Életünk, 1996 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1996-01-11 / 2. szám

Saint-Gilles kornyeken

Languedoc tartomdny - de talan egesz Del-Franciaorszag - egyik legerdekesebb vdrosegyiitteset a kiilonleges mertanias rendben elteriilo eroditett varosok, az ugynevezett bastide-ok alkotjak. Kiizuliik is kiemelkedik a leghiresebb - a Saint-Gillestol 25-30 km-re delnyugatra levo Aigues-Mortes. Ezt az albigens haboru befejezese es a toulouse-i grofsag birtokbavetele utan (1249) alapitotta IX., azaz Szent Lajos kiraly.

A varost tiizetes memoki felmeres alapjan jeloltek ki. Az utcahalozat szabalyosan derekszogu, a foter a kozeppontjaban van. A foutvonalak pontosan tiz varoskapuhoz futnak ki. Eros varfalai a 12 m-es magassagot is elerik. A falakat tizenbt toronnyal erositettek meg, s ezek a fokapunal kettozodnek.

A varos eszaknyugati reszen all a maga 22 m-es atmerojevel es 30 m-es magassagaval ma is lenyugozo - bortonkent is hasznalt - Constance-torony.

Aigues-Mortes, Szent Lajos egykori kikotovarosa alol a tenger az evszazadok alatt messze elhuzodott: ma csupan a csatomak es a lagunak meg a tengeri sobanyak veszik koriil.

Psalmody, Saint-Guilhem-le- Desert

A lagunak es a Rhone deltaja keletrol a Camargue-hoz, erne idegenforgalmi nevezetessegu mocsarvilaghoz kapcsolddnak. Kanyargo orszagutjai 6s muvelt foldjei kozott a vedett szigeteken kolostorok, varak es kastelyok serege all. Egyikiik az amerikai regeszek altal csaknem ket evtizede kutatott Psalmody. Fennallo falait meg a Karolingok, illetoleg Nagy Karoly hadai is lattak.

Eszaknyugat fele egyediilalloan szep a Languedoc legtavolabbi csiicskeben, a Cevenneken keresztiil-kasul huzodo szakadekos volgyek egyikeben levo Saint-Guilhem-le-Desert apatsaga is. Ezt Nagy Karoly unokadccse, Guilhem grof a morok felett aratott gyozelme dromere epitette. A varoska Terascon - Rene kiraly vara

restauralt eroditmenyei, hazai, a m6szkoves, keves novenyzettol takart sziklacsucson magaslo varkastellyal egyiitt olyanok, mint egy finoman faragott, csipkezett csontdoboz.

Gazdagsagara jellemzo, hogy az Heraut folyo melletti telepiileshez a kozepkorban hatvannal is tobb falu tartozott! Szinten fontossagara utal, hogy Saint-Gilles mellett a Nimes-en keresztiil vezeto zarandokut masik nagy allomasa volt Saint-Guilhem-le-Desert.

Nimes, a csodavaros

i

Ha ezen a sok-sok muemlekkel kisert hegyi uton visszakanyarodunk Gard megye mai kozpontjahoz, a paratlanul szep Nimes-be eriink. Komyeken mindenki ismeri es valamennyi arra jaro megcsodalja a Rhone jobb oldali mellekfolyojan, a Gard-on ativelo rdmai vizvezeteket, a Pont du Gard-t. Ezt a volgyet atszelo arkados, haromemeletes, grandiozus epitmenyt Agrippa, Augustus csaszar veje epitette i. e. a 19.szazadban.

A ma 140 000 lakost szamla- 16 - a volgyekbe es a komyezo dombokra felkuszo, sokemeletes uj hazakbol is al lo - varos a Parizst a tengerrel osszekoto foutvonalak szoritasaban 61. Ha az egykori magas dombokra epiilt romai reszben, az ugynevezett Tour Magne, a Nagy Torony tetejerol nezziik a telepiilest, vilagosan kirajzolodik elottiink az Augustus alapitotta nagy romai varos sziluettje.

A kiilonbozo korokbol valo es ritka epiteszeti emlekekkel dicsekvo varos masik nevezetess6ge a Jardin de la Fontaine, a Forras Kertje. Ez a korai - I—II. szazadi - romai szent keriiletet latta el vizzel. A kultikus epiiletek (Jupiter-, Dianaszentely) mellett ott al It a korhaz, a fogado, a furdo es a szinhdz. Az emberek - a hiedelem szerint - e szent hely „kisugarzo erej6tol“ hosszabb tar-