Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Kalocsa megmentője, Grősz József érsek
78 Egyháztórténeú Szemle XVIII/4 (2017) megnyugvással fogadták.” Szózata végén az érsek további imáiról biztosította szenvedő híveit, és azokat is imára, imahadjáratra szólította fel a békéért. Grősz érsek a balratolódás időszakában Mikor 1946. február 5-én Janzer István kalocsai nemzetgyűlési képviselő és Hazai Gyula városvezető találkozott Kecskeméten Márkus Ferenccel, Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjával, utóbbi nem győzött csodálkozni, hogy „Kalocsa és környéke az általuk megjárt vidékekhez viszonyítva valóságos paradicsom, pedig piszok és pusztulás itt is bőven van. [...] a kecskeméti mezőgazdasági kamara az itteni állapotok hallatára arról kezdett álmodozni, hogy az ország gazdasági restaurálása innen indul [majd] ki.”94 Politikailag - habár a hangulat feszült volt - a baloldali pártokkal és a kalocsai Nemzeti Bizottsággal is érintkezett Grősz, amennyire szükséges volt, de már ő is elkülönítette egymástól a Magyar Kommunista Pártot és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. A Miklós Béla vezérezredes elnöklete alatt megalakuló Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttét az érsek örömmel fogadtass A kalocsai kommunisták kezdetben sikertelenül próbálták a Katonai Parancsnokságot szembefordítani Grősz érsekkel és aulistáival. Úgy gondolták, ha az érseket és munkatársait kellőképpen befeketítik a szovjet katonai vezetés előtt, könnyebben magukhoz tudják ragadni a hatalmat Hazai megbuktatásával, mivel ezzel 1945. január 6-án a kommunista Baksa József«6 kőműveslegény és a Grősz József által aposzta- tának nevezett Farkas János hivatását elhagyott pap vezetésével kudarcot vallottak, Gombos hathatós fellépésének köszönhetően.«7 Az egyház- és érsek-ellenes kirohanások a különböző sajtótermékekben fokozatosan szaporodtak meg már 1945-ben is. Például az újságíró a Dél-Pestmegyében különös párhuzamot mutatott fel. A régi rendet, az Egyházat Ajtony vezérrel, az 1946-os politikai rendszert Szent István királlyal hozta szinkronba, és még sorolhatnánk más elképesztő hasonlatokat is.«8 Mikor például a Kalocsa és Járásában 1945. november 3-án Kemény Györgyné (MKP) hamis adatok alapján rágalmazta az érsekséget, Sághy közreadta a pontos adatokat a Nyílttérben, a lap 10-ei számában, valamint helyreigazítást kért és közölte, hogy a nőt feljelentette becsületsértésért és rágalmazásért.«« Máskor viszont pont az ellenkezőjéről olvashatunk. (Vö. a Kalocsai Kis Újságban már említett cikket.) 99 M GN. 129. p. «5 GN. 82. p. «6 Hazai 1945. április 15-i elmozdítását követően lett csak Baksa Kalocsa városának polgármestere. A város vezetését 1946 júniusáig látta el. «7 GN. 93-94. p. 9S Kalocsa: az érseki aula homályában még mindig nem akarnak tudni a demokráciáról. In: Dél-Pestmegye, 1946. szeptember 29. 99 GN. 264. p.; Vö.: Kemény Györgyné: Válaszolunk. Iir Kalocsa és Járása, 1945. november 3. 2. p.; SÁGHY Elek: Nyilttér. In: Kalocsa és Járása, 1945. november 10. 3P-