Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Izsák Norbert: Kádár János a Vatikánban
60 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) ta vezetés titkos küldöttség útján megkereste Agostino Casarolit2? Bécsben 1962 májusában, majd meghívta Budapestre. Casaroli elfogadta a meghívást és tárgyalásokba kezdett Budapesten.* 28 * * * * 33 A katolikus egyházban eközben vallási szempontból is forradalmi dolgok történtek. 1962 és 1965 között tartotta meg Róma a második vatikáni zsinatot, amely újradefiniálta a katolikus tanítást a 20. századra. Rómába meghívták a magyar (aktív) püspököket is. A felszentelt, de az egyházkormányzati funkcióktól eltiltott püspökök, például Pétery József váci püspök és persze Mindszenty József nem kaptak az első körben meghívót. Ez már minden bizonnyal a vatikáni egyensúlykeresés egyik bizonyítéka volt.2« (A színfalak mögött persze komoly egyeztetések folytak: a pápa 1962 áprilisában, májusában és júniusában is hevesen érdeklődött Francesco Lardone ankarai internuncius útján arról, vajon kiutazhatnak-e a magyar főpapok a zsinatra - Mindszentyvel együtt.80) A vatikáni zavarra és lavírozásra egyébként az is példa, hogy később már kapott meghívót Mindszenty. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1962. szeptember 18-i ülésén elfogadta, hogy Hamvas Endre Csanádi és Kovács Sándor szombathelyi megyés püspökök, valamint Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzó és kíséretük kiutazhatnak Rómába. Sokatmondó, hogy az első ülésszakra kiutazó kilenc személy többsége állambiztonsági ügynök volt. Sokan talán nem tudják, de a magyar kormány már 1963 tavaszán hozzájárult volna Mindszenty távozásához, ám akkoriban feltehetőleg még nem volt sürgős a Vatikán számára, hogy egy konzervatív főpap megjelenjen az éppen zajló, egyik reformintézkedést a másik után hozó II. vatikáni zsinaton. 1963-ban, a második ülésszakra már hat főpap, és összesen 15 fő utazhatott ki (ebből 9 volt ügynök).81 Ebben az évben, tehát 1963-ban, végre csökkent Magyarország nemzetközi elszigeteltsége, jórészt annak köszönhetően, hogy helyreállt Magyarország ENSZ-tagsága. 1963-64-ben Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Svédország, Olaszország, Svájc és Kanada is nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsolatát Magyarországgal, miközben Magyarország is gesztusokat tett: 1963. március 21-én általános amnesztiát hirdettek. A második vatikáni zsinat 1964-es harmadik ülésszakára 14-en, a negyedik ülésszakra pedig 13-an mehettek ki.82 A vatikáni zsinat nagy hatású üléseivel párhuzamosan, hosszas puhatolózás után Agostino Casaroli leült tárgyalni 1963-ban az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével, Prantner Józseffel. Számos ügyet kellett átbeszélni. Ilyen volt a kiközösített békepapok helyzete, az állam által el nem ismert püspökök dolga, de az üresen álló püspöki helyekről is tárgyalni kellett. A római magyar emigráns papok és a Római Magyar Pápai Intézet ügye is napirendre került a bebörtönzött papok helyzetével együtt.88 2? Casaroli 1961-től a Szentszéki Államtitkárság Rendkívüli Egyházi Ügyek kongregációjának titkárhelyettese volt. 28 Adriányi, 2004.33-34. p. 2« Szabó, 2005.21-23. p3° Fejérdy, 2011. 26. p. 31 Szabó, 2005.44., 26. p. 82 Szabó, 2005. 27-30. p. 33 Szabó, 2005.31-47. p.
