Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Egy debreceni kántor életének fordulata: Diószegi K. István története
28 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) Oh, én jó Istenem, mely sok jóakarót szereztél. Először ama boldog emlékezetű Biczó Istvánt Debrecen városának akkori főbíráját, aki a deáki sereg előtt való éneklésre elő állított.90 Oh, én jó Istenemnek hozzám való jó volta, rendeltél nekem jóakarókat. 77szf[eletes] Dobozi István, Debrecen városának mindenek felett való, többszöri főbíráját,91 akinek unokáit92 93 94 (mostan szépen virágzó becsületes ifjú embereket) tanítottam.^ Oh, én jó Istenemnek hozzám való nagy jó volta! Tiszteletes Erdődi János uram főbíróságában,^ felindítottad annak az ekklézsiának régen fénylő csillagát95 Tiszteletes Komáromi Csipkés György96 uramat, és az ő kegyelme 9° Biczó István több ízben is volt debreceni főbíró. Ez megtörténhetett az 1653-as évben, 1661 végén (Vígkedvű Mihály kivégzése után, szeptember 1. - december 31. közt) és 1663 tavaszáig (március 29-én temették). Mivel Diószeginek a kántorságról való lemondása 1663 januárjában történt, az kiesik; az első időszakban pedig még váradi diákként tanult, tehát marad a középső periódus. Azaz a berettyóújfalui rektorság után beállt vénfejjel (24 éves körül járt ekkor) újra a diákok közé (1659), és 1661 őszétől pedig kántorként keresett pénzt legalább 1,5 évig. A „boldog emlékezetű” szintagma utal arra, hogy Biczó főbíró nincs már az élők sorában a könyv kiadásakor. 1650 második fele, 1652, 1654, 1656, 1658, 1660, 1662, 1664, 1669, 1671, 1673, 1675. Szűcs, 1871-1872. II. 536. p. Dobozi I. István (1605-1679) első felesége Biczó István Anna nevű lánya (1628-1667) volt. Tehát Diószegi magántanára volt Dobozi I. István unokáinak, akik egyben Biczó István dédunokái voltak. Mivel az Ajánlólevél még élőként hivatkozik rá, s Dobozit pedig 1679. augusztus 2-án temették, tehát ez előtt készült a szöveg. Temetéséről fennmaradt két halotti beszéd: Kábái Bodor Gellert. A jó elöljáróknak a nép közzül való kiesésének káros voltáról való edgyügyü Elmélkedés. [Halotti beszéd id. Dobozi István felett.] Debrecen, 1679. (RMKP 2094.); id. Köleséri Sámuel: Istennek s Nemzetnek végig híven szolgáló David patriarcha. [Halotti beszéd id. Dobozi István felett.] Debrecen, 1679. (RMKP 2095.) 1)2 Dobozi I. István első nejétől 3 lánya (Anna, Erzsébet, Katalin) és 1 fia (János) maradt, a második neje pedig egy lányt (Balogh Kata) hozott a házasságba (aki Komáromi Csipkés György felesége lett). János (1636-1666) fiának 3 fia (István, János, Mihály) s 1 lánya született (Erzsébet), kik közül időrendi okok miatt 2 fia jöhet szóba, mint tanítvány: Dobozi II. István (1657-1709) és Dobozi III. János (1659-1704). 93 A fiúk virágkora 20-22 éves kort rejt, amikor Dobozi II. István már házas ember volt, s jómódú debreceni kereskedő. A debreceni Collegiumban tanult (de nem iratkozott be városi cívis), majd külföldön is járt. Egy Zürichben fennmaradt levél szerint 1676-ban Bécsen keresztül (a kereskedelmi úton) készült Zürichbe Heidegger professzorhoz tanulni. Ld.: Zentralbibliothek Zürich. Mss D 181. Nr. 111. Nagyapjához hasonlóan városi szenátor, majd többszörös főbírója volt Debrecennek (1686-tól). Ld.: Balogh István: Dobozi István debreceni főbíró levelei gr. Károlyi Sándorhoz, 1703-1709. Debrecen, 1986. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai, 14.) (továbbiakban: BALOGH, 1986.) 5-6. p. Neje Komáromi Csipkés György Kata nevű lánya lett, tőle 11 gyermeke született. Egyik fia, IV. István már Franekert is látogatta (1700-1701, Bozzay—Ladányi, 2007. Nr. 605.), Angliát és Németalföldet kétszer felkereste diplomáciai útjain. BALOGH, 1986.10. p. János pedig nagyatyai birtokán gazdálkodott ez időben. 94 Erdődi János többször volt debreceni főbíró: 1663 tavaszától az év végéig, 1665-ben és 1667-ben (Szűcs, i. m., 536). A beadvány még Biczó István idején történt, annak elbírálása, mint azt fent idéztem, 1663 májusában. 95 Dán 12,3.
