Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Lajos: Mágocsy Gáspár tutorságának útja és a református egyház térnyerése Alaghy János lutheránus várnagy Abaúj vármegyei birtokain

10

Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017)

re de Béze-nek a vallási tételeit. A zsinat vezéregyéniségeit, Thuri Farkas Pált és Kopácsi Istvánt47 kezdetben Perényi Gábor által háttérbe tudták szorítani. Zoványi Jenő kutatásai szerint abban, hogy a helvét irányzatot követő prédikátorok üldöztetése nem radikalizálódott tovább, nagy szerepe lehetett a kegyúr kapcsolati hálójának is. Thuri Farkas Pál védelmére kelt ugyanis két magas rangú asszony, nevezetesen Bebek György és Mágocsy Gáspár hitvesei.48 * * * * * A helvét irányzat terjedése nem torpant meg, hanem egyre inkább erősödött. A tarcali zsinatokat és a „tőketerebesi hitvitát” követően új vezéregyéniségek jelentek meg, köztük a legkiemelkedőbb Károlyi Gáspár. A gönci prédikátor egyházszervezési feladatokat látott el, zsinatokat hivatott össze, mindezek mellett pedig gondot fordított a református prédikátorok minél magasabb fokú képzésére.4« Az evangélikus prédikátorok helyzete a zsinatok időszakában egyre kilátástalanabbá vált Alaghy birtokain. Bár jóllehet, hogy az 1564-es események („tőketerebesi hitvita”, Thuriék elmenekülése) a lutheránusok számára ideiglenes győzelmeket hoztak, ezek hosszabb távon nem tudták visszaszorítani a helvét irányzat térhódítását. Igaz a felvidék nagyobb és északi, főként németek lakta területein a református térnyerés nem volt olyan mértékű, mint a magyar lakta mezővárosokban. Szabó András kutatásai azonban már azt mutatják, hogy az 1566-os évben a lutheránus irányzat utolsó próbálkozásai voltak a fennmaradás érdekében a tárgyalt térségben. Perényi Patakra hívta Sztárai Mihályt^0 Alaghy János környezetében pedig szintén evangélikus lelkipásztorok tevékenykedtek. Ha a főurak udvarát megvizsgáljuk, a humanizmus időszakában pezsgő, tudományos életet találhatunk ott. Patak ugyan Zemplén vármegyéhez tartozik - több kilométer távolságra a tárgyalt területekről -, azonban stratégiai és az oktatásban betöltött szerepe jelentős. Az iskola mellett Perényi Gábor udvara is itt volt, ahol a familiárisainak és más nemes uraknak (vélhetőleg szövetségeseinek) leányai tanulhattak,s1 és fiaikat nevelték katonai pályára.®2 Az udvarban tartózkodó nemesi ifjak vélhetően a katonai ismeretek elsajátítása mellett vallási nevelést is kaphattak, mely a főúr meggyőződésének irányvonalát követte. Perényi 1567-ben bekövetkezett halálával kihalt a terebesi Perényiek („nádori”) ága. A pataki vár urának birtokai - örökösök nem lévén, a terebesi uradalom kivételével — halálát követően az uralkodóra szálltak vissza.53 Az uralkodó pedig a reformátusnak számító Dobóknak és az ecsedi Báthoriaknak adományozta Perényi Gábor birtokainak jelentős részét. Alaghy birtokait vizsgálva, Perényi Gáboron kívül református birtokszomszédok vették körül, mint Dobó István, Mágocsy Gáspár vagy az ecsedi Báthoryak. A református prédikátorok számára ezentúl az antitrinitarizmus elterjedésének megfékezése jelentette a legnagyobb kihívást. Ebben az időszakban szilárdították meg a református egyház intézményi alapjait. Az 1566-os

47 Zoványi Jenő: A reformáczió Magyarországon 1565-ig. Bp., 1921.416-420. p.

48 Uo.

47 SZABÓ ANDRÁS: Károlyi Gáspár. (1530k. - 1591) Bp., 1984. 39. p.

s° Szabó, 1984. 217-218. p.

81 Hangay, 1987.19. p.

82 Hangay, 1987.13. p.

88 Radvánszky BéLÁ: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. III. köt. Bp., 1879. 99. p.