Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Lajos: Mágocsy Gáspár tutorságának útja és a református egyház térnyerése Alaghy János lutheránus várnagy Abaúj vármegyei birtokain
Mágocsy Gáspár tutorságának útja 11 gönci zsinatot követően Károlyi Gáspárnak és prédikátortársainak sikerült megszervezniük a Kassavölgyi Református Egyházkerületet, melynek élére magát a gönci prédikátort választották. Gönc ekkoriban az Alaghy birtokok közvetlen szomszédságához tartozott, a város ura pedig 1558 óta Dobó István, majd annak halálát követően fia, Dobó Ferenc volt. Az Alaghy birtokokon az evangélikus irányzatot hirdető, gyakorló prédikátorok elszigetelődtek, így például az 1565-ben Tállya mezővárosába került Ilosvai Benedek^ vagy a szomszédos Szántón tevékenykedő Károlyi András.54 551566-ban ugyan visszatért Wittenbergből Szántai Festő Lukács és Hejcei Balta Bálint a lutheránus irányzatot hirdetők számának erősítésére, a patrónus halála miatt azonban tevékenységük nem bizonyult tartósnak.56 A helvét irányzat kiépülésével számos prédikátor hirdette az igét református szellemben. Károlyi Gáspár kapcsolatban állt több iskolamesterrel és prédikátorral. Alaghy és Perényi utolsó éveit a különböző katonai feladatok ellátása jellemezte (1565-ös hadjárat Erdély ellen, 1566-ban Erdély és az Oszmán Birodalom bosszúhadjárata). Perényi - Báthori András halálát követően - megkapta az uralkodótól az országbírói kinevezését.57 Halálukat követően a patrónusi pozíciót református vallású urak töltötték be. A helvét irányzat képviselői szervezettebben, eredményesebben működtek ebben az időben. Ez azt eredményezte, hogy a lutheri elveket képviselő prédikátorok elszigetelődtek, majd egy részük áttért (mint például Ilosvai Benedek58), vagy pedig olyan településen működött tovább, ahol nem voltak jelen, vagy csak kevésbé lehettek szervezettek a helvét irányzat képviselői. Abaújszántón - az Alaghy család temetkezési helyén - előbb a száműzött Thuri Farkas Pál, majd halálát (1574) követően annak öccse, Mátyás lett a prédikátor. Thuri Farkas Pált abban a templomba temették el, melyben Alaghy Jánost.59 Ez kétségtelenül azt mutathatja, hogy a lakosság nem mutathatott nagy ellenállást a protestáns irányzat módosulását illetően. A lakosság nagyobb részét a jobbágyság alkotta, akik a birtokos felekezeti hovatartozását követték. Péter Katalin felvetése alapján ez nem feltétlenül érvényesült, ugyanis a földesurak a vallásra való tekintet nélkül voltak a birtokaikon lévő templomok patrónusai. Viszont a különböző felekezeti irányzatok terjedésében jelentős szerepet játszhattak azáltal, hogy például a saját hitvallását képviselő prédikátort helyezhette el egy-egy településen, ezzel irányítva a jobbágyok és a település felekezeti irányultságát.60 Ugyan a tizedjegyzékek adatai szerint csak néhány prédikátor neve maradt fenn ebből az időszakból, közülük néhány mégis kiemelendő. Az Abaújszántón szolgáló Thuri fivérek mellett meg kell említeni Czeglédi János nevét, aki Vizsolyban és Hejcén szolgált. Tornalji Miklós Hernád- szentandráson, Ináncson és Encsen tevékenykedett, utóbbiak Mágocsy 54 Ilosvai Benedek. In: Zoványi, 1977. 55 Szabó, 1984. 216-218. p. 5* Uo. 57 A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16-17. században. Kutatási program honlapja: archivum.piar.hu/arisztokrata - 2016. július. 58 Ilosvai Benedek. In: Zoványi, 1977. 59 Szabó, 1984. 216-218. p. 60 PÉTER Katalin: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp., 1995. 22. p.
