Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Lajos: Mágocsy Gáspár tutorságának útja és a református egyház térnyerése Alaghy János lutheránus várnagy Abaúj vármegyei birtokain
Közlemények Mágocsy Gáspár tutorságának útja és a református egyház térnyerése Alaghy János lutheránus várnagy Abaúj vármegyei birtokain Kiss Lajos Alaghy János és Mágocsy Gáspár Abaúj vármegyében az 1550-es évek második felében A Magyar Királyság északkeleti régiójának politikai helyzete 1556-ban - Izabella királyné Erdélybe történő visszatérését követően - a különböző főúri pártváltások eredményeként válságba került. Ennek következményeként a történések polgárháborús helyzet kialakulását és katonai konfliktusok sorozatát vonták maguk után. Az Abaúj vármegyében található, mind katonai, mind gazdasági szempontból jelentőssé vált Regéc várának kapitányaként Alaghy János a háborús kockázatokat vállalva I. Ferdinánd király pártján maradt. Politikai állásfoglalásának köszönhetően több ostromot kellett megvívnia az ideiglenesen Izabella királyné oldalán harcoló Perényi Gábor, Bebek Ferences Némethi Ferenc tokaji várkapitány seregeivel szemben.1 Másfél éves elszigeteltségében is sikerült megóvnia a király szolgálatában a reá bízott territóriumokat. Hűségének2 3 4 köszönhetően számos birtokot nyert a szomszédos főurak és azok familiárisai rovására. A térségben a korábbi birtokviszonyok megváltoztak. A polgárháború alatt I. Ferdinánd több birtokot vett vissza királyi tulajdonba, majd adományozott tovább leghűbb embereinek. Perényi Gábor ugyan kegyelmet nyert, viszont ennek ára volt. Jelentősebb birtokokat vesztett, köztük a kisebb kereskedelmi csomópontnak számító Gönc,5 az ekkor már hanyatló bányászattal rendelkező Telkibánya« és Vizsoly5 településeket. Míg Göncöt és Telkibányát a Perényiek riválisának számító Dobó István vette birtokba, addig Vizsolyt Alaghy János és testvérei birtokába iktatták. A térségben azonban megjelentek újabb birtokosok, köztük Mágocsy Gáspár, Gyula korábbi várkapitánya. I. Ferdinánd a hozzá hű főurak, katonatisztek birtokba iktatásaival kívánhatta biztosítani a királyság keleti térségének poli1 Némethi Ferenc 1565-ben bekövetkezett haláláig tartósan Izabella királyné illetve János Zsigmond fejedelemnek hűséges katonája maradt. - Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában. Szerk.: Béníts Péter. II. köt. Bp., 2003. (továbbiakban: Istvánffy, 2003.) 367-373. p. 2 Alaghy János 1558. március 26-án kelt levelében Ferdinánd király iránti hűségéről tett tanúbizonyságot. A levél alapján kiderül, hogy a tokaji vár kapitánya Némethi Ferenc Izabella királyné oldalára kívánta megnyerni a regéci vár urát. Alaghy válasza alapján azonban ez a kísérlet nem ért célt. — Direcfia Judejeanä Cluj a Arhivelor Nationale. Fondul familial Eszterházi Nr. 50. (A forrásért külön köszönetem Balogh Juditnak és Óborai Teréznek.) 3 Magyar Nemzeti Levéltár (továbbiakban: MNL.) Adatbázisok: adatbazisokonline.hu / Összeírások / Dikális összeírások. - 2016. június.) 4 MNL. OL. (Országos Levéltár) A 57. (= Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii) 3. köt. 489. p. 3 MNL. OL. A57.3. köt. 359. p.
