Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1996-01-11 / 2. szám
dolatok hatasara oltottek benne vegso kikivankozo format.” A tavolban elhunyt Marai Sandorrol minden megemlekezes felernelo feladat, hiszen szellemisege oly kozel all a mai ember zaklatott lelkivilagahoz. Teste nem pihen az anyafoldben, de szelleme mindig veliink van. Fogadjuk hat a Maraialbum nehany grafikajat, melyet a muvesz lapunknak kiildott, kbszonettel. (M) Trikoldr Paul Verlaine Szaz eve hunyt el a modem kolteszet egyik megteremtoje, Paul Verlaine, aki Metzben sziiletett 1844. marcius 30-an. Az apja szazados, tobb rokona katona es pap volt Franciaorszagban. Apja halala utan az anyja elveszti vagyona tekintelyes reszet. Verlaine ekkor mar csak az irodalommal torodik, a parnassie-nek kozd jar. Elso verses kony vet alig veszik eszre. Hazassdga boldogtalan. Verlaine megismerkedik a fiatal Rimbaud-val, aki elvalhatatlan baratja lesz, tarsa az irodalmi harcokban es a montmartre-i ejszakazasokban. Belgiumba utazik vele 1873-ban, es Briisszelben, amikor baratja el akar tole valni, a pillanat szeszelyeben revolverrel ketszer raid, amiert ket evre borlonre itelik. A monsi rab a vallasban keres vigasztaldst, sokat beszelget a bortbn papjaval, megter, itt alakul ki misztikus vilagnezete, es formalodnak ki azok a versei, amelyekben az alazat es a forro vallasossag szolal meg. Mire kiszabadul, felesege elvalik tole. Verlaine az anyjahoz megy lakni. Uj verseskotete, amely - mint frja rola - „hat6vi szigorusag, dhitat 6s sotet munka eredmenye”, 1881-ben jelenik meg, es a nevet egyszerre vilaghirfivd teszi. Amikor az anyja meghal, teljesen szakit a polgari dletmdddal. Fiatal emberek tarsasagaban a parizsi didknegyed kavdhazaiban egy abszintes pohar mellett iildogel, egyik kdrhazbol a mdsikba megy, kdsobb pedig nagyon betegen felolvasasokat tart Angliaban, Belgiumban es Nemetalfbldon. Leconte de Lisle halala utan ot valasztjak „a kbltok hercegeve”. Ekkor mar csak neha kelhetett fel a betegagyabol. 1896. januar 8-an halt meg egy szuk es szegenyes lakasban, teljesen elhagyatottan. Paul Verlaine nalunk is nagy hatast keltett. Az irodalmi megujhodas kordban a fiatal generdcidk rajongo kultusszal vettek koriil alakjdt. Gyakran hivatkoztak az dletdre, a koltdszetere, ars poetikajdra. Ebben tbmoren osszefoglalta azokat az elveket, amelyeket a legtobb modern muvesz, kolto, iro magddvd tett. Verlaine intenziv dletevel, verseivel sokak kepzeleteben ma is megtestesiti a modem koltot, aki nem nagy es szelesen hbmpolygo versekben, de intim muremekekben, sokszor csak egyetlen strofdban es fel-felvillano szavakban jelenitette meg egesz eletet. (k) Paul Verlaine Feher hold Feher a hold, Remegve kel, Az eg dalolt, Szolt a level, Szavuk lesem... 6, edesem. A tiszta to Szaz arnyat uz. Rajt lathato A barna fuz. A szel zokog... Fel, almodok. Mostan suhan Az este lenn, Halkan-busan £s nesztelen. A csend mi mely... Tunderi ej. (Kosztoldnyi Dezso forditdsa)
