Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Lugosi-Szabó Gergely: Az állam és a vallási közösségek közötti viszony átalakulása 1988–1990 között

Az állam és a vallási közösségek közötti viszony átalakulása 1988—1990 között 117

függő kérdésekről”. Mivel azonban a törvénytervezet vitájára (illetve elfogadására) még nem a szabadon választott országgyűlés keretei között került sor, a jogszabálytervezettel, illetve annak elfogadásával nem mindenki értett egyet. Roszik Gábor, az MDF képviselőcsoportjának nevében például az alábbiakban adott hangot kételyeinek:

„A Magyar Demokrata Fórum nincs meggyőződve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény feltétlen szükségességéről, legfőképpen annak ily gyors és hirtelen meghozataláról. A Kormány erre való magyarázatát ezért fenntartásokkal fogadja. Ugyanis ennek a törvénynek példát kellett volna mutatnia abban, hogy végre ráhagyatkozunk az Alkotmányban biztosított szabadságokra, azaz maga az Alkotmány a jogok legfőbb biztosítéka, és nem az egyre alacsonyabb konkrét jogszabályok adagolják egyre kisebb porciókban konkrét témákban a szabadságot.”21

Hasonlóan vélekedett Szentágothai János is, aki a Hazafias Népfront képviselőjeként így nyilatkozott:

„nem kedvelem ezt a törvényjavaslatot. Elismerem a Kormány jó szándékát [...] Roszik Gábor képviselőtársam által elmondottakon túl a javaslat túlszabályozott - kevesebb több lenne - az Alkotmánynak kell mindezeket garantálni. [...] némi morgással és több fenntartással az előttünk lévő javaslatot átmeneti törvényként el tudnám fogadni”22

A törvény elfogadásához kétharmados többségre volt szükség, ezért átdolgozására, illetve az új jogszabály elfogadására több mint húsz évvel később kerülhetett csak sor. Ez azt jelenti, hogy a lelkiismereti és vallás- szabadság kérdését, valamint az egyházak működését befolyásoló ezen alapvető törvény 1990 és 2011 között relevánsán meghatározta az állam és az egyházak, felekezetek közötti kapcsolatok alakulását. A törvény egyben hatályon kívül helyezte az egyházakkal, felekezetekkel kapcsolatos korábbi jogszabályok közül az alábbiakat:^

a) a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. törvényt;

b) a bevett és az elismert vallásfelekezetek közötti, az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről szóló 1947. évi XXXIII. törvényt;

c) a vallásoktatásról szóló 1949. évi 5. törvényerejű rendeletet; az egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról szóló 1957. évi 22. törvényerejű rendelet még hatályban lévő rendelkezéseit;

d) az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról és az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetéséről szóló 1989. évi 14. törvényerejű rendeletet;

e) a szerzetesrendek működéséről szóló 1989. évi 17. törvényerejű rendeletet;

21 Roszik Gábor felszólalása: Országgyűlési napló. V. köt. 6096. p.

22 Szentágothai János felszólalása: Országgyűlési napló. V. köt. 6098-6099. p.

23 A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV törvény, 24. § (4). - Ld. 2. sz. jegyz.