Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével (1920. október–december)
A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével 83 Károlyi 1919 januárjában kettős megbízatással küldte Rómába Charmant-t, akinek feladata egyfelől az volt, hogy politikai tárgyalásokat kezdeményezzen Olaszországgal, amely az antanthatalmak közül egyedüliként mutatkozott hajlandónak szorosabb kapcsolatokat kialakítani Magyarországgal, másfelől pedig ki kellett puhatolnia, hogy mely másik államok fogadnák esetleg szívesen Magyarország közeledését.12 * 14 * Római útja során Charmant a Vatikánba is ellátogatott, ahol Pietro Gasparri bíboros, a Vatikáni Államtitkárság Rendkívüli Egyházi Ügyekért felelős titkára (1922-1930) mellett XV. Benedek pápa is fogadta a magyar küldöttet. Az audienciák során Charmant a lehető legnagyobb előzékenységgel találkozott, mind az államtitkár, mind a pápa késznek mutatkozott a budapesti nunciatúra felállítására. Siker esetén könyebben kezelhetőnek vélték az egyházi birtokok ügyét és a szétszakított egyházmegyék kérdését, valamint a Vatikánban feléledt a remény, hogy lehetőség nyílik a főkegyúri jogtól való megszabadulásra.1! Az események kedvező alakulásának azonban a Tanácsköztársaság kikiáltása véget vetett. A proletárdiktatúra idején egyházüldözés vette kezdetét, s a rezsim kimondta az állam és az egyház szeparációját, valamint az állami szintű, intézményes keretek között zajló vallásgyakorlás tilalmát. Ennek címén a Kun Béla-kormány gyakorlatilag teljeskörűen akadályozta az egyházak tevékenységét, és ellehetetlenítette a magyar-szentszéki kapcsolatok kibontakozását is.‘4 A szegedi ellenkormány azonban igyekezett fenntartani a kapcsolatokat a Szentszékkel.1! A Tanácsköztársaság bukását követően József főherceg a bécsi nunciatúra Budapestre költöztetését vetette fel Valfré di Bonzónak, és Csernoch, valamint Bethlen István is szorgalmazták a diplomáciai kapcsolatok felállítását. A nunciatúra áthelyezésébe Gaspari bíboros nem egyezett bele, így a békeszerződés aláírását megelőzően nem valósult meg a kapcsolatfelvétel.16 * A trianoni eseményeket követően Magyarország nemzetközi státusza rendeződött, ami felgyorsította a diplomáciai közeledést. Magyarország első szentszéki követe, a legitimista Somssich József 1920. július 26-án nyújtotta át megbízólevelét XV. Benedek pápának, ami a szentszéki magyar követség hivatalos megnyitását jelentette.Ezután sor kerülhetett arra, hogy a már 1920 márciusában kinevezett nuncius, Lorenzo Schioppa - akit a pápa nem kívánt Magyarországra küldeni a szentszéki magyar követ megérkezése előtt - is megkezdhesse magyarországi küldetésének előkészületeit. Augusztus 10-én XV. Benedek a justinianopolisi címzetes érseki címet adományozta Schioppának, és hivatalosan is kinevezte budapesti 12 Hamerli Petra: Magyar-olasz kapcsolatok a padovai fegyverszünettől a Tanácsköztársaság végéig. In: Diplomácia, emancipáció és egyházpolitika. Szerk.: Zachar Péter. Bp., 2014.154-214. p., 176-177. p. ‘3 ÉRSZEGI, 2015. 77. p. A főkegyúri jog (ius supremi patronatus) a magyarországi uralkodókat megillető jog volt, amelynek értelmében a király befolyásolhatta, hogy kik nyernek el vezető egyházi tisztséget Magyarországon. A köztársaság kikiáltását követően felvetődött, hogy e jog megilleti-e a köztársasági elnököt is. 14 Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon, 1919-1945. Bp., 1997. (továbbiakban: Gergely, 1997.) 10. p. ‘5 Uo., 79. p. 16 Uó., 80. p. Uo., 13. p. 17
