Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája I.
50 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) ják le a régi templomot, s szentelik fel 1824-ben az újat, amelyet ekkor új kerítéssel vesznek körül és hozzá új harangot vásárolnak. 1837-ben új orgonát készíttetnek. 1840-ben cseréppel újrafedik a templomot. 1850-ben pedig ismét új orgonát vesznek.28 Benczédi Gergely Ürmösi Józsefről szintén mint „Tordátfalvi derék papról”29 emlékezik meg. Nemcsak Ürmösi Sándor édesapja, de a forrásokban szereplő testvérei, illetve azok gyermekei is a helyi társadalom munkás, semmilyen panaszra okot nem adó tagjainak tűnnek, akik között különösen magas a továbbtanulók és értelmiségi hivatást választók aránya, néhányan - például Ürmösi Samu, Derzsi Károly vagy Gombos Samu — pedig korukban különösen kimagasló, jeles személyekként voltak ismertek.!0 Ürmösi Sándor testvérei közül a legidősebb Károly feltehetően még kollégiumi tanulmányai idején elhunyt, mivel később nincs nyoma a forrásokban.!1 A második fiú, Samu a székelykeresztúri és a kolozsvári unitárius kollégium befejezése után32 jogot végzett, majd híresen művelt feleségével, TUEkLt. Curatori számadásos Jegyző Könyv, 1825. szeptember 11. s.p. 1837-ben egy lúd volt az összeszólalkozás oka. - TUEkLt. Számadó Protocollum (1837. november 29.) 16. Mindkét esetben kibékülésre intették a feleket. A tordátfalvi unitárius egyházközség levéltári anyagát Nyárádi Zsolt, székelyudvarhelyi régész-muzeológus rendezte, digitalizálta és bocsátotta a rendelkezésemre, amit ezúton is köszönök. A konfliktusokra mintaszerű tanulmánya hívta fel a figyelmemet: Nyárádi Zsolt - Rejtő András: Tordátfalva és egyháza. (Adatok a 18-19. századi unitárius egyházközségi levéltári forrásokból.) In: Acta Siculica. A Székely Nemzeti Múzeum évkönyve. Főszerk.: Kinda István. Sepsiszentgyörgy, 2011. 227-256. p.,240. p. 28 Vö.: Kiss, 1971.7-8. p. 29 MUEKvGyLt. Büntetések Jegyzőkönyve 90. sz. alatt. 80 A mellékletben megtalálható Ürmösi-családfán aláhúzással (is) jelöltem, hogy mely családtagok választottak értelmiségi hivatást. Ld. Ürmösi-adattár. 81 A tordátfalvi iskolába és a székelykeresztúri kollégiumba még biztosan járt. Nehezíti azonosítását, hogy feltehetően két évvel később született az az Ürmösi Károly, aki köröndi tanító lett. Azonosságuk ellen szól, hogy míg például Ürmösi Samu és gyermekei következetesen a muzsnai előnevet használják, addig Ürmösi Károly gyermekei és unokái mindig abrudbányaiként identifikálják magukat. Bizonyosságot a tordai matrikula hozhatna (ha kiderülne, hogy ott is tanult ugyanabban az időben, amikor Székelykeresztúron egy Ürmösi Károly), vagy az abrudbányai anyakönyv (ha valóban ott született). A tordátfalvi halotti anyakönyv 1832 és 1838 közötti éveit nem láttam, így lehetséges, hogy akkor hunyt el. A korábbi és a későbbi években nem szerepel a neve. A tordai unitárius kollégium matrikulája az általam áttekintett levéltárak fondjaiban nem bukkant elő. Az abrudbányai anyakönyv feltehetően a Gyulafehérvári Állami Levéltárban található. 32 3 A kolozsvári matrikulábati az 1830. évnél szerepel Ürmösi Sámuel, s bár biztosan róla van szó, ezt mégis elbizonytalanítja, hogy oda Samuel Ürmösi de Kis Sólymosként jegyezték be. Azonban az időpont egyezik, továbbá a később odajegyzett információ is: anno 1836 fit R. Tab. Cancellista. Ld. MUEKvGyLt. Matricula Studiosorum, 1774. sz. Az Igazgatói matrikulában ezzel szemben csak az 1827-ben beiratkozottak között szerepel egy Ürmösi Sámuel, aki azonban tordátfalvi születésű. Vö.: MUEKvGyLt. Igazgató Anyakönyv, 1827. A két anyakönyv évbeli eltérésére nem sikerült magyarázatot találnom. Azonban arról, hogy egyes diákok a születési helyüket hogyan változtatták a különböző bejegyzésekben, Olosz Katalin osztott meg velem néhány,
