Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Lajos: Mágocsy Gáspár tutorságának útja és a református egyház térnyerése Alaghy János lutheránus várnagy Abaúj vármegyei birtokain
4 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) tikai stabilitását. A Magyar Királyság északabbi területein, az addig szinte ismeretlen Mágocsy az abaúji Rozgony, Szína, Benyék, Pamlény, Encs és Ináncs birtokokhoz, illetve jelentős Torna vármegyei területekhez jutott 1558-ban6 7 (Utóbbiak révén Torna vármegye főispánja lett.). A dél-magyarországi harcteret hátrahagyva, az 1560-as években már egri kapitányként tevékenykedő Mágocsy szépen ívelő karriert futott be a királyság északi részén. Alaghy a polgárháború alatt kevés szövetségessel rendelkezett, mivel - az 1557-ben Munkács alatt, a királyi sereg főtisztjeként elesett - Perényi Mihályon? kívül alig akadt más baráti-katonai potenciál, aki Ferdinánd szolgálatában állt volna a régióban. Ez természetesen nehéz gazdasági helyzetet eredményezhetett a regéci várnagy számára. A regéci vár renoválási és kiváltási költségei részének fedezését - a korban nem kirívó esetnek számító - hatalmaskodásokkal próbálta kompenzálni. Fegyveres, majd jogi konfliktusba került Kassa város vezetésével Garadna és Forró települések birtoklásának kérdéseit illetően.8 Ebben a konfliktusban Alaghy számára a legfőbb közvetítő és támasz szerepét Mágocsy Gáspár töltötte be,9 ez tekinthető az első jelentősebb pontnak a két főúr kapcsolatában. A közös katonai szolgálat mellett kölcsönös gazdasági együttműködés is fennállhatott. Mágocsy és Alaghy mellett Percnyinek is jövedelmet biztosított a hegyaljai borkereskedelem.10 Mindezek mellett jelentősebb kulturális kapcsolat is kialakulhatott köztük. Mágocsy Gáspár ugyanis fölöttébb kedvelhette a művelt emberek társaságát, noha maga katonaember lévén nem jeleskedhetett kifejezetten a különböző tudományokban és művészetekben. Szabó András Mágocsy Gáspár élettörténetével kapcsolatos kutatásaiban erre több helyen is rámutatott, gyulai kapitányságától kezdve egészen haláláig. Alaghy János pedig korának egyik legműveltebb ura volt. Tanulmányait Bártfán, Padovában és Wittenbergben folytatta.11 Utóbbi tanulmányok kissé ellentmondásosnak tűnhetnek, hiszen a katolicizmus és a reformáció szellemi bástyáinak otthont adó intézmények teljesen más vallási felfogást közvetítettek. Alaghy mecénásának, Serédy Gáspárnak - aki a katolikus egyházi karrierje mellett jelentős világi pályát is befutott - nagy tervei lehettek támogatottjával, ennek kivitelezése érdekében pedig a legkiválóbb képzéseket akarta biztosítani számára. Az egyre terjedő protestantizmus pedig vélhetőleg nem válhatott a pártfogolt kárára. Serédy Gáspár 1547-es végrendeletében megnevezett örökösének — fivérének, Györgynek - meghagyta, hogy gondoskodjon a kiváló adottságokkal rendelkező Jánosnak a királyi udvarba való bejuttatásáról, valamint vagyonának kiosztá6 MNL. OL. A 57. 3. köt. 554~555-, 620-621. p. 7 A Perényi család családfája: Geneology.eu Online: genealogy.euweb.cz / Hungary / Perényi - 2016. június. 8 KEMÉNY Lajos: Abauj-Torna vármegye története, 1527-1648. In: Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 1913. 4. sz. 212. p. «' IllÉssy JÁNOS: Az Alaghy család története. In: Nagy Iván családtörténeti értesítő. Szerk.: Komáromy András - Pettkó Béla. I. köt. Bp., 1899. (továbbiakban: ILLÉSSY, 1899) 133- P10 Hangay Zoltán: Erdély választott fejedelme, Rákóczi Zsigmond. Debrecen, 1987. (továbbiakban: HANGAY, 1987.) 33. p. 11 ILLÉSSY, 1899. 129. p.
