Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Kalocsa megmentője, Grősz József érsek
74 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) 14-én a fogságból szabadult kélesi uradalmi tanítótól Grősz érsek ugyancsak különös hírekről szerzett tudomást. A magyar csapatoknak napiparancsban adták ki hetente egyszer a következőket: „Az oroszok Kalocsát a város négy sarkán felgyújtották és teljesen elpusztították; a [fő] székesegyház tornyai is romokban hevernek; dr. Hazai városvezető százszámra végeztette ki az embereket; akik a tűzben és a vérfürdőben el nem pusztultak, azokat az oroszok összefogták, fülükbe bélyegzőt égettek, homlokukra sarló- és kalapácsjelvényt ragasztottak és elhurcolták őket Kievbe.”69 A dunántúliak számára az efféle álhírekkel elérték, hogy még jobban kétségbeessenek. A Szálasi-kormány célja a szándékos dezinformá- lással az volt, hogy félelmüket kihasználva minél inkább a harcra, ellenállásra hangolják az embereket, lévén a cél, hogy túléljék a szovjet inváziót, és őket ne érje a fent említettekhez hasonló sors. A később Kalocsára vetődök mind megnyugvással tapasztalták, hogy az efféle nyugatra terjesztett hírek hamisak. Gombos Károly, Sághy Elek és a szovjetek Grősz érseknek kalocsai papjai közül többen is nagy szolgálatot tettek az érsek és a főegyházmegye számára, többek között Gombos Károly, Sághy Elek, Kujáni Ferenc, Sztilich Károly,70 Bárd János,71 Gyetvai Péter,72 73 Erdős József és még mások. Közülük két, hozzá talán ekkoriban legközelebb álló aulistájáról részletesebben is megemlékeznék. Ők azok, kik nagyban segítették munkáját ezekben a viszontagságos időkben, és hűséges munkatársai voltak, követték utasításait, igazgatták az érseki gazdaságot vagy éppen segítették azokat, akik erre rászorultak, valamint az uradalmat járva képviselték az érseket. Egyikük, a már említett Gombos Károly érseki irodaigazgató, a másik Sághy Elek,71 az utolsó érseki jószágkormányzó. Utóbbit még katona többször rálőtt, miközben a Püspökvárba menekült nők védelmére kelt. Az 53 éves püspök 1945. április 2-án halt bele sebesülésébe. 1997-ben II. János Pál pápa avatta boldoggá a vértanú püspököt. *» GN. 73. p. 70 Sztrilich Károly (1918-1964) - Eredetileg Strilich, horvátosan Karlo Strilic, Grősz József érsek bizalmas munkatársa. Az 1951-es Grősz-perben őt is elítélték. Évtizedeken keresztül szolgált aulistaként Kalocsán. Vö.: Djós István: Sztrilich Károly. In: MKL. XIII. Bp., 2008.499. p. z1 Bárd János (1908-1982) - 1933-ban szentelték pappá. 1950-ben lett kalocsai segédpüspök és ulpianai címzetes püspök. Grősz 1961-es halálát követően kalocsai apostoli kormányzóvá nevezte ki a pápa, de hivatalát állami hozzájárulás híján nem tudta átvenni, s jogait sem tudta így gyakorolni. Vö.: DIÓS István: Bárd János. In: MKL. I. Bp., 1993. 613-614. p. 72 Gyetvai Péter (1912-1988) - Pappá szentelésére 1938-ban került sor. Grősz érsek bizalmas aulista papja. A Grősz-perben 1951-ben őt is elítélték. 1946-ban lett tiszteletbeli kanonok. Vö.: Takács Emma - Hetényi Varga Károly: Erdős József. In: MKL. IV. Bp., 1998. 300-301. p. 73 Sághy Elek (1906-1991) - A Sopron vármegyei Bőn született, 1931-től pap. 1937-ben szerzett mezőgazda oklevelet Magyaróvárott. 1939-től szombathelyi püspöki, 1943- 1946-ig kalocsai érseki jószágkormányzó. 1944 őszén a nyilasok elhurcolták, végül azonban kiszabadult. 1945-ben címzetes apát, 1946-tól a vasvár-szombathelyi székeskáptalan kanonokja. Mivel dicsérte Mindszenty bíborost egy prédikációjában
