak a vendegszereplest, mondvan, a mester keze munkajara a honiaknak van sziikseguk. A bako mindig alarcban hajtotta vegre az fteletet, mintegy jelezven: a birak fteletet az igazsag neveben hajtja vegre. S van ebben nemi igazsag - hiszen egykor a hohemak bocsanatot kellett ker-Annak a guillotinnek a hdrdja, amellyel XVI. Lajos kiralyt lefejeztek Nem noi palya Hivatasa: hoher nie az elftelttol s csak azutan hajthatta vegre megbfzatasat. (Ha a szerencsetlen nem bocsatott meg, a bard akkor is lesujtott...) Az lteletvegrehajtas nem olyan egyszeru dolog, mint gondolnank, hiszen nemeseket, sot koronas foket is kiildtek vesztohelyre. A tarsadalmi rangletra legmagasabb fokan allokat megillette nemi kivaltsag: a legelegansabb halal, a karddal torteno lefejezes. A hoher nepes kbzonseg elott mutatta be tudomanyat, s nem mindegy, milyen iigyesen... Nyolcadik Henrik sorrendben masodik felesegenek lefejezteteset nem bizta akarkire - egyenesen Franciaorszagbol hozatott specialistat. (A francia hoherok titulusa Monsieur de Paris volt, es egyes nemet hercegsegekben az arra erdemes hoher akar nemesi cfmet vagy doktori titulust is kaphatott.) Ha ugyetlenkedett, akar szaz botiitesre is ftelhettek (peldaul Lengyelorszagban), amikor nem sikeriilt egyetlen suhintassal elvalasztania a fejet a torzstol. A notlen bako hatalmat is gyakorolhatott. Megkegyelmezhetett a noi halalraiteltnek, ha felesegiil vetle (vagy ha megtetszett neki), de ha csuf volt szegeny... A hoher honorariuma tisztesseges volt - minden kinzast, Megkovezes Kisebb agy, kisebb esz A noket semmi sem diihfti fel jobban, mint az az allftas, hogy kevesbe intelligensek, mint a ferfiak. Otven eve ervenyes a teoria, mely szerint a ferfiak es nok kbzott - intelligencia dolgaban - nines kiilonbseg. Ertheto modon oriasi vihart kavart az ulsteri egyetem professzoranak, Richard Lynnek „felfedezese”. A prof azt allitja: igenis van kiilonbseg! Lynn tizenegy, a vilag kiilbnbbzo reszein vegzett kutatasok eredmenyeire hivatkozik, melyek szerint az intelligencia az agy nagysagatol fiigg. Marpedig - mint tudjuk - a ferfiak agya nagyobb. A professzor IQ-tesztekkel is alatamasztja kutatasait: a tesztek atlag negy ponttal magasabbak a ferfiaknal... Az ellenfelek bizonyitdskent azt hozzak fel, hogy a kislanyok jobban tanulnak, mint a fiuk. Richard Lynn erre is talalt magyarazatot. A lanyok agya tizenot eves korukban megall a novekedesben. A fiuke meg csak no, no, no... (k) minden kivegzest kiilon megfizettek, hazat kapott (szolgalati lakast), es megdrbkblte a kivegzett „motyojat” - amit megtarthatott vagy eladhatott. (Az akasztott ember kotelet is, darabonkent, kabalanak.) A vilagon sehol nem jegyeztek fel, hogy noi hoherok lettek volna a tbrtenelem folyaman. Meg Amerikaban sem, pedig ott a kivegzes injekcioval tortenik, nem kivan nagy erokifejtest. A hohersag - ugy latszik, ferfiszakma. Ki tudja... ennek csak a nos ferfiak a megmondhatoi. (kop)
