Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-11 / 2. szám

a szelsoseges kovetelesek hangoztatasaval parhuzamosan a szlovak fel reszerol is megjelentek a radikalis reakciok. A ma­­gyarok ragaszkodtak nyolc olyan del-szlo­­vakiai gimnazium szetvalasztasahoz, amelyben magyar es szlovak osztalyok is voltak (ezek mellett tizenegy onallo ma­gyar gimnazium mukddott), s ez megosz­­totta a magyar es a szlovak pedagoguso­­kat. Egyes magyar pedagogusoknak az a kovetelese, hogy a magyar iskolakban tel­­jesen sziintessek meg a szlovak nyelv ok­­tatasat, a szlovak szelsosegeseket a ma­gyar iskolak szamanak csokkentesere ira­­nyulo felhivasok megfogalmazasara osz­­tonbzte. Az onallo magyar egyetem felalli­­tasanak kovetelese ellentetben allt azzal a torekvessel, hogy eloszor a mar mukodo felsooktatasi intezmenyeket konszolidal­­juk, es jogalapot adott masok azon kovete­­lesenek, hogy nyissanak katolikus egyete­­met es a kisebb varosokban is nyiljanak felsooktatasi intezmenyek. Ezenklvul a magyar egyetem kerdese felszitotta a ma­­gyarellenes demagogiat, amely ramutatott a szlovak iskolak sorsara a magyarositas idejen. Ebben a helyzetben csak egyet tehettem: igyekeztem csillapitani a kedelyeket, es valamifele kompromisszumot talalni. Ha­­latlan feladat ez egy politikus szamara, aki ket egymassal szoges ellentetben allo ko­­veteles kereszttiizebe ke­­riilt! Csak az gyozott meg rola, hogy minden tolem telhetot megtet­­tem, hogy mindket ol­­dalrol egyforman kap­­tam a pofonokat. Az ok­­tatasiigyi miniszterium­­ban letrehoztuk a ve­­gyesnemzetisegu teriile­­teken mukodo iskolak osztalyat, amelynek a szlovak es a magyar is­­kolakrol valo osszehan­­golt es egyenlo merteku gondoskodas lett volna a feladata, szakertoi cso­­portot alakitottunk ezen iskolak problemainak feltarasara - a Magyar Pedagogusok Szovetse­­ge azonban ugy dontott, hogy bojkottalja mind­ket intezmenyt. Hogy az oktatas valoban egyen­­rangu legyen, tanacsko­­zasokat folytattam annak lehetbsegerol, hogy a nemzetisegileg vegyes teriileteken a szlovak is­kolakban is oktassak a magyar nyelvet. Ettol az intezkedestol azonban, a szlovak nacionalistak reakciojatol tartva, meg a mersekeltebb magyarok is ovtak. A fent vazolt fejlodesbe sajnalatos mo­­don avatkozott be a Magyar Koztarsasag televiziojanak szerkesztoje, Sugar Andras, aki interjut keszitett velem a magyar isko­lak helyzeterol, a hosszu beszelgetest azonban celzatosan megvagta es lerovidf­­tette. A Magyarorszagon es Del-Szlovaki­­aban is nagy nezettsegnek brvendo nep­­szeru musorban, a Panoramaban hangzott el ez az interju, amely vegiil is szlovak na­­cionalistakent, sot ostoba fajankokent mu­­tatott be. Ugyanezen musor kereteben a szlovakiai magyarok szelsoseges naciona­­lista szarnyanak kepviseloje, Duray Mik­los olyan miniszternek nevezett, aki beza­­ratja a magyar iskolakat. (Ez eppen azok- Elodeink irtak „Hat eve rovidesen annak, hogy eloszor allottunk ide onok eie azzal a felteves­­sel, hogy Csehszlovakia politikai eleteben aktivan reszt vesziink, itt elo testvere­­inknek tobbet hasznalunk, mint a sokak altal akkoriban celravezetobbnek velt teljes passzivitassal.” (Az Orszagos Kereszteny Szocialista Part 1925 novemberi nyilatkozatabol.) ban a napokban tortent, amikor a kor­­manyban keresztiilviltem a nyitrai pedago­­giai karon tanulo magyar foiskolasok sza­manak megketszerezeset, hogy l'gy 500- 550 fiatal kesziilhessen fol a magyar isko­lakban vegzendo pedagogusi munkara, es egyuttal sikeriilt biztositanom e kepzes anyagi fedezetet is.) Roviddel ezelott le­­velvaltas tortent koztem es a Magyar Koz­tarsasag kultuszminisztere, Glatz Ferenc kozott. A levelek temaja erintette kapcso­­lataink elmelyiteset, es foglalkozott azzal is, mikent lehetne a nemzeteink kozotti ba­­rati egyiittmukodesben az iskolak segftse­­gevel uj korszakot nyitni. A levelek azzal a cel lai irodtak, hogy mindket orszag saj­­toja kozzeteszi oket. Glatz Ferenc levele meg is jelent a szlovakiai sajtoban, am az en levelemmel ugyanez Magyarorszagon mind ez ideig nem tortent meg. fgy aztan Sugar es Duray umak kbszbnhetoen ma­­gyarorszagi barataim elborzadhattak, mek­­korat valtozott egesz eletemben vallott meggyozodesem. Ma mar tul vagyunk ezen a korszakon. Az egykori Fuggetlen Magyar Kezdeme­­nyezes ertelmisegi tagjai tapasztalt politi­­kusok lettek, es feltetelezem, hogy akkori naivan radikalis programjukat manapsag ugyanugy szemlelik, ahogy en - elnezo mosollyal. Orommel allapithatom meg, valamennyi akkori velemenycserenk kor­­rekt volt, kapcsolatunk sem akkor, sem ma nem allt messze a baratsagtol. Nagyreszt az 6 politikai bblcsessegukon is mulik, mi­lyen iranyban fognak fejlodni a ma­­gyar-szlovak kapcsolatok. Ezzel szemben egyetlen szlovak politikai partnak sines atgondolt magyar programja. Egesz politikajuk abbol all, hogy a magyar fel lepeseire utolag reagalnak. A szlovakok vallat tovabbra is nyomja a XX. szazad ele­­jenek sztereotipiaja: a valos helyzeten es az eljovendo europai fejlodesen alapulo vila­­gos, pozitiv program megfogalmazasa he­­lyett vedekezo allaspontra helyezkednek. (Reszlet a Kalligramban kozolt hosszabb esszebol) LADISLAV KOVAC

Next

/
Oldalképek
Tartalom